Ha bajban van, Nem hagyjuk cserben!

Hamis tanúzás döntvények

Paragrafus jel
Hamis tanúzás
Az az elkövető, aki akár büntető-, akár polgári perben hamis bizonyítási eszközt, ezen belül okiratot szolgáltat, és annak hamis voltáról tudomással bír, megvalósítja a hamis tanúzás hamis okirat szolgáltatásával elkövetett bűncselekményét, és a bűncselekmény ezen fordulat szerinti elkövetési magatartása független attól, hogy a perben szolgáltatott hamis bizonyítási eszköz az ügy lényeges körülményeire vonatkozik-e [Btk. 272. § (2) bek. c) pont].
A hamis magánokirat felhasználása vétségének és a hamis tanúzás bűntettének halmazata látszólagos, ha a tanúként kihallgatott terhelt a hamis tanúzást polgári ügyben, hamis magánokirat szolgáltatásával valósítja meg. Az ingatlan öröklés jogcímén történő megszerzésének szükségszerű következménye az, hogy a közjegyző a hagyatéki eljárásban hozott hagyatékátadó végzés végleges hatályúvá válását követően hivatalból intézkedik a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Ezért akkor, ha a polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás - a "perbencsalás" - célja az, hogy a hagyatéki eljárásban a hamis végrendelet benyújtásával a terhelt végrendeleti öröklés címén megszerezze az elhunyt ingatlanvagyonát, közreműködik abban is, hogy közhitelű nyilvántartásba valótlan adat kerüljön be, így az igazságszolgáltatás rendje elleni bűncselekmény mellett elköveti az intellektuális közokirat-hamisítás bűntettét is; az egymástól időben is elkülönülő, más-más jogtárgyat sértő két bűncselekmény egymással nem alaki, hanem - valódi - anyagi halmazatban áll [Btk. 272. § (1) bek., (2) bek. c) pont, (5) bek. 1) tétele, 342. § (1) bek. c) pont].
Hamis tanúzás miatt büntetőeljárás megindítására vonatkozóan az alapügy befejezését követően már nem érvényesül az a törvényi korlátozás, mely szerint erre csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése esetén van lehetőség, ezért nem valósul meg törvénysértés, ha a városi rendőrkapitányság által megszüntetett nyomozást követően az abban az eljárásban elkövetett hamis tanúzás miatt utóbb a megyei főkapitányság tesz feljelentést [1978. évi IV. tv. 240. §; Btk. 274. §].
A terhelt azzal a magatartásával, hogy az ellene tartás elmulasztásának vétsége miatt folyamatban lévő büntetőügyben hamis átutalási megbízást szolgáltatott, nem a magánokirat-hamisítás vétsége bűncselekményét valósította meg. A magánokirat-hamisítás vétsége és a hamis tanúzás törvényi tényállásának látszólagos halmazata folytán az ilyen cselekmény a speciális törvényi tényállás, azaz a hamis tanúzás megállapítására lenne alkalmas. Ugyanakkor a hamis okirat szolgáltatásával elkövetett hamis tanúzás bűntette miatt az 1978. évi IV. törvény 238. § (3) bekezdése szerint a büntetőügy terheltje nem büntethető [1978. évi IV. tv. 276. §, 238. § (2) bek. c) pont].
I. A hamis tanúzás az alapügy jogerős befejezése előtt csak az alapügyben eljáró hatóság vagy bíróság feljelentése esetén büntetendő. E feljelentési jogot nem veheti át a rendőrség személyi állománya tekintetében bűnfelderítési jogosultsággal rendelkező szervezet [Btk. 272., 273., 274. §]. II. A vád törvényességet nem érinti, ha a hamis tanúzás miatt az alapügy befejezése előtt benyújtott vádirat nem tartalmaz a feljelentés megtörténtére vonatkozó adatot. Ez a hiányosság a vád ún. kellékhiánya, amely pótolható, ennek elmaradása azonban első fokon az eljárás megszüntetéséhez, másodfokon történő észlelése esetén, amint a felülvizsgálati eljárásban is, az ítélet e részének hatályon kívül helyezéséhez és az eljárás megszüntetéséhez vezet [Be. 2. § (2) bek., 217. § (3) bek., 267. § (1) bek., 373. § (1) bek. I.b) pont, 428. § (2) bek.].
A büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntette elkövetésének megállapíthatósága szempontjából a büntetőügy lényeges körülménye mindaz, amelyre a bizonyításnak ki kell terjednie, tehát a bűncselekmény törvényi tényállási elemeit alkotó (releváns) történéseken túl az a körülmény is, ami a büntető anyagi és eljárásjogi jogszabályok alkalmazása szempontjából az ügy eldöntésére befolyással lehet [1978. évi IV. tv. 238. § (1), (4) bek.; Be. 75. § (1) bek.].
I. A magánokirat-hamisítás vétségének és a hamis tanúzás bűntettének alaki halmazata látszólagos, ha a tanúként kihallgatott személy a hamis tanúzást a büntetőügyben a hamis magánokirat szolgáltatásával valósítja meg. Ez esetben csak a hamis tanúzás bűntettének megállapítása indokolt [1978. évi IV. tv. 276. §, 238. § (2) bek. c) pont, 12. § (1) bek.]. II. A hamis tanúzás bűntette miatt azonban az ügy terheltje nem büntethető. E büntethetőséget kizáró ok akkor is megilleti, ha a hamis magánokirat szolgáltatásakor formálisan még nincs terhelti pozícióban, mert a szabad védekezés joga már akkor is megilleti, ha a nyomozóhatóság az ügyben még tanúként hallgatja meg. A hamis tanúzás tekintetében fennálló büntethetőségi akadály miatt a büntetőjogi felelősség a magánokirat-hamisítás vétségében sem állapítható meg [1978. évi IV. tv. 238. § (3) bek.].
A védő sem nyújthat segítséget védencének hamis tanúzás megszervezéséhez. A legális védői tevékenység határai [Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bek.; 1978. évi IV. tv. 21. § (2) bek., 238. §; Be. 50. §].
A hamis tanúzásra felhívás olyan időpontban is elkövethető, amikor még meg sem indult az az eljárás, amelyben a felhívott személynek egyébként tanúskodniuk kellene [1978. évi IV. tv. 242. §]. Több személy eredménytelen felhívása valótlan vallomástételre homogén halmazat, akkor is, ha a felhívás azonos alkalommal, együttesen jelen levő személyek irányában történik [1978. évi IV. tv. 12. §].
A büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás szempontjából az alapügy későbbi sorsának nincs jelentősége, így a megszüntető határozat a nyomozás során tett hamis tanúvallomás miatti büntetőjogi felelősségre vonást nem zárja ki [Btk. 238. § (4) bek.].
I. A hamis tanúvallomás az érintett számára akár előnyös, akár hátrányos határozat meghozatalához is vezethet, ezért ez a személy a bűncselekmény sértettjének sem tekinthető. II. Sértetti jogállás hiányában a hamis tanúzás miatt benyújtott vádindítvány nem törvényes vád, s ez a vádindítvány elutasítását, illetőleg, ha a törvényes vád hiányát a másodfokú bíróság észleli, az elsőfokú érdemi határozat hatályon kívül helyezése mellett a büntetőeljárás megszüntetését eredményezi [Be. 2. § (2) bek., 231. § (2) bek. d) pont, 373. § (1) bek. I. pont c) alpont, Btk. 238. §].
Hamis tanúzás miatt pótmagánvádnak nincs helye; az erre alapított vádindítvány vádlói legitimáció - sértetti pozíció - hiányában nem felel meg a törvényes vád követelményének, mert a vádindítvány ténybeli tartalmának valósága esetén sem közvetlen, hanem áttételes az a jog- vagy érdeksérelem, amelyet a vallomás előidézhet [Be. 2. § (2) bek., 231. § (2) bek. d) pont, Btk. 238. §].
A hamis tanúzás - célzatosan és egyenes szándékkal - úgy is megvalósítható, ha a "rábírási törekvés" nem kijelentő vagy felszólító módban történő rábeszéléssel vagy felszólítással, hanem kérdés formájában fogalmazódik meg [Btk. 13. §, 242. §].
Hamis vádat, illetve hamis tanúzást nem valósít meg az ittas járművezető miatt indult eljárásban, a terheltnek az a védekezése, mely szerint a gépjárművet nem ő, hanem más, józan személy vezette. E tényállítás tartama ugyanis nem bűncselekményről szól, és az alapügy terheltje a saját ügyében hamis tanúzást nem követhet el, mivel a Btk. 238. §-a szerint ennek tettese kizárólag a tanú, a szakértő, a tolmács, a szaktanácsadó és a fordító lehet [Btk. 238. §, 242. §]
I. A rendőrként szolgálatban levő - s ezért hivatalos személy -, vádlottak azzal a magatartásukkal, hogy a közlekedési szabálysértésen tettenért sértettektől a törvény szerint kiszabható helyszíni bírság összegét lényegesen meghaladó értékű külföldi fizetőeszközt követeltek, illetve vettek el, a feljelentés megtétele vagy szabályos intézkedés alkalmazása helyett, a hivatali vesztegetés bűntettét valósították meg, mert hivatali kötelezettségüket vagyoni előny megszerzése érdekében szegték meg. II. A hamis tanúzásra felhívás vétsége csak olyan személlyel kapcsolatban valósítható meg, akinek büntető (polgári) ügyben történő kihallgatására várhatóan tanúként kerül sor. Aki olyan személyt próbál hamis vallomásra rávenni, akinek az ügyben gyanúsítottként kell nyilatkoznia, a hamis tanúzásra felhívás vétségét nem valósítja meg [Btk. 242. §, 250. §].
ProcyonInteliArt Online Marketing
Honlapkészítés: InteliArt Online Marketing Kft.
Minden jog fenntartva 2025 ©
Büntető ügyvédet keres?
+ 36 70 947 9950