Számvitel rendjének megsértése döntvények

Sikkasztással halmazatban nem állapítható meg a számvitel rendjének megsértése, ha a gazdasági társaság ügyvezetője a sikkasztással eltulajdonított készpénzbevételről szóló bizonylatokat nem szerepelteti a társaság könyvelésében [Btk. 12. § (1) bek., 289. § (1) bek., 317. § (1) bek., 2/2002. BJE].

A számvitel rendjének megsértése bűncselekmény elkövetési helye a felszámolás alatt álló gazdasági társaság székhelye. Az illetékességi okot tehát az a körülmény alapozza meg. A felszámolásra kijelölt szervezet székhelyének - az illetékesség szempontjából - nincs jelentősége, mert a bűncselekmény elkövetési helye nem az. A kijelölt felszámoló a felszámolást a felszámolás alatt álló szervezet székhelyén végzi, és ott kell teljesíteni a törvényben előírt kötelezettségeket is, vagyis az ügyvezető mulasztása is ott következik be [Btk. 289. §, Be. 17. § (6) bek.].

A számviteli rend megsértésének bűntette esetében a bíróság illetékességét nem az elkövetési magatartás kifejtésének konkrét helye, hanem a cég székhelye határozza meg [Be. 17. § (1) bek.].

Különböző üzleti években megvalósuló számvitel rendje megsértésének bűntette nem több rendbeli, hanem folytatólagosan elkövetett egy rendbeli bűncselekménynek minősül, ha a terhelt ez idő alatt napi rendszerességgel szegi meg a könyvvezetési kötelezettségét és sérti meg a bizonylati rendet [Btk. 12. § (2) bek., 289. § (1) bek. a) és b) pont, (4) bek. b) pont].

Számvitel rendjének megsértése vétsége a vagyon elleni bűncselekményekkel halmazatban nem állapítható meg, ha a terhelt a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet vagyon elleni bűncselekmények leplezése érdekében sérti meg [Btk. 10. §, 12. § (1) bek., 289. § (1) bek. b) pont, 317. § (1) bek., 318. § (1) bek., 2000. évi C. tv.].

Amennyiben a számvitel rendjének megsértése miatt azért emelt az ügyész vádat, mert a terhelt a felszámolás elrendelését követően a csődeljárásról és a felszámolás eljárásról szóló törvényben előírt beszámoló-készítési, könyvvezetési vagy egyéb tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, és ezzel a felszámolási eljárás eredményes lefolytatását részben vagy egészben meghiúsította, az eljárásra a felszámolás alatt álló gazdasági társaság - és nem a felszámolást végző szervezet - székhelye szerinti bíróság illetékes [Be. 17. § (1) bek., Btk. 289. § (3) bek.].

Sikkasztás elkövetése esetén az elkövetési magatartással szorosan összefüggő bizonylatolás elmaradása nem eredményezheti a szándékos vagyon elleni bűncselekmény mellett a számvitel rendje megsértése vétségében való bűnösség megállapítását is [Btk. 10. §, 12. §, 289. §, 317. §].

A gazdasági bűncselekmények [Btk. XVII. Fejezet] elbírálására - az eljárási törvényben felsorolt kivételekkel - kizárólag a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság illetékes [Be. 17. § (6) bek.]. [Megjegyzés: A 2007. évi XXVII. törvény hatálybalépése óta a számvitel rendjének megsértése [Btk. 289. §] miatt az általános szabályok szerint illetékes helyi bíróság jár el].

A számvitel rendje megsértésének vétsége nem célzatos bűncselekmény, ezért eshetőleges szándékkal is elkövethető [Btk. 13. §, 289. § (1) bek.].

Honlapkészítés: InteliArt Online Marketing Kft.

Minden jog fenntartva 2025 ^©

Büntető ügyvédet keres?

+ 36 70 947 9950