Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés döntvények

A szándékos veszélyeztetési bűncselekményekről I. A szándékos veszélyeztetési bűncselekmények - így a 2012. évi C. törvény 234. §-a szerinti közúti veszélyeztetés - esetében az elkövetőnek a veszélyhelyzet előidézésén túlmenően - a minősített alakzatokba foglalt - bármely káros eredményre kizárólag csak a gondatlansága terjedhet ki. II. A szándékos veszélyeztetési bűncselekményekkel halmazatban a segítségnyújtás elmulasztása akkor állapítható meg, ha az elkövető által szándékolt veszélyhelyzeten túl a sérülés, mint eredmény is létrejön (2012. évi C. törvény 166.§).

I. A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt felelősséggel tartozik az, aki foglalkozásának szabályát megszegve a berendezés baleset bekövetkezését meggátló biztonsági funkciójának műszaki hibáját nem hárítja el, és a dolgozóval továbbra is a meghibásodott gépen végezteti a munkáját, akkor is, ha a testi sérülést eredményező baleset a sértett ugyancsak foglalkozási szabályszegést megvalósító magatartása folytán következik be.

Mivel a terhelt az őt elfogni akaró öt rendőr irányába ötvenöt percen keresztül tizennyolc - részben - célzott lövést adott le a pisztolyából, a cselekménye az emberölés kísérleti szakaszába lépett. Ugyanakkor a célzott lövések következtében a halál mint eredmény nem következett be, azért e sértettek esetében az emberölés kísérleti szakban maradt. Cselekménye így nem a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, hanem a hivatalos személy és több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntette kísérletének megállapítására alkalmas [Btk. 160. § (2) bek. e) és f) pont, 165. § (1) és (3) bek.].

I. Kiterjed annak az orvosi végzettséggel nem rendelkező, magát bioenergetikusnak tekintő terheltnek a szándéka a veszélyhelyzet előidézésére és elköveti a foglalkozás körében elkövetett - halált okozó - veszélyeztetés bűntettét, aki az általa kezelt gyermek veszélyeztetett helyzete, orvosi ellátást igénylő állapota ellenére ahelyett, hogy orvosi kezelést javasolt volna, gyermekorvos bevonása nélkül maga állított fel téves diagnózist, és az éheztetés következtében előállott veszélyhelyzetet (amely orvoslására vállalkozott) fenntartotta ahelyett, hogy megszakította volna [Btk. 165. § (1) bek., (2) bek. b) pont, (3) bek. II. ford.].

A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekménye törvényi tényállásában a Btk. 165. §-a szerinti foglalkozási szabályok és az 1978. évi IV. törvény 171. §-a szerinti foglalkozás szabályai közötti szövegezési eltérésnek büntetőjogi jelentősége nincs, az a büntetőjogi felelősség, illetve annak terjedelme szempontjából közömbös. A törvényi tényállás esetében a foglalkozás az elkövető által - a terhére rótt cselekménykor - végzett, illetve ellátott tevékenység [Btk. 165. §].

Halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségéért tartozik büntetőjogi felelősséggel az az alvállalkozó, aki a családi ház építésén épületgépészeti munkát végez, s ennek során a kellő körültekintést elmulasztja, a csőfektetési művelet befejeztével - a felügyeletére bízott segédmunkás sértettel együtt - az egyébként is szabálytalan és elégtelen méretezetlen dúcolást akkor távolítja el, amikor a munkatársával még az árokban tartózkodnak, s ennek következtében az árok szélén deponált föld leomlik, s a maga alá temetett sértett az életét veszti [1978. évi IV. tv. 171. § (1) bek., (2) bek. b) pont].

Foglalkozás körében elkövetett halált okozó veszélyeztetés vétsége miatt felel az a speciális képesítésű fúrómester, aki az útbontás nélküli fúrási műveletet munkatársaival úgy végezteti, hogy nem veszi figyelembe a kivitelezési terv azon előírásait, miszerint a művelet csak a közművek szakfelügyeleteinek a jelenlétében végezhető, továbbá annak is tudatában van, hogy az útburkolat alatt a közművek rendezetlenek, elhelyezkedésük ismeretlen, ami a mérő-fúró eszköznek a torz jelzését eredményezheti, s ennek következtében a gázvezetéket megfúrja, ami által az onnan kitörő nagy tömegű földgáz berobban és egyebek mellett halálos kimenetelű személyi sérülést is okoz.

Foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt - a cselekményre előírt törvényi büntetési tétel mértékére figyelemmel - az enyhítő szakasz alkalmazásának nincs helye pénzbüntetés kiszabásának [Btk. 171. § (1), (2) bek. b) pont, 87. § (1), (2) bek. d) pont].

Vadászat közben lövést leadni csak akkor szabad, ha az mások életét, testi épségét nem veszélyezteti. Megvalósítja tehát a foglalkozás körében elkövetett halált okozó veszélyeztetés vétségét az a vadász, aki a fenti rendelkezést megszegi, és ennek következtében a tévedésből eltalált sértett az életét veszti [Btk. 171. § (1) bek. és (2) bek. b) pont, 1996. évi LV. tv. 72. § (1) bek.].

Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében állapítandó meg a fővállalkozó felelős műszaki vezetőjének a büntetőjogi felelőssége, aki nem észleli az építési- szerelési munkafolyamat szakszerűtlenségét, nem ellenőrzi a minőségi követelmények, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartását és e mulasztásokkal okozati összefüggésben több ember halálát eredményező munkahelyi baleset következik be [Btk. 171. § (1) bek., (2) bek. c) pont].

Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés első fordulata megállapíthatóságánál az vizsgálandó, hogy a terhelt a foglalkozása szabályainak megszegésével mások életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül, szándékosan vagy gondatlanságból veszélyeztette. E bűncselekmény megállapíthatóságához nem szükséges, hogy a terhelt szándéka vagy gondatlansága a közvetlen veszélyen túlmenően testi sérülés okozására is kiterjedjen [Btk. 13. §, 14. §, 171. § (1) bek. 1. ford., (3) bek.].

Amennyiben a lőfegyver használatára és kezelésére vonatkozó szabályok szándékos megszegésével okozati összefüggésben bekövetkezett testi sérülés tekintetében az elkövetőt csupán tudatos gondatlanság terheli, a cselekmény foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségének minősül [Btk. 171. § (1) bek.].

Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségét és nem közlekedés biztonsága elleni bűncselekményt valósít meg, aki a közlekedés biztonságát nem aktív magatartásával veszélyezteti, hanem a foglalkozása szabályainak megszegésével gondatlanságból idézi elő a sértett halálát eredményező veszélyhelyzetet [Btk. 171. § (1) és (2) bek. b) pont, 184. § (1) és (2) bek. c) pont.].

Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében nem állapítható meg a munkaterületet az őt követő építésvezetőnek átadó terhelt büntetőjogi felelőssége, ha a maradandó fogyatékosságot eredményező baleset nem az ő foglalkozási szabályszegésével, hanem a munkaterületnek más kivitelező és a kedvezőtlen időjárás által történő megváltozásával okozati összefüggésben következett be [Btk. 171. § (1) bek., (2) bek. a) pont].

Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében nem állapítható meg a terhelt büntetőjogi felelőssége, amennyiben nem a munkakörében és nem a felügyelete alá tartozó munkavégzéssel összefüggésben, hanem más személy foglalkozási szabályszegése miatt alakult ki az életet, testi épséget vagy egészséget közvetlenül veszélyeztető helyzet [Btk. 171. §].

A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekménye kapcsán a terhelt büntetőjogi felelőssége csak az általa folytatott tevékenységre vonatkozó szabályok megsértése esetén merülhet fel [Btk. 171. §].

Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében a terhelt büntetőjogi felelőssége akkor is megállapítható, ha a foglalkozási szabályainak gondatlan megszegésével okozati összefüggésben lévő közvetlen veszélyhelyzet, illetve súlyos eredmény nem azonnal, hanem valamely közbelső tényező hatására később következik be [Btk. 14. §, 171. § (1) és (2) bek.].

Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége megállapíthatóságánál nemcsak az írásba foglalt szabály, hanem a szóbeli utasításokon, megrögzült szokásokon alapuló munkamenet, a kialakult gyakorlat is foglalkozási szabálynak tekintendő, ezért a bűncselekmény ezek megszegése következtében gondatlanságból kialakult közvetlen veszély, testi sértés vagy súlyosabb eredmény esetén is megvalósul [Btk. 171. §].

A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésért a büntetőjogi felelősséget a foglalkozási szabályok megszegésének ténye önmagában még nem alapozza meg, szükséges az is, hogy a szabályszegés és a bekövetkezett eredmény között az okozati összefüggés fennálljon [Btk. 171. §].

Foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétségét valósítja meg a terhelt, ha a szállítás biztonságos feltételei megszervezésének az elmulasztása miatt nem teremti meg a szállító jármű vezetője számára a vezetési művelet közbeni oldallátás lehetőségét és emiatt a jármű helyzetét módosítani kívánó gépkocsivezető halálos balesetet szenved [Btk. 171. § (1), (2) bek. b) pont, 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM r.]