Közúti veszélyeztetés döntvények

A szándékos veszélyeztetési bűncselekményekről I. A szándékos veszélyeztetési bűncselekmények - így a 2012. évi C. törvény 234. §-a szerinti közúti veszélyeztetés - esetében az elkövetőnek a veszélyhelyzet előidézésén túlmenően - a minősített alakzatokba foglalt - bármely káros eredményre kizárólag csak a gondatlansága terjedhet ki. II. A szándékos veszélyeztetési bűncselekményekkel halmazatban a segítségnyújtás elmulasztása akkor állapítható meg, ha az elkövető által szándékolt veszélyhelyzeten túl a sérülés, mint eredmény is létrejön (2012. évi C. törvény 166.§).

Amennyiben a terhelt a város belterületén, az adott körülmények között eltúlzott, a szükség esetén való megállást vagy érdemi lassítást kizáró sebességgel halad az egyetlen szabad forgalmi sávon, egy gyalogátkelőhelyen keresztül a forgalomirányító lámpa tilos jelzése ellenére, akkor számolnia kell azzal, hogy a gyalogátkelőhelyen gyalogosok haladhatnak át, akiknek élete, testi épsége veszélybe kerülhet. Ezért, ha arra ténylegesen sor is kerül, a terhelt magatartásával - eshetőleges szándékkal - a közúti veszélyeztetés bűntettét követi el [Btk. 7. §, 234. § (1) bek., Be. 659. § (1) bek.].

Törvénysértő a terhelt bűnösségének megállapítása közúti veszélyeztetés bűntettében, ha a jogerős ítéleti tényállásból a közvetlen veszélyhelyzet létrejötte, illetve a terhelt annak előidézésére vonatkozó szándékossága nem tűnik ki [Btk. 8. §, 234. § (1) bek.; 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 25. § (2) bek., 40. § (1) bek.].

I. A halált okozó közúti veszélyeztetés megvalósul, ha az ok-okozati összefüggés a közlekedési szabályszegés, a veszélyhelyzet és a sértett halála között megállapítható. II. Nem róható fel, ha a terhelt a megállási és segítségnyújtási kötelezettségét azért nem teljesíti, mert alappal feltételezi, hogy ezzel maga és utasa életét vagy testi épségét veszélyeztetné. Felel azonban a segítségnyújtás elmulasztása miatt akkor, ha a fenyegető helyzet elhárultával a rendelkezésre álló, felismerhető segítség tájékoztatását a segítségre szoruló személyről elmulasztja [Btk. 166. § (1) bek., 234. § (1) bek.].

Halált okozó közúti veszélyeztetés bűntettéért felel az elkövető, ha a veszélyeztető magatartása indítja el azt az okfolyamatot, amelynek eredményeként bekövetkezik a sértett halálát okozó közlekedési baleset. Ezt az okfolyamatot nem szakítja meg az, ha a veszélyhelyzetbe került személy a veszély elhárításának nem a legmegfelelőbb módját választja, és az sem, ha az eredmény bekövetkezésében más személy közlekedési szabályszegése is közrehatott [Btk. 234. §].

Nem valósul meg a közúti veszélyeztetés bűntettével halmazatban a hivatalos személy elleni erőszak bűntette, ha a terhelt a neki jelzést adó rendőr felé tartva segédmotor-kerékpárja sebességét csökkenti, a rendőrt kikerülő manőverbe kezd, de ennek ellenére a motorkerékpár az intézkedni szándékozó rendőr ruhájába akad, és így a rendőrt elsodorja [Btk. 310. § (1) bek.].

Az I. r. terhelt a II. r. terhelt szeme láttára követett el közúti veszélyeztetést egy harmadik személlyel (a sértettel) szemben, akit járművével a közútról leszorított, majd a II. r. terhelt személygépkocsijában a jobb oldali első ablakon behajolva erőszakkal kísérelte meg a járó motor leállítását azért, hogy a II. r. terheltet (elvált feleségét) a sértetthez fűződő kapcsolata miatt felelősségre vonja. Ez a fellépés a gépjárművet vezető II. r. terhelt személye elleni olyan közvetlenül fenyegető jogtalan támadás volt, amelyet a II. r. terhelt jogszerűen hárított el járművével megindulva, majd azt balra-jobbra kormányozva azért, hogy támadójától megszabaduljon. A II. r. terhelt ezért jogos védelmi helyzetben cselekedett, így közúti veszélyeztetést nem valósított meg, ezért őt az ellene emelt vád alól büntetendőséget kizáró ok - jogos védelem - miatt fel kellett menteni [Btk. 22. § (1) bek., 234. § (1) bek.; Be. 566. § (1) bek. d) pont, 662. § (2) bek. a) pont].

A közúti veszélyeztetés bűntettével szoros összefüggésben megvalósuló cserbenhagyás vétsége esetén a halmazat csupán látszólagos, csak a közúti veszélyeztetés bűntettét kell megállapítani [Btk. 234. §, 239. §].

I. A közúti veszélyeztetés bűntettét valósítja meg az a gépjárművezető, aki ijesztési szándékkal nekihajt az út jobb szélén parkírozó jármű mellett álló - akadálytalanul kikerülhető - gyalogosnak, s azt nekiszorítja az álló jármű oldalának, s ezáltal a sértett testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki [1978. évi IV. tv. 186. § (1) bek.].

A közúti veszélyeztetés bűntettének alapesete ingatlan udvarán nem követhető el [Btk. 234. § (1) bek., 240. § (1) bek.].

A közúti veszélyeztetés bűntette nemcsak közúton, hanem közforgalom elől el nem zárt magánúton is elkövethető [1978. évi IV. tv. 186. §; 2012. évi C. tv. 234. §; KRESZ 1. §].

Aki személygépkocsival éjszaka úgy közlekedik, hogy lekapcsolja a gépkocsi világítását, majd az elsőbbségi szabály megszegésével maradandó fogyatékossággal járó közúti balesetet idéz elő, a közúti baleset okozásának vétségének minősített esetét követi el, és nem a közúti veszélyeztetését [1978. évi IV. tv. 186. § (1) bek. és (2) bek. b) pont, 187. § (1) bek. és (2) bek. a) pont; 218/1999. (XII. 28.) Korm. rend. 54. § (1) bek.; KRESZ 28. § (1) bek., 44. § (1) bek.].

Közúti veszélyeztetés bűntettét valósítja meg, aki személygépjárművel kétszer, a kerékpárját tolva az úttesten gyalogosan áthaladni kívánó haragosa felé indul, majd hirtelen fékezve enyhén nekiütközik a kerékpár hátsó, majd első sárhányójának. Az ütközés következtében személyi sérülés nem történik, de a kerékpár sárhányói kissé megrongálódnak [Btk. 186. § (1) bek., KRESZ 3. § (1) bek. c) pont].

I. Közúti veszélyeztetés bűntettét eshetőleges szándékkal valósítja meg, aki az előzéssel kapcsolatos közúti közlekedési szabály szándékos megszegésével nyerges-vontatóból és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel az előtte szabályosan lassító mikrobuszt vészfékezésre és hirtelen irányváltoztatásra kényszeríti, aminek következtében e járművet a vezetője a jobb oldali járdára felhajtva tudja megállítani [Btk. 13. §, 186. §. (1) bek., KRESZ 34. § (1) bek. e) pont]. II. A tudati tények vitatása a jogerős határozat által megállapított tényállás támadásának tekintendő, ezért ez okból a felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt [Be. 423. § (1) bek.].

Közúti veszélyeztetés bűntette nemcsak a mások életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszélyre irányuló egyenes, hanem eshetőleges szándék esetén is megállapítható, ha a terheltnek a közlekedési szabályok szándékos és sorozatosan megszegő magatartása alapján az következtethető, hogy a veszélyhelyzet kialakulásába belenyugodott [Btk. 13. §, 186. § (1) bek.].

Közúti veszélyeztetés bűntettét valósítja meg az úton lovagló terhelt, aki miután meglátja a járdán tartózkodó haragosát és a vele együtt lévő másik két személyt, a lóval a járdára ugrat és a sértettek felé vágtázik úgy, hogy azok az elütésüket félreugrással tudják elkerülni [Btk. 186. § (1) bek., KRESZ 62. § (4) bek., 1. sz. függelék III/a) pont].

Közúti veszélyeztetés bűntettét és nem garázdaság vétségét valósítja meg, aki az általa vezetett személygépkocsival a két személy társaságában gyalogosan haladó haragosát nagy motorhanggal 24-25 km/óra sebességre hirtelen felgyorsítva közelíti meg, majd csikorgó kerekekkel és csúszó gumikkal előttük 1,6-2,6 m távolságra hirtelen fékezéssel áll meg és ezzel a testi épségüket közvetlenül veszélyezteti [Btk. 186. § (1) bek., 271. § (1) bek., KRESZ 3. § (1) bek. e) pont].

Közúti veszélyeztetés bűntette nem állapítható meg, ha az elkövető szándéka nem terjed ki a közlekedési magatartása következtében kialakult veszélyhelyzetre [Btk. 186. § (1) bek.].

Honlapkészítés: InteliArt Online Marketing Kft.

Büntető ügyvédet keres?

+ 36 70 947 9950