Miközben egy rosszfiú „védelmet” ajánl egy üzlet számára havi fizetségért cserébe, valójában ki nem mondva megfenyegeti a másik felet: fizetsz, vagy tönkreteszem az üzletedet! Ez a filmes eszköz pedig a való életben is gyakran elkövetett bűncselekményen alapszik, a zsaroláson.
Jogtalan haszonszerzési célból, vagyoni hátrányt okozva ugyanis mást megfenyegetni, illetve vele szemben erőszakot alkalmazni, és ezzel arra kényszeríteni, hogy bármit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, súlyos bűncselekmény: zsarolás.
Zsarolás miatt Magyarországon évente több mint 2300 alkalommal indul büntetőeljárás.
A zsarolást el lehet követni erőszakkal és fenyegetéssel kényszerítve egyaránt.
A zsarolás, a fenyegetés célja pedig lehet valaminek a tevése, nem tevése, illetve eltűrése.
Ha valakivel szemben büntetőeljárást indítanak zsarolás miatt, ezzel először akkor fog szembesülni, amikor gyanúsítotti kihallgatásra idézik, rosszabb esetben előállítják a rendőrségre. A kihallgatása során közlik a gyanúsítást, amíből pontosan megtudható, hogy mi a gyanúsítás tárgya.
A legtöbb esetben nem merül fel semmilyen olyan adat, ami alapján kényszerintézkedés alkalmazását szükségesnek tartja a rendőrség, ilyenkor a gyanúsított szabadon távozik a rendőrségről. A büntetőeljárás pedig tovább folyik, és attól függően, hogy sikerül-e elég bizonyítékot összegyűjtenie a rendőröknek, vagy megszüntetik az eljárást, vagy a nyomozást követően az ügyészség vádat emel.
A bíróság pedig a vádemelés után dönt a bűnösségről, és ha bűnösnek találja a vádlottat, akkor a büntetésről is. A bíróság ítéletével szemben egyaránt fellebbezhet a vádlott, az ügyész és a védő is.
Ne mondjon semmit, ne tegyen vallomást ügyvéd nélkül!
Sem az Önnel szemben intézkedő rendőrnek, sem az Ön kihallgatását foganatosító rendőrnek nem kell mondania semmit.
A rendőr az intézkedésről írásbeli jelentést, a vallomásról pedig jegyzőkönyvet készít. Ezek az iratok a büntetőeljárás iratai közé kerülnek, a bíróság azokat megismerheti, annak tartalmát pedig akkor is figyelembe veheti, ha az nem kedvező Önre nézve. A terhelt egyik legalapvetőbb joga a vallomás, a nyilatkozattétel megtagadásának joga, aminek tiszteletben tartása a hatóságok kötelessége. Éljen ezzel a jogával!
A megfelelő védekezés kialakítását bízza védőügyvédre.
A zsarolás komoly bűncselekmény. Ha bűnösnek találják, letöltendő szabadságvesztést is kaphat.
Azt, hogy a bíróság az ítéletében zsarolás miatt milyen keretek között szabhatja ki a büntetését, attól függ, hogy alapeset vagy pedig minősített eset elkövetése miatt állapítják meg a vádlott bűnösségét. Az előző esetben 1 évtől 5 évig, utóbbi esetben pedig 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés között kell kiszabni a büntetést.
Ettől a kerettől mind felfelé, mind lefelé el lehet térni bizonyos esetekben. Bűnhalmazat vagy visszaesők esetében, bűnszervezetben történő elkövetéskor pedig a fenti kereteknél súlyosabb büntetés is kiszabható.
A zsarolásnak, mint oly sok más bűncselekménynek, létezik alapesete, amely büntetési tétele 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés. Ha a Btk.-ban szereplő négy minősítő körülmény közül akár csak egy is megvalósul, akkor az elkövető 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményért felel.
A fenyegetés büntetőjogi értelemben olyan súlyos hátrány bekövetkezésének kilátásba helyezése, amely képes komoly félelmet kelteni a megfenyegetettben. Ennek nincs teljesen objektív mércéje. Az érzelmi zsarolás nem éri el a büntetőjogi értelemben vett fenyegetés szintjét.
Ilyen fenyegetés lehet, ha a sértettet egy bűncselekmény elkövetésével fenyegetik meg, esetleg azzal, hogy jelenteni fogják a bevándorlási hivatalnak, kiteregetik egy féltve őrzött titkát.
A fenyegetés történhet szóban, írásban, nonverbális kommunikációval is.
Mindenkiben más kelt félelmet. Van, aki az erőszaktól, van, aki a vagyoni hártánytól, más a bevándorlási hivataltól, esetleg a közösség megbélyegzésétől fél. Azt, hogy a kilátásba helyezett hátrány mennyire súlyos, a fenyegetés alkalmas-e arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen, a bíró fogja eldönteni.
Ezt a megfenyegetett személy helyzetének, személyiségének, egyéb körülményeinek figyelembevételével kell eldöntenie.
A zsarolás bűncselekménye minősítési rendszere nem a vagyoni hátrány nagyságára épül. A zsarolás büntetési tétele 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés, ha az alábbi minősítő körülmények közül akár egy is megvalósul.
Magyarországon egyre elterjedtebb a zsarolás egy új formája. Ilyenkor a címzett egy ismeretlen e-mail címről kap zsaroló levelet. „Tudjuk a címedet, tudjuk a jelszavad, és tudjuk, milyen pornót nézel.” A fenyegetés általában arra irányul, hogy ha a címzett nem fizet, abban az esetben valamennyi ismerősével megosztják a felvételt, amint éppen pornót néz. A fenyegetés komolyságának azzal adnak nyomatékot, hogy a címzett jelszavát is elküldik.
Ilyenkor nem kell azonnal kétségbe esni. Legtöbbször ugyanis arról van szó, hogy az interneten nyilvánosan elérhető kiszivárgott adatokat használják fel a bűnözők.
A zsarolás nagy tárgyi súlyú, komoly bűncselekmény. Ha valakit ilyen bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság bűnösnek talál, vele szemben akár végrehajtandó szabadságvesztést is kiszabhat.
A megfelelő védekezés kialakítását ilyen súlyos büntetőeljárásban bízza védőügyvédre.