Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést bárki elkövetheti, akinek a szakmáját olyan szabályok határozzák meg, amelyek célja, hogy az adott hivatással érintett személyek biztonságát garantálja.

Ez pedig számos foglalkozásról elmondható. Ezért leginkább a szokásosnál is nagyobb körültekintést igénylő szakmák gyakorlói keresik fel irodánkat.

Az orvosi hivatás gyakorlói, a közlekedésben vagy az építőiparban dolgozók a szokásosnál is jobban ki vannak téve annak a veszélynek, hogy egy rossz döntés meghozatala után büntetőeljárás indul velük szemben foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt.

A magyar Büntető Törvénykönyv (Btk.) a 165. §-ban szabályozza a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekményét. Ennek lényege, hogy az adott hivatás gyakorlója megszegi a szakmáját meghatározó előírásokat, és ezzel más vagy mások életét, testi épségét, illetve egészségét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy ténylegesen testi sérülést okoz. A jogalkotó ezzel a tényállással kívánja megakadályozni, hogy a magas kockázatú foglalkozások gyakorlói felelőtlen magatartásukkal veszélyhelyzetet teremtsenek.

A bűncselekmény társadalmi veszélyessége abban áll, hogy nem pusztán akkor von maga után büntetőjogi felelősséget, amikor a sérelem már bekövetkezett, hanem akkor is, ha „csupán” közvetlen veszély állt fenn. Ezzel a törvény megelőző funkciót is betölt: védi az életet, testi épséget és egészséget már a káros következmény kialakulása előtt.

A gyakorlatban tipikus elkövetési helyzetek:

• egészségügyi ellátásban elkövetett orvosi szabályszegés,
• építkezési munkálatok során a munkavédelmi szabályok megsértése,
• közlekedési ágazatban a biztonsági előírások figyelmen kívül hagyása,
• fegyverek, robbanószerek, robbanóanyagok kezelésére vonatkozó szabályok megszegése.

A foglalkozási szabályszegés a tényállás egyik alapvető eleme. Ez jelenti azt, hogy az elkövető olyan szakmai normát szeg meg, amelyet éppen az élet, testi épség és egészség védelme érdekében alkottak.

A szabályok forrásai

Írott szabályok

• jogszabályok (pl. egészségügyi törvény, munkavédelmi szabályok),
• szakmai szabványok (pl. építési előírások, műszaki normák),
• hatósági rendelkezések (pl. működési engedélyhez kötött biztonsági követelmények).

Íratlan szabályok

• a szakmában kialakult gyakorlatok,
• a tudomány és technika mindenkori szintjén elvárható gondosság,
• az orvosi ellátásban a „lege artis” követelménye, vagyis a szakmai szabályoknak megfelelő ellátás biztosítása.

E szabályszegés lehet tevőleges magatartás (pl. a sebész nem steril eszközzel operál), de mulasztás is (pl. az orvos elmulasztja a beteg vizsgálatát, a munkavezető nem jelzi a veszélyes területet).

A diagnosztikai hiba mindenképp foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésnek számít?

Nem minden téves diagnózis büntetőjogilag értékelhető. Az orvosi tevékenység saját kockázattal jár, és előfordulhat, hogy a legnagyobb körültekintés mellett is hibás diagnózis születik.

A bírói gyakorlat szerint:

• Nem bűncselekmény, ha a diagnózis a szakmai szabályok betartása mellett hibás, mert ez a gyógyítás velejáró kockázata.
• Bűncselekmény, ha a téves diagnózis foglalkozási szabályszegésből fakad: például az orvos elmulasztja a szükséges vizsgálatokat, nem veszi figyelembe a beteg kórtörténetét, vagy megszegi a beutalási kötelezettséget.

Egy konkrét jogesetben az orvos nem ismerte fel a szívinfarktus tüneteit, mert elmulasztotta a beteg újbóli vizsgálatát, noha a körülmények ezt indokolták volna. A bíróság ezért a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségét állapította meg.

A bűncselekmény megállapításához az alábbi elemek szükségesek:

• Más vagy mások veszélyeztetése – kizárólag más személy életének, testi épségének vagy egészségének veszélyeztetése alapozhatja meg a bűncselekményt. Ha valaki csak saját magát sodorja veszélybe, nem büntethető.
• Közvetlen veszély – általános, elméleti kockázat nem elegendő. A veszélynek konkrét személy(ek) életére, testi épségére kell reálisan kihatnia.
• Foglalkozási szabályszegés – az elkövetőnek a hivatása körébe tartozó előírásokat kell megszegnie.
• Okozati összefüggés – a szabályszegésnek közvetlenül kell hozzájárulnia a veszélyhelyzethez vagy a sérüléshez.
• Bűnösség – a cselekmény elkövethető gondatlanságból és szándékosan is.

Magam ellen is elkövethetem a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést?

Nem. A Btk. világosan fogalmaz: a bűncselekmény sértettje más személy lehet. Ha valaki kizárólag a saját testi épségét sodorja veszélybe, az nem valósítja meg a tényállást.

Mit jelent a közvetlen veszély?

A közvetlen veszély nem egy elméleti kockázat, hanem olyan helyzet, amelyben reális a sérelem bekövetkezése. A bírói gyakorlat szerint például:

• ha egy munkagödör körül nincsenek elhelyezve a biztonsági jelzések, és valós az esély, hogy valaki beleesik, az közvetlen veszélynek számít,
• ha egy orvos elmulasztja a beteg kórházba utalását, és a beteg állapota emiatt életveszélyessé válik, szintén fennáll a közvetlen veszély.

Miért fontos az okozati összefüggés?

A büntetőjogi felelősség megállapításához szükséges, hogy a szabályszegés és a veszélyhelyzet között ok-okozati kapcsolat legyen. Például:

• Ha egy munkahelyi vezető elmulasztja a balesetvédelmi oktatást, de a baleset a sértett teljesen önálló szabályszegése miatt következik be, nincs okozati összefüggés, így a vezető nem felel.
• Ugyanakkor, ha a szabályszegés nélkül a baleset elkerülhető lett volna, fennáll az okozati összefüggés, és a büntetőjogi felelősség is megállapítható.

Mit jelent a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés?

A gondatlan alakzat a gyakorlatban sokkal gyakoribb. Két formája van:

• Tudatos gondatlanság – az elkövető előre látja a veszélyt, de bízik abban, hogy nem következik be.
• Hanyagság – az elkövető nem ismeri fel a veszélyt, holott elvárható lett volna.

Példák a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetésre:

• Egy útépítés során a munkagödör nem megfelelő jelzése miatt autó belehajt.
• Egy orvos elmulasztja a beteg vizsgálatát, és emiatt nem ismeri fel a halálos betegséget.
• Egy munkáltató nem javíttatja meg a hibás gépet, amely balesetet okoz.

Mit jelent a szándékosság?

Szándékos veszélyeztetésről akkor van szó, ha az elkövető tudatosan, akár egyenes szándékkal, akár belenyugvással idézi elő a közvetlen veszélyt. Ez azonban nem terjed ki a tényleges sérülés vagy halál bekövetkeztére – az külön bűncselekmény (pl. testi sértés, emberölés) lehet.

Ki lehet a bűncselekmény elkövetője?

Elkövető bárki lehet, aki olyan tevékenységet folytat, amelyet foglalkozási szabályok határoznak meg. Nemcsak a hivatásos szakemberek, hanem az engedély nélkül tevékenykedők (pl. „kontár” egészségügyi kezelők) is felelősségre vonhatók.

Mit jelent az, hogy valaki az adott foglalkozás gyakorlója?

A „foglalkozás” fogalma tág: magában foglalja a hivatást, az állást, sőt az engedély nélküli, de rendszeresen végzett tevékenységet is. A lényeg, hogy a tevékenységhez kötődjenek biztonsági szabályok, amelyeket az elkövető megszegett.

A Btk. súlyosabb büntetést rendel, ha a veszélyeztetés eredménye súlyosabb következménnyel jár. A gondatlan és szándékos alakzatok minősítő körülményei azonosak, de a büntetési tételek eltérőek.

Maradandó fogyatékosság, szúlyos egészségromlás vagy tömegszerencsétlenség

Ha a szabályszegés maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okoz, a büntetés akár három évig terjedő szabadságvesztés is lehet.

A tömegszerencsétlenség jogi fogalma: olyan baleset, amelyben legalább tíz ember megsérül, és közülük legalább egy súlyosan. Például ha egy épület összeomlik a szabályszegő építési munkák miatt, és tíznél több ember szenved sérülést.

Halálos eredmény

Ha a szabályszegés következtében egy ember meghal, a gondatlan alakzat büntetése egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. Szándékos veszélyeztetés esetén ennél súlyosabb büntetés szabható ki.

Kettőnél több ember halála vagy halálos tömegszerencsétlenség

Ez a legsúlyosabb minősített eset. Ha a szabályszegés következtében legalább két ember meghal, vagy ha legalább tíz ember megsérül, közülük legalább egy halálosan, a büntetés kettő évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

Orvosi esetek

• Egy háziorvos elmulasztotta a kórházba utalni a rendkívül rossz állapotban lévő gyermeket. A gyermek állapota annyira leromlott, hogy meghalt. A bíróság megállapította: a kötelező beutalási szabály megszegése miatt az orvos elkövette a foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétségét.
• Egy másik esetben az orvos téves diagnózist állított fel, de minden szükséges vizsgálatot elvégzett. A beteg ennek ellenére meghalt, de a bíróság kimondta: az orvos a szakma szabályainak megfelelően járt el, ezért nem büntethető. Ez mutatja, hogy a téves diagnózis önmagában nem bűncselekmény, csak ha az gondatlanságból vagy szabályszegésből fakad.
• A bírói gyakorlat szerint még akkor is fennállhat a felelősség, ha az orvos közvetlenül nem a gyógyítással kapcsolatos szabályt sértette meg, hanem például nem tett eleget a gyermekvédelmi bejelentési kötelezettségének.

Építkezési és munkavédelmi esetek

• Egy építésvezető a munkagödör köré nem állíttatott védőkorlátot. Éjszaka egy autó belehajtott a gödörbe. A bíróság megállapította a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetést.
• Egy bányában a munkások nyílt lángot használtak annak ellenére, hogy sújtólégveszély állt fenn. Ez a szabályszegés közvetlenül veszélyeztette a dolgozók életét, és a bíróság súlyosította a felelősséget.
• Egy ejtőernyős oktató nem ellenőrizte megfelelően a tanítvány ernyőjének hajtogatását. Az ernyő nem nyílt ki, és baleset történt. A bíróság szerint a mulasztás közvetlen veszélyt idézett elő, ezért bűncselekmény.

Lőfegyverrel kapcsolatos ügyek

A törvény kifejezetten kimondja, hogy a lőfegyverek kezelésére és használatára vonatkozó szabályok foglalkozási szabálynak minősülnek. Ez nemcsak a katonákra vagy rendőrökre vonatkozik, hanem a vadászokra, sportlövőkre is.

• Egy vadász figyelmeztetésképpen a földbe lőtt a házát fosztogató tolvajok elé. A lövedék egy ember lábát találta el. A bíróság szándékos veszélyeztetést állapított meg, mivel a lövés irányított volt.
• Más esetben egy rendőr fegyvere véletlenül sült el, és sérülést okozott. Ez gondatlan veszélyeztetésnek minősült, mert nem volt meg a szándék.

Közlekedési példák

Nem mindig egyértelmű, hogy a közlekedés során történt szabályszegés közlekedési bűncselekmény vagy foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés.

• Egy darus kocsi vezetője figyelmetlenségből a villamos vezetékhez érintette a daru gémjét, aminek következtében halálos áramütés érte az egyik munkást. A bíróság ezt foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetésnek minősítette.
• Más esetben a targoncavezető nem állt meg a jelzés ellenére, és emiatt halálos baleset történt. Itt nem állapították meg az építésvezető felelősségét, mert a baleset a targonca vezetőjének szabályszegése miatt következett be.

Az egyik legnehezebb kérdés, hogy mikor beszélhetünk gondatlanságról és mikor szándékosságról.

• Szándékos veszélyeztetés: amikor az elkövető tudatosan hoz létre veszélyhelyzetet, de nem akar sérülést vagy halált. Például egy orvos tiltott módszert alkalmaz a beteg életének megmentése érdekében, de tisztában van azzal, hogy ez veszélyt hordoz.
• Gondatlan veszélyeztetés: amikor az elkövetőnek fel kellett volna ismernie a veszélyt, de elmulasztotta. Például az orvos nem végzi el a szükséges vizsgálatokat, és emiatt nem ismeri fel a beteg életveszélyes állapotát.

A két forma között gyakran nagyon nehéz a határvonal. Ezért van az, hogy a bíróság minden esetben részletesen elemzi az elkövető magatartását, körülményeit, és azt, hogy az adott helyzetben mi volt elvárható tőle.

A törvény a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés esetén többféle büntetést is lehetővé tesz:

• szabadságvesztés (az alapesetben akár egy évig, minősített esetekben nyolc évig),
• foglalkozástól eltiltás,
• közérdekű munka,
• pénzbüntetés.

A bíró a büntetés kiszabásakor figyelembe veszi:

• a veszélyeztetett személyek számát,
• a veszélyhelyzet súlyosságát,
• a bűncselekmény eredményét,
• az elkövető bűnösségének fokát (gondatlan vagy szándékos),
• az enyhítő és súlyosító körülményeket.

A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés olyan bűncselekmény, amely a mindennapi életben is gyakran előfordulhat, hiszen számtalan szakmában kell fokozott körültekintéssel eljárni. A jogalkotó és a bíróságok célja az, hogy az élet és egészség védelmét biztosító szabályok megszegését szigorúan szankcionálják.

Aki tehát foglalkozása körében felelősséget visel másokért, annak mindig tudnia kell: a gondatlanság vagy a szándékos szabályszegés súlyos következményekkel járhat, és nemcsak fegyelmi, hanem büntetőjogi felelősséggel is számolnia kell.

Ez a cikk általános tájékoztatás célját szolgálja, nem helyettesíti a személyre szabott jogi tanácsadást.