20+
év büntetőjogi tapasztalat
több, mint
2000
büntető ügy.
Büntető ügyvédre van szüksége?
+ 36 70 947 9950
Hívjon akár
hétvégén is!
Ügyvédi iroda
1054 Budapest Honvéd utca 40. 4. emelet 6. Kapucsengő: 51
Hétköznap személyesen
Konzultáció
Konzultáció
+36 70 947 9950
Menü
in english
Büntető ügy menete
Büntető ügyek
Családjogi ügyek
Gyakori kérdések
Kapcsolat
Büntető ügy menete
Büntető ügyek
Családjogi ügyek
Gyakori kérdések
Kapcsolat
Főoldal
Közúti veszélyeztetés döntvényei
Ha bajban van, Nem hagyjuk cserben!
Közúti veszélyeztetés döntvények
Közúti veszélyeztetés
A szándékos veszélyeztetési bűncselekményekről I. A szándékos veszélyeztetési bűncselekmények - így a 2012. évi C. törvény 234. §-a szerinti közúti veszélyeztetés - esetében az elkövetőnek a veszélyhelyzet előidézésén túlmenően - a minősített alakzatokba foglalt - bármely káros eredményre kizárólag csak a gondatlansága terjedhet ki. II. A szándékos veszélyeztetési bűncselekményekkel halmazatban a segítségnyújtás elmulasztása akkor állapítható meg, ha az elkövető által szándékolt veszélyhelyzeten túl a sérülés, mint eredmény is létrejön (2012. évi C. törvény 166.§).
Amennyiben a terhelt a város belterületén, az adott körülmények között eltúlzott, a szükség esetén való megállást vagy érdemi lassítást kizáró sebességgel halad az egyetlen szabad forgalmi sávon, egy gyalogátkelőhelyen keresztül a forgalomirányító lámpa tilos jelzése ellenére, akkor számolnia kell azzal, hogy a gyalogátkelőhelyen gyalogosok haladhatnak át, akiknek élete, testi épsége veszélybe kerülhet. Ezért, ha arra ténylegesen sor is kerül, a terhelt magatartásával - eshetőleges szándékkal - a közúti veszélyeztetés bűntettét követi el [Btk. 7. §, 234. § (1) bek., Be. 659. § (1) bek.].
Törvénysértő a terhelt bűnösségének megállapítása közúti veszélyeztetés bűntettében, ha a jogerős ítéleti tényállásból a közvetlen veszélyhelyzet létrejötte, illetve a terhelt annak előidézésére vonatkozó szándékossága nem tűnik ki [Btk. 8. §, 234. § (1) bek.; 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 25. § (2) bek., 40. § (1) bek.].
I. A halált okozó közúti veszélyeztetés megvalósul, ha az ok-okozati összefüggés a közlekedési szabályszegés, a veszélyhelyzet és a sértett halála között megállapítható. II. Nem róható fel, ha a terhelt a megállási és segítségnyújtási kötelezettségét azért nem teljesíti, mert alappal feltételezi, hogy ezzel maga és utasa életét vagy testi épségét veszélyeztetné. Felel azonban a segítségnyújtás elmulasztása miatt akkor, ha a fenyegető helyzet elhárultával a rendelkezésre álló, felismerhető segítség tájékoztatását a segítségre szoruló személyről elmulasztja [Btk. 166. § (1) bek., 234. § (1) bek.].
Halált okozó közúti veszélyeztetés bűntettéért felel az elkövető, ha a veszélyeztető magatartása indítja el azt az okfolyamatot, amelynek eredményeként bekövetkezik a sértett halálát okozó közlekedési baleset. Ezt az okfolyamatot nem szakítja meg az, ha a veszélyhelyzetbe került személy a veszély elhárításának nem a legmegfelelőbb módját választja, és az sem, ha az eredmény bekövetkezésében más személy közlekedési szabályszegése is közrehatott [Btk. 234. §].
Nem valósul meg a közúti veszélyeztetés bűntettével halmazatban a hivatalos személy elleni erőszak bűntette, ha a terhelt a neki jelzést adó rendőr felé tartva segédmotor-kerékpárja sebességét csökkenti, a rendőrt kikerülő manőverbe kezd, de ennek ellenére a motorkerékpár az intézkedni szándékozó rendőr ruhájába akad, és így a rendőrt elsodorja [Btk. 310. § (1) bek.].
Az I. r. terhelt a II. r. terhelt szeme láttára követett el közúti veszélyeztetést egy harmadik személlyel (a sértettel) szemben, akit járművével a közútról leszorított, majd a II. r. terhelt személygépkocsijában a jobb oldali első ablakon behajolva erőszakkal kísérelte meg a járó motor leállítását azért, hogy a II. r. terheltet (elvált feleségét) a sértetthez fűződő kapcsolata miatt felelősségre vonja. Ez a fellépés a gépjárművet vezető II. r. terhelt személye elleni olyan közvetlenül fenyegető jogtalan támadás volt, amelyet a II. r. terhelt jogszerűen hárított el járművével megindulva, majd azt balra-jobbra kormányozva azért, hogy támadójától megszabaduljon. A II. r. terhelt ezért jogos védelmi helyzetben cselekedett, így közúti veszélyeztetést nem valósított meg, ezért őt az ellene emelt vád alól büntetendőséget kizáró ok - jogos védelem - miatt fel kellett menteni [Btk. 22. § (1) bek., 234. § (1) bek.; Be. 566. § (1) bek. d) pont, 662. § (2) bek. a) pont].
A közúti veszélyeztetés bűntettével szoros összefüggésben megvalósuló cserbenhagyás vétsége esetén a halmazat csupán látszólagos, csak a közúti veszélyeztetés bűntettét kell megállapítani [Btk. 234. §, 239. §].
I. A közúti veszélyeztetés bűntettét valósítja meg az a gépjárművezető, aki ijesztési szándékkal nekihajt az út jobb szélén parkírozó jármű mellett álló - akadálytalanul kikerülhető - gyalogosnak, s azt nekiszorítja az álló jármű oldalának, s ezáltal a sértett testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki [1978. évi IV. tv. 186. § (1) bek.].
A közúti veszélyeztetés bűntettének alapesete ingatlan udvarán nem követhető el [Btk. 234. § (1) bek., 240. § (1) bek.].
A közúti veszélyeztetés bűntette nemcsak közúton, hanem közforgalom elől el nem zárt magánúton is elkövethető [1978. évi IV. tv. 186. §; 2012. évi C. tv. 234. §; KRESZ 1. §].
Halált okozó közúti veszélyeztetés bűntettéért felel az elkövető, ha a veszélyeztető magatartása indítja el azt az okfolyamatot, amelynek eredményeként bekövetkezik a sértett halálát okozó közlekedési baleset. Ezt az okfolyamatot nem szakítja meg az, ha a veszélyhelyzetbe került személy a veszély elhárításának nem a legmegfelelőbb módját választja, és az sem, ha az eredmény bekövetkezésében más személy közlekedési szabályszegése is közrehatott [Btk. 186. § (1) és (2) bek. c) pont].
Aki személygépkocsival éjszaka úgy közlekedik, hogy lekapcsolja a gépkocsi világítását, majd az elsőbbségi szabály megszegésével maradandó fogyatékossággal járó közúti balesetet idéz elő, a közúti baleset okozásának vétségének minősített esetét követi el, és nem a közúti veszélyeztetését [1978. évi IV. tv. 186. § (1) bek. és (2) bek. b) pont, 187. § (1) bek. és (2) bek. a) pont; 218/1999. (XII. 28.) Korm. rend. 54. § (1) bek.; KRESZ 28. § (1) bek., 44. § (1) bek.].
Közúti veszélyeztetés bűntettét valósítja meg, aki személygépjárművel kétszer, a kerékpárját tolva az úttesten gyalogosan áthaladni kívánó haragosa felé indul, majd hirtelen fékezve enyhén nekiütközik a kerékpár hátsó, majd első sárhányójának. Az ütközés következtében személyi sérülés nem történik, de a kerékpár sárhányói kissé megrongálódnak [Btk. 186. § (1) bek., KRESZ 3. § (1) bek. c) pont].
I. Közúti veszélyeztetés bűntettét eshetőleges szándékkal valósítja meg, aki az előzéssel kapcsolatos közúti közlekedési szabály szándékos megszegésével nyerges-vontatóból és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel az előtte szabályosan lassító mikrobuszt vészfékezésre és hirtelen irányváltoztatásra kényszeríti, aminek következtében e járművet a vezetője a jobb oldali járdára felhajtva tudja megállítani [Btk. 13. §, 186. §. (1) bek., KRESZ 34. § (1) bek. e) pont]. II. A tudati tények vitatása a jogerős határozat által megállapított tényállás támadásának tekintendő, ezért ez okból a felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt [Be. 423. § (1) bek.].
Közúti veszélyeztetés bűntette nemcsak a mások életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszélyre irányuló egyenes, hanem eshetőleges szándék esetén is megállapítható, ha a terheltnek a közlekedési szabályok szándékos és sorozatosan megszegő magatartása alapján az következtethető, hogy a veszélyhelyzet kialakulásába belenyugodott [Btk. 13. §, 186. § (1) bek.].
Közúti veszélyeztetés bűntettét valósítja meg az úton lovagló terhelt, aki miután meglátja a járdán tartózkodó haragosát és a vele együtt lévő másik két személyt, a lóval a járdára ugrat és a sértettek felé vágtázik úgy, hogy azok az elütésüket félreugrással tudják elkerülni [Btk. 186. § (1) bek., KRESZ 62. § (4) bek., 1. sz. függelék III/a) pont].
Közúti veszélyeztetés bűntettét és nem garázdaság vétségét valósítja meg, aki az általa vezetett személygépkocsival a két személy társaságában gyalogosan haladó haragosát nagy motorhanggal 24-25 km/óra sebességre hirtelen felgyorsítva közelíti meg, majd csikorgó kerekekkel és csúszó gumikkal előttük 1,6-2,6 m távolságra hirtelen fékezéssel áll meg és ezzel a testi épségüket közvetlenül veszélyezteti [Btk. 186. § (1) bek., 271. § (1) bek., KRESZ 3. § (1) bek. e) pont].
Közúti veszélyeztetés bűntette nem állapítható meg, ha az elkövető szándéka nem terjed ki a közlekedési magatartása következtében kialakult veszélyhelyzetre [Btk. 186. § (1) bek.].
Honlapkészítés
:
InteliArt Online Marketing Kft.
Minden jog fenntartva 2025
©
Büntető ügyvédet keres?
+ 36 70 947 9950