Pénzmosás döntvények

Amennyiben a terhelt saját valós szándék nélkül, jövőbeli, tisztázatlan eredetű és kifejezetten eltitkolandó pénzeszközök fogadására nyit számlát azzal, hogy az érkező összegeket készpénzben kell felvennie és az ismeretlen megbízó részére átadnia, akkor ilyen ismérvek mellett maga a számlanyitás alkalmas az arra érkező pénz eredetének leplezésére, a megbízó személy névtelenségének megőrzésére; a cselekmény célja éppen ez volt. Ezért ilyen esetben a terhelt a pénzmosás szándékos alakzatát valósítja meg [Btk. 399. § (2) bek. a) pont].

I. A pénzmosás járulékos bűncselekmény, azt megelőzi egy büntetendő cselekmény elkövetése, ilyen alapbűncselekmény hiányában nem valósulhat meg. Az alapbűncselekmény és a pénzmosás általában nem alkot valóságos heterogén alaki halmazatot, egy elkövetési magatartás (vagy magatartássorozat) egyidejűleg az alapbűncselekmény és a pénzmosás törvényi tényállását nem merítheti ki [1978. évi IV. tv. (korábbi Btk.) 303. § (3) bek. a) és b) pont; Btk. 399. § (1) bek. a) pont aa) alpont, (3) bek. a) és b) pont].

A pénzmosás nem a csalás büntetlen utócselekménye, minthogy a törvény a pénzmosást kifejezetten kiemelte a lehetséges utócselekmények köréből [1978. évi IV. tv. (Btk.) 303. § (3) bek.].

A pénzmosás elkövetésének feltétele a bűncselekményből származó pénz eredetének leplezésére irányuló célzat [Btk. 303. § (1) bek.].

Nem költségvetési csalás, hanem hűtlen kezelés valósul meg, ha az idegen vagyon kezelésével megbízott személy a társaság vagyonából fiktív szerződések alapján teljesít kifizetést abból a célból, hogy a pénz - további fiktív szerződések láncolatán keresztül - végül támogatásként az érdekkörébe tartozó sportszervezethez jusson, az így kifizetett összeget pedig később a társaságot terhelő közteherből leírja. II. Megvalósítják a pénzmosás bűntettét azok, akik a hűtlen kezelésből származó pénzösszeget további fiktív szerződések alapján tovább utalják, annak ellenére is, hogy az utalások nyomon követhetők [Btk. 376. § (1) bek., 399. § (1) és (5) bek.].

I. A pénzmosásnak minősülő tényállásnak a tudati tényeket is tartalmaznia kell [Btk. 399. § (3) bekezdés b) pont II. fordulata]. II. Az elbíráláskor hatályos Btk. alkalmazása a szabadságvesztés felfüggesztésének módosult szabályaira, a feltételes szabadságra bocsáthatóság büntetéskiszabási tényezővé válására és a szabálysértési értékhatár változásaira tekintettel [Btk. 2. §].

I. Az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: régi Be.) 2. §-ának rendelkezései nem zárják ki a meg nem vádolt személy cselekvőségének a megállapítását, csupán büntetőjogi felelősségének a megállapítását, illetve vele szemben jogkövetkezmények alkalmazását tilalmazzák. II. A pénzmosás gondatlan és szándékos alakzatának elhatárolása [Btk. 400. § (1) bekezdés b) pont II. fordulat, Btk. 399. § (2) bekezdés a) pont].

Honlapkészítés: InteliArt Online Marketing Kft.

Minden jog fenntartva 2025 ^©

Büntető ügyvédet keres?

+ 36 70 947 9950