Testi sértés döntvények

Büntető jogegységi határozat a Legfelsőbb Bíróságnak az élet és testi épség büntetőjogi védelméről szóló 15. számú Irányelve újjáalakításának tárgyában

I. Emberölést és nem halált okozó testi sértést valósít meg az az elkövető, aki a mozgásában betegségei miatt korlátozott, fekvő helyzetben lévő sértettet az élet kioltására alkalmas eszközzel, baltával két-három percen keresztül bántalmazza, melynek során kétszer nagy erővel, míg ötször közepes erővel a fején megüti; és a sértett ennek következtében életét veszti [Btk. 160. § (1) bek., (2) bek. k) pont, 164. § (1) és (8) bek.].

A terhes állapotban lévő nő sérelmére elkövetett testi sértésről

I. A kiskorú veszélyeztetése és a kapcsolati erőszak halmazata valóságos. A kapcsolati erőszak magába olvasztja a könnyű testi sértést és a tettleges becsületsértést. A kiskorú veszélyeztetése és a testi sértés halmazatban állhat, ezért a tényállás a védett személyek köréből nem hagyja el a kiskorúakat. II. Ha a kiskorú veszélyeztetése úgy történik, hogy e tényállás szerint minősülő testi sértést követnek el vele szemben, akkor a kapcsolati erőszak lesz halmazatban a kiskorú veszélyeztetésével, értelemszerűen ebben az esetben a testi sértés nem lesz megállapítható [Btk. 164. § (2)-(4) bek., 208. § (1) bek., 212/A. § (2) bek. a) és b) pont].

I. Az életveszélyt okozó testi sértés bűntettét követi el, aki a sértettet hastájékon ököllel, legalább közepes erővel úgy üti meg, hogy a sértettnek életveszélyes sérülést - léprepedést - okoz, majd lépét eltávolítják [Btk. 164. § (1), (8) bek.]. II. Az ökölbe szorított kézzel ütés akaratlagos, szándékos cselekvés, amelynek során az erőt uralni kell, másként erőszakká fajul, s ezáltal jogellenes magatartást valósít meg. Ököllel, közepes erővel hasra ütni annak belenyugvását jelenti, hogy a másiknak testi sérülése keletkezhet [Btk. 7. §]. III. Az életveszélyes eredmény tekintetében megállapítható gondatlanság a vegyes bűnösségű cselekmény fogalmi eleme, de nem változtat az alapcselekmény - testi sértés - szándékosságán. A meggondolatlan magatartás nem azonos a gondatlansággal [Btk. 7. §, 9. §].

I. A szándékosság és gondatlanság a bűnösség jogi fogalmát alkotják, ezért eldöntésük jogkérdés. Megállapításához az elkövető tudattartalmát - az alanyi okozatosságot - kell tisztázni, amelyre a tárgyi oldal ismérveinek (elkövetési magatartás, eredmény stb.) vizsgálata alapján lehet következtetni [Btk. 7. §, 8. §, 9. §]. II. Más személy arcának, fejének, felső testének többszörös zúzódását ökölütésekkel, taposással, rugdalással történő előidézése akkor is a súlyos testi sértés bűntette kísérletének megállapítását alapozza meg, ha az előidézett sérülések ténylegesen 8 napon belül gyógyulnak. A kifejtett bántalmazások ilyen módja, intenzitása és a támadott testtájékok anatómiai fontossága ugyanis a súlyosabb - 8 napon túl gyógyuló - sérülések előidézésére alkalmasak, melyeknek bekövetkezésébe a bántalmazás elkövetője szükségszerűen belenyugszik [Btk. 164. § (1), (3) bek.].

I. Törvénysértő szándékos elkövetés helyett, gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétségeként minősíteni a két elkövető általi, a sértett testét megfogó, a sértett kezeit lefogó, közepes erővel megcsavaró - ennek következtében 8 napon túli, ténylegesen 5-6 hét gyógytartamot kitevő gyógyulást igénylő, elmozdulás nélküli törést okozó - akaratlagos magatartást [Btk. 7. §, 8. §, 164. § (1) és (3) bek., (9) bek. a) pont].

A hivatali visszaélés bűntettével halmazatban felbujtóként aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés bűntettében is meg kell állapítani annak a büntetés-végrehajtási főtörzsőrmesternek a büntetőjogi felelősségét, aki a felügyelete alatt álló foglyokat arra bírja rá, hogy az előzetes letartóztatása miatt fogva levő sértettet a gyermekeinek sérelmére elkövetett súlyos bűncselekménye miatt akár könnyű testi sérülést is okozó módon a zárkájában tettleg bántalmazza és a rábírás hatására a foglyok a sértettnek könnyű testi sérülést okoztak [Btk. 14. § (1) bek., 164. § (1) bek., (4) bek., 305. § (1) bek. c) pont].

Gondatlanságból elkövetett életveszélyt okozó testi sértésért felel - a szubjektív gondossági kötelesség elmulasztása folytán - a telephely tulajdonosa, aki ugyan őrző kutyáit kerítéssel elkerítve tartotta, de annak ismeretében, hogy onnan a kutyák korábban már kiszabadultak és másnak testi sérülést is okoztak, nem erősítette meg a kerítést oly módon, hogy a kutyák kiszabadulását kizárja, ennek következtében - a kerítésfonatot szétfeszítve - onnan ismét kiszabadultak és a telephely közelében munkálatokat végző sértett testi épségét életveszélyesen - maradandó fogyatékosságot is okozva - megsértették [1978. évi IV. tv. 170. § (1), (7) bek. III. fordulata; 1998. évi XXVIII. tv. 5. § (1) bek.; 2011. évi CLVIII. tv. 6. §].

A súlyos testi sértés bűntette miatt kiszabott szabadságvesztés próbaidőre felfüggesztése nem indokolt, ha a cselekmény tárgyi súlya jelentős, durva elkövetési módja és következményei folytán közelít az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének a kísérletéhez [Btk. 85. § (1) bek., 164. § (1), (3) bek., 367. § (1), (2) bek. b) pont].

Emberölés bűntette kísérletének és nem életveszélyt okozó testi sértésnek minősül annak a vádlottnak a cselekménye, aki egy 11,5 cm pengehosszúságú késsel, nagy erővel hasba szúrja a sértettet, és ezáltal életveszélyes sérülést okoz [Btk. 13. §, 16. §, 166. § (1) bek., 170. § (6) bek.].

Honlapkészítés: InteliArt Online Marketing Kft.

Minden jog fenntartva 2025 ^©

Büntető ügyvédet keres?

+ 36 70 947 9950