Sikkasztás döntvények

Büntető-Polgári jogegységi határozat sikkasztás, csalás bűncselekményeinek egyes kérdéseiről

Elköveti a sikkasztás bűntettét, aki az őrizetében levő, de a sértett tulajdonát képező takarmányt elszállíttatja, és állataival feleteti. Ez esetben a sikkasztás nem sajátjaként rendelkezéssel, hanem eltulajdonítással valósul meg [Btk. 372. §].

A csalás sikkasztástól történő elhatárolásának döntő szempontja a tettes birtokosi helyzetének létrejötte. Sikkasztás valósul meg és nem csalás, ha a dolog birtokába jutás, a dolog megszerzése jogszerű - megtévesztés nélküli - rábízás következménye, ekként a dolog megtévesztés nélkül is jogszerűen az elkövetőhöz kerülne, vagy már egyébként is nála van. Közömbös, hogy az elkövetni szándékolt sikkasztás fondorlatos módon (trükkösen) előkészített, a dolog eltulajdonításának leplezésére a tettes már előre megteremti a feltételeket [Btk. 372. §, 373. §].

Sikkasztást és nem lopást követ el az a gépkocsivezető, aki a munkáltatója tulajdonát képező és munkavégzés eszközéül rábízott gépjármű üzemanyagtartályából a munkáltatója által biztosított üzemanyagkártyával vásárolt gázolajat eltulajdonítja [Btk. 370. §, 372. § (1)-(2) bek., (4) bek.].

Elköveti a sikkasztás bűncselekményét az a társasházi közös képviselő, aki felhatalmazás nélkül vesz fel pénzt a társasház bankszámlájáról, azt az általa vezetett kft. házi pénztárába helyezi el, és felszólításra nem számol el azzal [Btk. 372. § (1) bek., (2) bek. a) pont].

A polgári jogi igény érvényesítését nem lehet egyéb törvényes útra utasítani, ha a bíróság a sikkasztás elkövetési értékét határok között állapította meg, hanem azt a megállapított legkisebb összeg mértékéig el kell bírálni [Be. 335. § (2) bek.; 81. BK vélemény].

I. A sikkasztás tényállásszerűségéhez megkívánt rábízás nem a dolog tulajdonjogának átruházását jelenti; a jogszerű rábízó a tulajdonjog gyakorlásának egyes részjogosítványait engedi át annak, akire a dolgot rábízza. Így a dolog birtokba adásával átengedi a birtoklás jogát, ezen túlmenően pedig - saját rendelkezési jogából fakadóan, és annak terjedelmét meg nem haladóan -, amennyiben szándékában áll, a használat és a rendelkezés jogát is átruházhatja. Az átengedett részjogosítványok körét és kereteit azonban - azaz azt, hogy akire a dolgot rábízták, mit tehet azzal - mindig a rábízó határozza meg, mivel a dolog másra bízásakor az átadott dolog feletti rendelkezés jogának ő a jogszerű jogosultja [Btk. 372. § (1) bek.] II. Sikkasztást követ el az egyéni vállalkozó gépkocsivezető beosztásban lévő alkalmazottja, ha a munkáltatója által részére átadott és kizárólag a fuvarozással kapcsolatos költségek fedezésére szolgáló fuvarellátmányt eltulajdonítja, és azt saját céljaira fordítja [Btk. 372. § (1) bek.].

I. Szövetkezet igazgatóságának elnökét terhelő vagyonkezelői kötelezettség e tisztség betöltésével megkérdőjelezhetetlenül együtt járó kötelem, ezért az ilyen tisztséget betöltő szövetkezeti tag a hűtlen kezelés alanya lehet. Az e beosztásból eredő feladatok ellátása során a meghatározott célra felvett pénzösszeg egy részének más célra történő felhasználása a sikkasztás megállapítására lehet alkalmas.

Amennyiben a lízingbeadó tulajdonjoga fennmarad, és a lízingszerződés csak a használati jog "időleges átengedését" teszi lehetővé, a gépkocsi használatának tartós, és oly módon történő átengedése, amely megszünteti a lízingbevevő ellenőrzési lehetőségét, alapot adhat sikkasztás megállapítására [1978. évi IV. tv. 317. §].

A kölcsönként felvett pénzösszegre - mivel az az átvevő tulajdonába megy át - sikkasztás nem követhető el. Ha azonban a pénz szolgáltatására nem kölcsönügylet keretében, hanem célzott felhasználásra kerül sor, annak jogtalan eltulajdonítása sikkasztást valósít meg [Btk. 317. §].

I. A rábízott dolognak a tulajdonos beleegyezése nélkül történő elidegenítésével - minthogy az a tulajdon végleges elvonását eredményezi - a sikkasztás bűncselekménye jogtalan eltulajdonítással valósul meg [Btk. 317. §].

A sikkasztást sajátjakénti rendelkezéssel elköveti a megbízott, aki miután a lopott gépkocsi birtokát visszaszerezte, a megbízó tiltása ellenére az általa rendelkezésre bocsátott pénzből a tolvajok részére kifizetést teljesít [Btk. 317. §].

Aki a rábízott dologgal a rábízó érdekében rendelkezik, nem követ el sikkasztást [Btk. 317. §].

I. Sikkasztást és nem csalást valósít meg a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző részvénytársaság elnök-vezérigazgatója, aki a részvénytársaság határidős hiányait az ügyfelei tulajdonában lévő és náluk letétbe helyezett értékpapírok, illetve készpénz jogosulatlan értékesítésével, elköltésével rendezi [Btk. 317. § (1) bek., 318. § (1) bek., 1996. évi CXI. tv., Épt.].

Sikkasztással halmazatban nem állapítható meg a számvitel rendjének megsértése, ha a gazdasági társaság ügyvezetője a sikkasztással eltulajdonított készpénzbevételről szóló bizonylatokat nem szerepelteti a társaság könyvelésében [Btk. 12. § (1) bek., 289. § (1) bek., 317. § (1) bek., 2/2002. BJE].

A sikkasztást sajátjaként rendelkezéssel valósítja meg a felszámoló biztos, aki a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonából pénzkölcsönt nyújt [Btk. 317. § (1) bek. II. ford.].

Honlapkészítés: InteliArt Online Marketing Kft.

Minden jog fenntartva 2025 ^©

Büntető ügyvédet keres?

+ 36 70 947 9950