Testi sértés

A jogszabály abból indul ki, hogy a „testi épség” és az „egészség” büntetőjogi értelemben a sértett aktuális állapotát jelenti: még a beteg, illetve valamely fogyatékossággal élő személynek is van egészsége, testi épsége, amit jogellenesen megsérteni tilos.

• Könnyű testi sértés: Ha a sérülés vagy betegség 8 napon belül gyógyul. Bűntett helyett „vétség” kategóriát jelent, és két évig terjedő szabadságvesztés lehet a büntetési tétel.
  
  
• Súlyos testi sértés: Ha a gyógyulás 8 napon túl várható, már bűntettről beszélünk, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
  

A döntő szempont a gyógytartam. A bírói gyakorlatban az orvos szakértő állapítja meg, mennyi idő szükséges a tényleges (anatómiai és funkcionális) felépüléshez.

• 8 napon belüli sérülés → könnyű testi sértés.
  
  
• 8 napon túli sérülés → súlyos testi sértés.
  
  

Ezzel együtt a bírói gyakorlat szerint a törvényben meghatározott „egyetlen” alapeset gyökere a könnyű testi sértés (mint a legalapvetőbb forma), a súlyos testi sértés pedig ennek minősített esete.

Előfordulhat azonban, hogy valaki erőteljes bántalmazás után mégis csak rövidebb ideig lábadozik, vagy éppen ellenkezőleg, egy kisebbnek tűnő sérülés húzódik el.

A gyógytartam megállapítása szakorvos (orvos szakértő) feladata. A döntés nem csupán a munkaképtelenség időtartamán, hanem a sérülés, illetve betegség valós (anatómiai és funkcionális) gyógyulási idején alapul.

A bűncselekmény elkövetési magatartása az elkövetési tárgyakhoz igazodóan kettős, a testi bántalmazás és az egészségsértés.

A testi bántalmazás a más testét érő olyan ellenséges külső behatás, mely a testen vagy annak egy részén nyomokat visszahagyó sérülést vagy betegséget eredményez.

E feltétel nem áll fenn és így nem valósul meg e bűncselekmény, ha az elkövető csak megérinti a sértett testét, haját, körmét levágja vagy undorító folyadékkal leönti.

A testi bántalmazás módja bármilyen lehet, a lelki folyamatokra történő ráhatás kivételével. Közvetlen a bántalmazás, ha az elkövető támadó jelleggel érinti a sértett testét, míg közvetett, ha például állatot uszít rá.

Az egészségsértés a magatartással okozati összefüggésben létrejött betegséget öleli fel.

Ezen elkövetési magatartás kisegítő jellegű, abban az esetben is ez áll fenn, ha pszichikai, lelki behatás okozza.

Így az olyan undorkeltés, amely a sértett pszichéjében valódi zavart vált ki, már nem tettleges becsületsértésnek, hanem testi sértésnek minősül.

A bűncselekmény a sérülés vagy betegség bekövetkeztével válik befejezetté.

A sérülés külső okból keletkező és a test külső vagy belső részén jelentkező kóros elváltozás.

A betegség az ember testi és szellemi állapotának normális jellegétől való, patológiás eltérés.

Fontos feltétel, hogy ezen eredmények a testi bántalmazással vagy az egészségsértéssel okozati összefüggésben jönnek létre.

Annak nincs jelentősége, hogy az eredmény létrejöttében a sértett szervezetének egyéni sajátossága is közrehatott.

A Btk. részletesen felsorolja azokat a körülményeket, amelyek a büntetési tételt tovább emelhetik. A könnyű testi sértést például súlyosabban rendeli büntetni az 1-3 esetben, a súlyos testi sértést pedig az 1-5. esetben.

1. Aljas indok vagy cél: Ha a támadás indítéka például a korábbi feljelentés vagy tanúvallomás miatti bosszú, a cselekmény súlyosabban minősül.
   
   
2. Védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére elkövetés: Ilyen lehet, ha a sértett betegség, ittas vagy bódult állapot miatt képtelen saját maga megvédeni, illetve kifejezni akaratát.
   
   
3. Idős vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan védekezni képes személy sérelmére: Itt a sértett egészségi, fizikai vagy szellemi állapota befolyásolja a minősítést.
   
   
4. Maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás okozása: Ha a bántalmazás következtében például egy testrész vagy képesség elveszik, illetve a sértett egészsége tartósan, krónikusan romlik.
   
   
5. Különös kegyetlenség: A túlzott brutalitással, embertelen módon történő elkövetés – például amikor a sértettnek hosszan tartó, rendkívüli fájdalmat, félelmet, megaláztatást okoznak.
   
   
6. Életveszély vagy halál okozása: A halál okozása a testi sértés legsúlyosabban büntetendő minősített esete. Ebben az esetben az elkövető szándéka csak a testi sérülés okozására irányul, a halálos eredményre az elkövető gondatlansága terjedhet csak ki. 

A Btk. kifejezetten említi a testi sértés életveszélyt vagy halált okozó eseteit. Ebben a kategóriában már két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés is szóba kerülhet.

• Életveszélyt okozó testi sértés: A halál reális lehetőségével járó sérülés. Ilyenkor fontos a szakértői vélemény, hogy a bántalmazás folyamata valóban elindított-e egy potenciálisan halálhoz vezető okfolyamatot.
  
  
• Halált okozó testi sértés: Az elkövető eredetileg nem a sértett megölésére törekszik, „csak” bántalmazni akarta, de gondatlansága miatt a sérülés mégis halált okoz. Ez az úgynevezett praeterintencionális bűncselekmény, ahol a szándék testisértésre irányult, a halálos kimenet azonban – sajnálatos módon – bekövetkezett.
  
  

A törvény büntetni rendeli már a súlyos testi sértésre való előkészületet is.

Kísérleti szakba lép a bűncselekmény, ha az elkövető már megkezdi a támadást (például ütni szándékozik), de a sérülés végül valamilyen okból elmarad. Ha többen, közösen vesznek részt a bántalmazásban, akkor társtettesség jön szóba.

Ilyen esetben mindegy, ki mekkora sérülést okozott ténylegesen: a bíróság a közös szándék alapján, a bekövetkezett eredményt figyelembe véve állapítja meg a felelősséget.

Előfordulhat, hogy valaki nem szándékosan bántalmazza a másik embert, mégis okoz sérülést. Ilyenkor gondatlan testi sértés miatt vonható felelősségre, ha a sérülés legalább 8 napon túl gyógyul.

Közismert példa erre a közúti balesetek során keletkezett sérülés, amikor a jármű vezetője elvárható figyelem hiányában okoz balesetet, és a másik fél súlyosan megsérül.

• Könnyű testi sértés vagy tettleges becsületsértés? Akkor beszélhetünk testi sértésről, ha a sértett ténylegesen sérülést szenved (akár minimális is), vagy betegsége rosszabbodik. A becsületsértésnél a cél főképpen a sértett méltóságának csorbítása.
  
  
• Súlyos testi sértés kísérlete? Gyakran a bántalmazó úgy üti meg a sértettet, hogy ennél sokkal komolyabb következmény is reálisan bekövetkezhetett volna. Ha a bírói gyakorlat szerint a szándék (akár eshetőlegesen) kiterjedt a nyolc napon túli gyógytartamú sérülésre, de az valamilyen külső tényező miatt maradt el, kísérletet állapítanak meg.
  
  
• Emberölés vagy halált okozó testi sértés? A kulcs itt is a szándék: halált okozó testi sértésnél a halálra csak gondatlanság áll fenn, míg emberölésnél a szándék (akár eshetőleges is) már a sértett életének kioltására irányul.
  

A testi sértés bűncselekményének megítélése rengeteg tényezőtől függ: a szándék erőssége, a sértés jellege, a védekezésre való képesség és a tényleges gyógytartam egyaránt befolyásolja a végső minősítést.

Látható, hogy egy viszonylag hétköznapi verekedésből is lehet súlyos ügy, ha például különös kegyetlenség vagy életveszély bekövetkezésének kockázata áll fenn.

A büntetőeljárás során gyakran felmerülnek szakszerű bizonyítási kérdések (például orvos szakértő alkalmazása), és nem mindegy, hogy a gyanúsított vagy vádlott milyen jogi taktikát választ.

Ez a cikk általános tájékoztatást nyújt, de nem helyettesíti a személyre szabott jogi tanácsadást.

Ha konkrét ügyről van szó, kérjük, forduljon szakemberhez!