Zsarolás döntvények

Büntető jogegységi határozat a zsarolás bűncselekményének kísérletével kapcsolatos kérdésekről

A fenyegetés fogalmát a zsarolás tényállása minden megszorítás nélkül tartalmazza. A fenyegetést nem az elkövető, hanem a megfenyegetett sértett tekintetében kell vizsgálni, ugyanis a fenyegetés a sértett akaratára ráhatás, így a fenyegetés komolysága is annak alapján ítélhető meg, hogy a sértettben félelmet váltott-e ki. A terhelti oldalról ekként elegendő az, hogy felismerje, hogy a fenyegetése alkalmas a sértettben ilyen hatás kiváltására [Btk. 367. § (1) bek., 459. § (1) bek. 7. pont].

I. A zsarolás bűntettének kísérletét valósítja meg, aki a sértettől levélben 500 000 forintot követel, s ennek nemteljesítése esetére azzal fenyegeti meg, hogy élettársára büntetőügyben különböző hatóságoknál terhelő vallomást fog tenni, a levél címzettjét pedig a családi házának építése során elkövetett szabálytalanságok miatt az építésügyi hatóságnál jelenti fel [Btk. 10. § (1) bek., 367. § (1) bek.].

I. Nem állapítható meg a zsarolás bűntettétől való önkéntes elállás, mint büntethetőségi akadály annak az elkövetőnek a javára, aki az általa alkalmazott életveszélyes fenyegetés ellenére nem teljesítő passzív alany sérelmére társaival együtt dolog elleni erőszakkal nagyobb összegű rongálási kárt okoz, és magatartásának folytatásával külső körülmény miatt hagy fel [Btk. 367. § (1) bek. és (2) bek. b) pont, Btk. 10. § (4) bek.].

A szexuális kényszerítés bűntette a közösülésre vagy más, a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas vagy arra irányuló súlyosan szeméremsértő cselekmény, amelynek elkövetési magatartása a kényszerítés, ám ennek megvalósítása - eltérően a szexuális erőszak bűntettétől - nem élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel, hanem bármely olyan súlyos hátrány kilátásba helyezésével megtörténhet, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen, tehát e bűncselekmény megvalósulása szempontjából a Btk. értelmező rendelkezése szerinti fenyegetés fogalom az irányadó.

I. A zsarolás törvényi tényállásának alapesete a fenyegetés fogalmát megszorítás nélkül tartalmazza. Ezért érvényesül a törvényi értelmezés, miszerint a fenyegetés súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Ehhez képest a minősített eset szerinti "más hasonlóan súlyos" fenyegetés akkor állapítható meg, ha az adott fenyegetés tartalma mind a kilátásba helyezett hátrány súlya, mind pedig a megfenyegetettben keltett félelem komolysága tekintetében meghaladja a régi Btk. 138. §-a szerinti mértéket, s felér élet vagy testi épség elleni (akár közvetett) fenyegetéssel [1978. évi IV. tv. 323. § (1) bek., (2) bek. b) pont, 138. §, Btk. 367. § (1) bek.,(2) bek. b) pont, 459. § (1) bek. 7. pont].

Zsarolás bűntette miatt büntethetőséget megállapító és büntetést kiszabó jogerős ítélet eredményesen nem támadható felülvizsgálattal, arra hivatkozva, hogy a terhelti követelés "jogos" volt. Az ítéleti tényállásban foglaltakkal ellenkezőt állítani az ítéleti tényállás támadását jelenti, amely felülvizsgálatban nem megengedett [1978. évi IV. tv. 323. § (1) bek.; Be. 423. § (1) bek.].

Zsarolás kísérlete esetén önkéntes elállás megállapításának van helye, ha e pénzfizetésre vonatkozó zsarolási fenyegetés a terhelt által megszabott rövid határidő alatt sikertelen maradt, ennek ellenére a terhelt több hónapon át nem tesz semmit a követelés érvényesítése érdekében, anélkül hogy abban bármilyen külső körülmény gátolná [Btk. 10. § (1), (4) bek., 367. § (1) bek.; 4/2002. BJE].

I. A csalás és a zsarolás között alapvető különbség, hogy a csalás esetében a sértett a tévedése miatt tesz vagyonjogi rendelkezést, a zsarolás esetében pedig a fenyegetés hatására tesz így [1978. évi IV. tv. 318. § (1) bek., 323. § (1) bek.].

I. A zsarolás bűntettének tényállásszerűségéhez megkívánt jogtalan haszonszerzési célzat megállapítható, ha a tettes a sértettől az általa annak kölcsönzött 1 500 000 forint havi 10%-os kamat fizetése helyett - a tőketörlesztés miatti késedelem retorziójaként - életveszélyes fenyegetés mellett, heti 10%-os kamatfizetést követel meg, s ennek folytán a megfélemlített sértettől másfél év alatt az általa adott 1 500 000 forint helyett 8 400 000 forinthoz jut hozzá kamat címén [1978. évi IV. tv. 323. § (1) bek., (2) bek. b) pont].

Nem csalást, hanem zsarolást követnek el azok, akik oly módon szereznek pénzt, hogy előzetes megbeszélés alapján a sértettől, de - látszólag - az egyik tettestársuktól is pénzt követelnek, ezt nyomatékosítva a tettestársukat fegyverrel is fenyegetik, aki a helyszínen színleg át is ad pénzt részükre, és az észleltek hatására a sértett később fizet is nekik [1978. évi IV. tv. 318. §, 323. §].

A zsarolás esetében a jogtalan haszonszerzési célzat természete egységbe vonja az elkövetési magatartások ismétlődését, halmozódását [1978. évi IV. törvény 323. §].

Zsarolás bűncselekményének alapesete megállapítható olyan fenyegetés esetén, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Ennek megítélése során az elkövetés összes körülményét értékelni kell [Btk. 138. §, 323. § (1) bek.].

A zsarolás esetében nincs szó önkéntes elállásról, ha a bűncselekmény befejezése a sértett kitartó ellenállása és a büntetőeljárás megindítása miatt maradt el [Btk. 323. §].

Honlapkészítés: InteliArt Online Marketing Kft.

Minden jog fenntartva 2025 ^©

Büntető ügyvédet keres?

+ 36 70 947 9950