15
év büntetőjogi tapasztalat
több, mint
2000
büntető ügy.
Büntető ügyvédre van szüksége?
+ 36 70 947 9950
Hívjon akár
hétvégén is!
Ügyvédi iroda
Bp, Honvéd utca 16.
Hétköznap személyesen
Konzultáció
Konzultáció
+36 70 947 9950
Menü
in English
People smuggling
Criminal law
Drunk driving (DUI)
Criminal proceedings
Documents
Kezdő lépések
Büntető ügyek
Vissza
Az emberi méltóság elleni bűncselekmények
Közlekedési bűncselekmények
Garázdaság
Kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények
Korrupciós bűncselekmények
Vagyon elleni bűncselekmények
Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények
Nemi erkölcs elleni bűncselekmények
Az élet, a testi épség elleni bűncselekmények
Állatkínzás
Pénzmosás
A gyermekek érdekét sértő bűncselekmények
A közbizalom elleni bűncselekmények
A közbiztonság elleni bűncselekmények
A közigazgatás rendje elleni bűncselekmények
Az emberi szabadság elleni bűncselekmények
Fogyasztók érdekeit sértő bűncselekmények
Hivatalos személy elleni bűncselekmények
Igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények
A hivatali bűncselekmények
A költségvetést károsító bűncselekmények
A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények
Összes büntető ügy
Köznyugalom elleni bűncselekmények
Vissza
Zaklatás
Rágalmazás
Becsületsértés
Magánlaksértés
Vissza
Ittas vezetés 2025
Cserbenhagyás
Járművezetés bódult állapotban
Járművezetés tiltott átengedése
Közúti baleset okozása a büntetőjogban
Közúti veszélyeztetés
Vissza
Kábítószer birtoklása
Kábítószer kereskedelem
Kábítószer készítésének elősegítése
Kábítószer-prekurzorral visszaélés
Új pszichoaktív anyaggal visszaélés
Vissza
Hivatali vesztegetés
Vesztegetés
Vesztegetés elfogadása
Vissza
Csalás
Hanyag kezelés
Hűtlen kezelés
Lopás
Rongálás
Sikkasztás
Vissza
Rablás
Önbíráskodás
Zsarolás
Vissza
Szexuális erőszak
Szexuális visszaélés
Vissza
Emberölés
Erős felindulásban elkövetett emberölés
Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés
Öngyilkosságban közreműködés
Segítségnyújtás elmulasztása
Testi sértés
Vissza
Kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása
Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása
Mit tehet kiskorú veszélyeztetése ellen?
Vissza
Közokirat-hamisítás
Vissza
Embercsempészés
Vissza
Emberkereskedelem
Emberrablás
Személyi szabadság megsértése
Vissza
Üzleti titok megsértése
Versenytárs utánzása
Vissza
Hamis tanúzás
Hamis vád
Vissza
Költségvetési csalás
Vissza
Tartozás fedezetének elvonása
Csődbűncselekmény
Számvitel rendjének megsértése
Vissza
Internetes agresszió
Polgári ügyek
Vissza
Apai es anyai jogallas kinek a nevére kerülhet a gyermek
Élettársi kapcsolat szabályozása a családjogban
Élettársi vagyonjogi szerződés
Gyermektartásdíj
Gyermekvédelem
Házassági vagyonjog
Hazasságon kívüli kapcsolati formák összevetése
Házastársi tartás
Jogi tanácsadás
Kapcsolattartás – a nagyszülők jogai
Kapcsolattartás (láthatás)
Külföld és a gyermek
Mediáció
Okiratszerkesztés
Öröklés
Ügymenet
Vagyonmegosztás
Válás (válóper bontóper)
Összes polgári ügy
Gyakori kérdések
Hírek
Kapcsolat
Főoldal
Rágalmazás döntvényei
Ha bajban van, Nem hagyjuk cserben!
Rágalmazás döntvények
Rágalmazás
A rágalmazás szükségképpeni tényállási eleme a becsület csorbítására alkalmas közlés más előttisége. Ezért anyagi jogi sérelem, ha a büntetővégzésben megállapított tényállás erre vonatkozóan ellentmondásos adatokat tartalmaz és emiatt a cselekmény tényállásszerűsége nem ítélhető meg [Btk. 226. § (1) bek.].
Az interneten közléssel megvalósult rágalmazás vagy becsületsértés esetén a bűncselekmény elkövetési helye a weboldalt működtető szerver helye és nem a szervert üzemeltető gazdasági társaság székhelye.
A becsület csorbítására objektíve alkalmas, így a rágalmazás vétségének megállapítását megalapozza a magánvádló személyét érintő, nyilvánosan közzétett azon állítás, amely olyan konkrét tényeket (emberi cselekményeket) tartalmaz, amelyek valóságuk esetén akár büntetőeljárás megindítására is alkalmasak [Btk. 226. § (1) bek., (2) bek. b) pont].
I. A becsület csorbítására alkalmas tényállítás, és ezért a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségét valósítja meg egy országos hetilapban annak közlése, miszerint egy település roma közössége retteg a helyi védőnőtől, mert annak gyámhatóság felé tett javaslatai miatt kismamák nem vihetik haza a kórházból gyermekeiket, másoktól pedig gyermeküket elveszik [Btk. 226. § (1) bek., (2) bek. b) pont]. II. Általában alkalmas a becsület csorbítására az olyan tényállítás, híresztelés, amely valósága esetén büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás megindításának alapjául szolgálhat a sértett ellen, vagy ha a tényállítás a sértett társadalmi megbecsülésének elvesztését vagy emberi méltóságának sérelmét eredményezheti [Btk. 226. §]. III. A véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a becsületsértésre alkalmas valótlan tények közlésére. A véleménynyilvánítás szabadsága csak a bírálat, jellemzés, nézet és kritika szabadságát foglalja magában, de az alkotmányos védelem nem vonatkozik a tények meghamisítására [36/1994. (VI. 24.) AB határozat].
I. A becsület csorbítására alkalmas és ezért rágalmazást valósít meg az a tényállítás, mely szerint a sértett ügyészként eljárva egy konkrét büntetőeljárás kényszerintézkedés hatálya alatt álló gyanúsítottjának többéves börtönbüntetését előre megjósolta, s erre figyelemmel a gyanúsított állapotos feleségét terhességének megszakítására hívta fel. Ez a magatartás a társadalomban kialakult általános megítélés, az általános erkölcsi és közfelfogás szerint is azt jelenti, hogy az ilyen kijelentések elkövetője hatalmaskodik, szolgálati helyzetével (beosztásával) visszaél, és ezért nem jellemes. A terhelti közlés tehát alkalmas arra, hogy a sértettről, tulajdonságairól, magatartásáról a környezetben kialakult társadalmi megítélést, elismertséget kedvezőtlen, negatív irányba befolyásolja [Btk. 226. § (1) bek., (2) bek. b) pont]. II. Az országgyűlési képviselő törvényen alapuló mentelmi joga kettős természetű. Egyrészt eljárási jogi, másrészt anyagi jogi. Az eljárási jellegű mentesség csak a képviselői tisztség fennállása alatt - és a mentelmi jog felfüggesztéséig, illetve annak hiányában - zárja ki a büntetőeljárás folytatását bármilyen, akár a tisztség keletkezése előtt, akár annak fennállása alatt elkövetett bűncselekmény miatt. Az anyagi jogi mentesség pedig a "képviselői megbízatás gyakorlása során" és a "képviselői megbízatással összefüggésben" tett közlések miatti felelősségre vonást zárhatja ki. E két - kiterjesztően nem értelmezhető - tevékenységi körön kívül eső közszereplésekre, így a televíziós műsorban történő nyilvános fellépésre a mentelmi jog által biztosított védettség nem vonatkozik, az ilyen szereplés ezért nem kockázatmentes, s az ott tett kijelentések jogellenesnek tekinthetők, ha egyébként a becsület csorbítására alkalmasak [Btk. 226. §; 2012. évi XXXVI. törvény (Ogy.tv.) 73. §, 74. §]. III. Verbális cselekmény esetén a gondatlanság fogalmilag kizárt, mivel a szó kimondásával rögzül az akarat. A rágalmazás bűncselekményével kapcsolatban a bűnösség vizsgálata során az elvárhatóság kategóriája nem a szándékosság, hanem a gondatlanság, s azon belül is a hanyag gondatlanság tekintetében merülhet fel [Btk. 7. §, 8. §, 226. §, 227. §].
I. A rágalmazás és a becsületsértés jogi tárgya egyaránt a becsület. A két bűncselekmény elkövetési magatartásai azonban különbözőek. A rágalmazás tényállítással vagy tényre közvetlenül utaló kifejezés használatával, a becsületsértés pedig a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használatával vagy egyéb ilyen cselekménnyel valósítható meg. A rágalmazó tényállítása eseményt, történetet tartalmaz, és ezért az objektív valóság hitelének látszatát kelti. A becsületsértés elkövetési magatartása viszont értékítéletet fejez ki. A rágalmazás tényállítása arra alkalmas, hogy annak alapján a tudomást szerző maga alkosson értékítéletet, míg a becsületsértő a saját értékítéletét adja tovább [Btk. 226. §, 227. §]. II. Valakit fasisztának vagy kommunistának nevezni - konkrét, az érintettre vonatkoztatható események, cselekmények említése nélkül - nem tényállítás, hanem olyan értékítélet, amely sem a rágalmazás, sem pedig a becsületsértés szempontjából nem tényállásszerű, ezért bűncselekményt nem valósít meg. Az Alaptörvényben [Nemzeti Hitvallás, U) cikk] deklaráltakra, valamint a Btk. 333. §-ában kodifikált törvényi tényállásra figyelemmel a fasizmus és a kommunizmus, mint diktatórikus hatalomgyakorlási formák, illetve eszmerendszerek között a büntető jogalkalmazás során különbséget tenni nem indokolt [Alaptörvény; Btk. 226., 227., 333. §].
Becsületsértést, rágalmazást nem valósít meg, mert nem tényállítás, nem gyalázkodó jellegű és a becsület csorbítására nem alkalmas egy sajtótájékoztatón elhangzott azon kijelentés, mely szerint egy település iskola-összevonásaival kapcsolatos létszámcsökkentéseket "az intézményvezetők úgy hajtottak végre, hogy szakmailag a leggyengébb személyek álláshelyét szüntették meg" [Btk. 226. § (1) bek., 227. § (1) bek. a), b) pont; Be. 6. § (3) bek. a) pont].
I. Az interneten közléssel megvalósult rágalmazás vagy becsületsértés esetén a bűncselekmény elkövetésének helye - amely egyben az általános illetékességi oknak felel meg - a weboldalt működtető szerver helye. Amennyiben a weboldal külföldi székhelyű szerverről működik, a bíróság illetékességét a terhelt lakó-, illetve tartózkodási helye határozza meg [Be. 17. § (1) bek., 18. § (1) bek.; Btk. 226. § (1) bek., 227. § (1) bek.]. II. A tárgyalás megkezdését követően magánvádas ügyben sincs helye - kizárólagos illetékességi ok kivételével - illetékesség hiánya miatt az ügy áttételének [Be. 493. §, 308. § (1) bek.].
A rágalmazás bűncselekménye hatóság előtt folyó eljárásban az ügyfél által is elkövethető, ha a becsületcsorbításra alkalmas tényállításra nem az ügy tárgyával összefüggésben kerül sor. Ebben az esetben a tényállítás valós vagy valótlan volta a jogellenesség kizártsága folytán közömbös, ezért a valóságbizonyítás elrendelése szükségtelen [1978. évi IV. tv. 10. § (2) bek., 22. § i) pont, 179. § (1) bek., 182. §].
Rágalmazás nem állapítható meg jogellenesség hiánya miatt a becsület csorbítására egyébként alkalmas tényállítás kapcsán, ha a tényközlés peres, vagy más, jogilag szabályozott hatósági eljárásban, az arra előírt eljárás rendjében, az eljárás tényét képező ügy érdemével összefüggően - mint feljelentési, bejelentési jogosultság vagy tanúzási kötelezettség teljesítése által - valósul meg [1978. évi IV. tv. 10. § (2) bek., 179. § (1) bek., (2) bek. b) pont].
Becsület csorbítására nem alkalmas, ezért rágalmazást nem valósít meg a fizetési kötelezettség teljesítésével elmaradt tulajdonostársak közüzemi díjtartozások összegszerű megjelölését is tartalmazó névjegyzékének a társasház lépcsőházában történő, a jogkövetkeztetésekre is figyelemfelhívást tartalmazó kifüggesztése [1978. évi IV. törvény 179. § (1) bek., (2) bek. b) pont].
A rágalmazás miatti büntetőjogi felelősség megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az elkövető a híresztelt tény valósága tekintetében állást foglalt-e. II. Az újságban közölt cikknek honlapon, interneten történő ismételt megjelentetése híresztelésnek minősül [Btk. 179. §].
Honlapkészítés
:
InteliArt Online Marketing Kft.
Minden jog fenntartva 2025
©
Büntető ügyvédet keres?
+ 36 70 947 9950