A Kúria Bfv.1686/2016/6. számú precedensképes határozata

Kúria

végzés

Az ügy száma: Bfv.II.1686/2016/6.

A határozat szintje: felülvizsgálat

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2017. május 10.

Az ügy tárgya: erőszakos közösülés bűntette és más bűncselekmények

Terhelt(ek): ... terhelt

Elsőfok: Békéscsabai Járásbíróság, 2015. július 27., nyilvános tárgyalás, 1.B.387/2014/57. számú ítélet

Másodfok: Gyulai Törvényszék, 2016. január 26., nyilvános ülés, 1.Bf.369/2015/7. számú ítélet

Harmadfok: -

Az indítvány előterjesztője: ... terhelt által meghatalmazott védője útján

Az indítvány iránya: a terhelt javára

Rendelkező rész

A Kúria az erőszakos közösülés bűntette és más bűncselekmények miatt ... ellen folyamatban volt büntető ügyben a Békéscsabai Járásbíróság 1.B.387/2014/57. számú ítéletét, illetőleg a Gyulai Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Bf.369/2015/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

I.

[1] A Békéscsabai Járásbíróság a hatályon kívül helyezés folytán megismételt nyilvános - folytatólagos - tárgyaláson meghozott és 2015. július 27-én kihirdetett 1.B.387/2014/57. számú ítéletében ... terheltet bűnösnek mondta ki erőszakos közösülés bűntettében [1978. évi IV. törvény - továbbiakban: korábbi Btk. - 197. § (1) bekezdés 1. fordulat], vérfertőzés bűntettében [korábbi Btk. 203. § (1) bekezdés], személyi szabadság megsértése bűntettének kísérletében [korábbi Btk. 175. § (1) bekezdés] és zaklatás vétségében [korábbi Btk. 176/A. § (2) bekezdés a) pont].

[2] Ezért őt, mint visszaesőt - halmazati büntetésül - 2 év 8 hónap szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg. Kimondta, hogy a terhelt a szabadságvesztés büntetésből annak háromnegyed részének kitöltése után bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. Az előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. Rendelkezett a büntetőeljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetéséről.

[3] A kétirányú fellebbezések folytán másodfokon eljárt Gyulai Törvényszék a 2016. január 26-án tartott nyilvános ülésen meghozott 1.Bf.369/2015/7. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta annyiban, hogy a börtönbüntetést 6 évre, a közügyektől eltiltást 8 évre súlyosította; egyebekben helybenhagyta.

[4] A felülvizsgálati indítvánnyal támadott jogerős ítéleti (1. pont alatti) tényállás lényege szerint ... terhelt és személy 1 1989. évben kötött házasságából 1991. október 10-én született meg ... sértett és ikertestvére. A terhelt és felesége 1997-ben elváltak, a sértett és ikertestvére az anyjuk gondozásában maradt. Miután személy 1 2003. április 13-án öngyilkosság következtében elhunyt, ... sértett és ikertestvére, előbb az édesapjuk, majd 2004 nyarán az apai nagyszülő, tanú 1 gondozásába kerültek. Ezt követően sértett testvére elhelyezése 2004. második felében megváltozott, az anyai nagymamájánál lett elhelyezve. Ettől kezdődően ... sértett és sértett testvére külön háztartásban nevelkedett.

[5] ... sértett 16 éves korától, 2007. évtől rendszeresen járt szórakozni. Számos esetben előfordult, hogy leittasodott, részegen helytelenül, botrányosan viselkedett. Ezen időszakban több személlyel is volt szexuális kapcsolata. A sértett e magatartása a család előtt ismert volt, ami folyamatos konfliktusokhoz vezetett a családban, többek között a sértett és a terhelt között is.

[6] A terhelt ebben az időben rendszeresen fogyasztott nagyobb mennyiségű alkoholt, és különösen ittas állapotban a sértettet rendszeresen szidalmazta, fenyegette.

A terhelt viszonya a sértetthez konfliktusokkal terhelt volt. Érzelmileg eltávolodott a sértettől, ez felerősítette köztük a konfliktusok és a nézeteltérések mélységét.

A sértettnek a terhelthez, mint apjához való viszonya zavart és szorongásokkal telt volt.

[7] 2010 októberében ... sértett 177-178 cm magas, 54-55 kg súlyú, a terhelt 190 cm feletti magasságú, 110-120 kg súlyú volt. ... sértett a terhelt cím 1 alatti ingatlanában élt apai nagyszüleivel, míg a terhelt tanú 2 élettársával annak város 1-i ingatlanában lakott.

[8] ... terhelt a cím 1-i ingatlanban kialakult szokások szerint - amikor ott tartózkodott - a lakás földszinti, nappali szobájában aludt. Az ingatlan emeleti szobáiban volt a sértett, valamint tanú 1 (a sértett nagyszülőjének) és tanú 3 (a sértett dédszülőjének) hálószobája. A terhelt egyébként nem tűrte, hogy a nappaliban lévő ágyát más családtag rajta és esetleg vele ott lévő élettársán kívül használja.

[9] ... sértett 2010. október 8. napjáról 9. napjára virradó éjszaka folyamán megelőző italozás után éjfél körüli időben, ittasan érkezett haza a cím 1 utcai lakásba. Látta, hogy édesapja nappali szobában lévő ágya üres, az nincs megágyazva, és mivel úgy tudta, hogy a terhelt tanú 2 élettársánál alszik, ezen az éjszakán fáradtsága és ittassága miatt úgy döntött, hogy nem megy fel emeleti, saját szobájába, hanem ruhástól édesapja franciaágyára feküdt, és elaludt.

A terhelt azonban ugyanezen éjjel 1-2 óra elteltével, de még az éjszakai órákban hazaérkezett a cím 1 utcai lakásba, majd lefeküdt ... sértett mellé az ágyra. A sértett észlelve, hogy édesapja megérkezett, fel akart kelni az ágyból, de a terhelt bal alkarját megfogta, visszatartotta őt, és arra szólította fel, hogy feküdjön le. A sértett a terheltnek háttal visszafeküdt, őt a terhelt átkarolta, szorosan fogta, majd simogatni kezdte. A sértett ekkor tiltakozni, rúgkapálni kezdett, de a terhelt ennek ellenére a nadrágját és alsóneműjét térdig lehúzta. A sértett továbbra is tiltakozott, könyörgött, hogy hadd mehessen fel a szobájába, de a terhelt a kérésének nem tett eleget. A sértett rúgkapálásának hatására lábáról a ruházata lecsúszott, majd miközben jobbra fordult, a terhelt a bal combját megfogta és hátulról - sértettet testi erővel kényszerítve - erőszakkal közösült a sértettel.

[10] A sértett a terhelt ellen a cselekmény miatt 2012. augusztus 13. napján tett feljelentést.

II.

[11] A jogerős ítélet ellen ... terhelt terjesztett elő meghatalmazott védője útján felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja - illetve utóbbi keretén belül a Be. 373. § (1) bekezdés III/a) pontja - alapján.

[12] Az indítvány indokolásában foglaltak szerint

- a megismételt eljárásban a Békéscsabai Járásbíróság a hatályon kívül helyező végzésben foglaltakat nem teljesítette maradéktalanul,

- rögzíteni kellett volna, hogy a sértett a vádbeli napon éjfél körüli időpontban a lakásán tartózkodott, vagy sem, elhagyta-e a lakást, hol tartózkodott,

- nincs megállapítva, hogy a sértett 2010. 10. 08-án mikor utazott vissza város 1-re, ott mennyi időt tartózkodott, mikor, milyen járművel utazott onnan vissza,

- az ítélet indokolásában a sértett állításán kívül semmilyen bizonyíték nincs megjelölve arra vonatkozóan, hogy a sértett cím 1-re visszaérkezett, és a ... vendéglőben szórakozott,

- a Békéscsabai Járásbíróság szakértő 1 és szakértő 2 szakértők kiegészített, az eredeti írásbeli szakvéleményhez képest módosított véleményét felülmérlegelte, elutasította; a bíróság a szakértői megállapításokat figyelmen kívül hagyva a különleges szakértelmet igénylő kérdést maga döntötte el, hogy az ítéleti tényállás szerint is ittas sértett szavahihető-e,

- annak ellenére nem tartotta szükségesnek a bíróság szakértők meghallgatását, hogy erre a védő indítványt tett,

- az indokolás nem adja konkrét indokát annak, hogy a bíróság a szakértők sértettel kapcsolatos fenti megállapításait milyen alapon mellőzte,

- a bizonyítás során megdőlt, hogy a sértett a kora esti óráktól 23 óráig cím 1-en a ... Vendéglőben tartózkodott, a bíróság nem adta indokát, hogy miért a sértett állítása szerinti, a ... vendéglőben történő szórakozást fogadta el, melyet semmilyen egyéb bizonyíték nem támaszt alá,

- a sértett állításával szemben, mely szerint megkarmolta a terhelt arcát, a cselekmény másnapján készült fotók alapján külsérelmi nyom nem volt a terhelt arcán; az indokolás nem tér ki arra, hogy a sértett kiabált segítségért, amelyet sem a nagymamája, sem a dédnagymamája nem hallottak, akik a lakásban tartózkodtak,

- nemcsak az elkövetés konkrét időpontja nem lett kellően minden kétséget kizáróan megállapítva, ellentmondásokat feloldva, hanem a terhelt ingatlanba történő bejutása, a szexuális abúzuskori testhelyzete, a sértett hangos segélykérése és hallgatása közötti ellentmondás sem,

- indokolás nélkül maradt, hogy a sértett nem akarta a terheltet feljelenteni, az ügyész kérdésére közölte, hogy kétszer vagy háromszor kapott a terhelttől egy nagy pofont, azt már nem tudja, hogy miért; a sértett több alkalommal is kérte az eljárás megszüntetését, állítván, hogy a vádbeli, erőszakos nemi bűncselekmények elkövetésére nem került sor,

- a bíróság kérdései a hatályon kívül helyező végzést figyelmen kívül hagyva nem irányultak arra, hogy a sértett és terhelt az esti, éjszakai órákban mikor és hol tartózkodtak,

- indokolás nélkül maradt, hogy a sértett a testvérének miért csak 2012. 08. 10-én számolt be az állítólagos abúzusról, a bíróság tévesen vezeti vissza a sértett 2012. 07. havi pszichés állapotának összeomlását a terhelt folyamatos pszichés nyomására,

- indokolás nélkül maradt, hogy két tanú (tanú 4 és tanú 5) a sértett szavahihetőségét kétségbe vonta,

- a bíróság részletes indokolás nélkül a tényállás 1. pontja alatti cselekmény kapcsán a releváns tényekre, körülményekre tévesen vont le következtetést,

- az erőszakos közösülés és vérfertőzés bűncselekményének elkövetését a sértett állításán kívül egyéb, közvetlen bizonyíték, tény nem támasztja alá, nem áll rendelkezésre a bizonyítékok logikailag zárt rendszere, amely a szexuális bűncselekmények elkövetését megállapíthatóvá tenné.

[13] A védő minderre tekintettel elsődlegesen azt indítványozta, hogy a Kúria a terheltet az erőszakos közösülés és a vérfertőzés bűntettének vádja alól mentse fel, a fennmaradó további bűncselekmények miatt pedig intézkedés alkalmazására kerüljön sor vele szemben. Másodlagosan a támadott határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. A felülvizsgálati indítvány elbírálására nyilvános ülés kitűzését kérte.

[14] A Legfőbb Ügyészség BF.1564/2016. számú átirata szerint a felülvizsgálati indítvány részben törvényben kizárt, részben alaptalan. Törvényben kizárt a tényállást támadó részében, ugyanis az indítvány az anyagi jogszabálysértésre, illetőleg az indokolási kötelezettség nem teljesítésére hivatkozva többnyire valójában a bíróság által megállapított tényállás megalapozottságát, a bizonyítékok mikénti értékelését támadja. Ez pedig a Be. 423. § (1) bekezdésébe ütközik.

[15] Az elsőfokú bíróság széleskörű bizonyítást folytatott le. A bizonyítékokat nemcsak ismertette, hanem értékelte is. Indokolásában számot adott arról, hogy a releváns tényeket mely bizonyítékok alapján, miért állapította meg. A tényállás a terhelt terhére rótt bűncselekmények valamennyi tényállási elemét tartalmazza, így jogszabálysértés nélkül, törvényesen állapították meg a terhelt bűnösségét, cselekményeit törvényesen minősítették és a kiszabott büntetés is törvényes.

[16] Mindezek alapján a Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta.

[17] ... terhelt védője a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében - lényegében megismételve az indítványában foglaltakat - megerősítette azt az álláspontját, hogy továbbra is helytálló a Gyulai Törvényszék hatályon kívül helyező végzésének azon megállapítása, mely szerint a bizonyítottság hiánya miatt a tényállás központi része továbbra is megalapozatlan és hiányos maradt. Az elsőfokú bíróság a hatályon kívül helyező végzés új eljárás lefolytatására vonatkozó iránymutatását is figyelmen kívül hagyta. Ezért de facto megismételte a korábban már elbírált, alapítélet elleni fellebbezése indokait és hivatkozott arra, hogy a bíróság indokolási kötelezettségének sem tett eleget. Ezért a felülvizsgálati indítványban foglaltakat változatlanul fenntartotta.

III.

[18] A Kúria a Be. 424. § (1) bekezdésének alkalmazásával a felülvizsgálati indítványt - kizáró rendelkezés hiányában - tanácsülésen bírálta el.

[19] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt - a Be. 416. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott - okból, másrészt - a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. § (4)-(5) bekezdés] bírálta felül.

[20] Ennek során a felülvizsgálati indítványt az irányadó tényállás megalapozottságát támadó részében a törvényben kizártnak, érdemében alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát alaposnak találta.

1.

[21] A Kúria abból indult ki, hogy a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelyre csak a törvényben pontosan meghatározott feltételek esetén van lehetőség. Az 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján felülvizsgálatnak büntető anyagi jogi szabálysértés, a c) pontja alapján ugyanakkor ún. abszolút eljárási szabálysértések esetén van helye.

[22] Emellett az eljárási törvény szerint a tényállás helyessége a felülvizsgálat tárgya nem lehet. A felülvizsgálati eljárásban a Be. 423. § (1) bekezdésének törvényi előírása szerint a tényálláshoz kötöttség érvényesül, ekként a kötelezően irányadó jogerős ítéleti tényállás alapulvételével kell és lehet állást foglalni a rendkívüli jogorvoslat tárgyában.

[23] Ebből következően nem sérelmezhető a tényállás megalapozatlansága, a bizonyítékok értékelésének mikéntje, és a bizonyítási eljárás terjedelme sem. A bűnösség, és a cselekmény minősítése is csak az ítéleti tényekkel mindenben összhangban álló tényállítások alapján vitatható. A tényállástól eltérő ténybeli alapokon álló jogi érvelés a felülvizsgálati eljárásban nem vehető figyelembe.

[24] A felülvizsgálati indítvány ezzel szemben, a törvényi tilalom ellenére támadja a bíróság bizonyíték-értékelő tevékenységét, s vitatja több ponton, hogy bizonyos bizonyítékokat miért fogadott el, vagy miért vetett el (s így végkövetkeztetése szerint az elítélés alapját nem képezi a bizonyítékok zárt láncolata). Mindez közvetetten a tényállás meg nem engedett támadását jelenti, amely a felülvizsgálati eljárásban kizárt. A védő foglalkozik még indítványában a tényállás és a felülvizsgálati okok rendszere szempontjából olyan irreleváns kérdésekkel, melyek a felülvizsgálati okok rendszerébe szintén nem illeszthetőek be. Így nem is vizsgálhatóak azok a kérdések, hogy miért két évvel később tett a sértett feljelentést, vagy vissza akarta vonni a feljelentését.

[25] A Kúria a fentiekre figyelemmel megállapította, hogy a felülvizsgálati indítványnak az erőszakos közösülés bűntette és a vérfertőzés bűntette alapjául szolgáló tényállás (1. tényállási pont) megalapozatlanságával kapcsolatos megállapításai és észrevételei kívül esnek a felülvizsgálati eljárásban vizsgálható kérdések körén. A felülvizsgálati eljárás szigorú szabályrendszerében az irányadó tényállás támadhatatlanságát sérti a bizonyítékok értékelésének vitatása, mérlegelésük támadása, ugyanakkor a tényállástól eltérő, abban nem rögzített körülményre hivatkozás.

[26] A Kúria e körben utal arra, hogy az első- és másodfokú bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét támadja a védő azzal az érvelésével, hogy "az erőszakos közösülés és vérfertőzés bűncselekményének elkövetését a sértett állításán kívül egyéb, közvetlen bizonyíték, tény nem támasztja alá, nem áll rendelkezésre a bizonyítékok logikailag zárt rendszere, amely a szexuális bűncselekmények elkövetését megállapíthatóvá tenné". Ugyanezen okból törvényben kizárt az ügy felderítettségének vitatása, a tényállás hiányos, bizonyítékellenes voltának, valamint téves következtetések levonásának kifogásolása.

2.

[27] A felülvizsgálati indítványt előterjesztő terhelt a felülvizsgálat indokaként a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjára is hivatkozott, ezért a Kúria a továbbiakban e kérdésben foglalt állást.

[28] A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.

[29] A felülvizsgálati indítvány ilyen, az érdemi felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértésre hivatkozott, amikor azt kifogásolta, hogy az elsőfokú-, és másodfokú bíróság a részletes indokolási kötelezettségének nem tett eleget. Az indítvány szerint a támadott ítéletek indokolása oly mértékben hiányos, hogy abból az erőszakos közösülés, illetőleg vérfertőzés bűncselekményének a terhelt általi - tényekkel alátámasztott - elkövetése nem állapítható meg. Az ítélet indokolása kizárólag a tanúk, és a sértett vallomásait rögzíti annak összevetése és indokolása nélkül, hogy a kihallgatott személyek melyik vallomását, a meghallgatott szakértők melyik nyilatkozatát fogadja el, avagy utasítja el.

[30] A Be. 373. § (1) bekezdés III. a) pontja szerint a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. A törvény kizárólag a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése, vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében teszi vizsgálandóvá az indokolási kötelezettség teljesítését.

[31] A felülvizsgálati eljárásban csupán az vizsgálható, hogy a megtámadott jogerős határozat indokolásában az eljárt bíróság ellenőrizhető és elégséges módon számot ad-e a tényállás megállapításához vezető, a Be. 78. § (3) bekezdése szerinti értékelő tevékenységéről. A bíróság ugyanis az indokolásában köteles számot adni döntéshozatali tevékenységéről, a felülbíráló (fellebbezés, illetve felülvizsgálati eljárás folytán eljáró) bíróság pedig ezt jogosult és köteles ellenőrizni. Ha a megtámadott határozat indokolása oly mértékben hiányos, hogy nem állapítható meg belőle, mire alapította a bíróság a döntését, akkor nyilvánvalóan meghiúsul az érdemi felülbírálat lehetősége, s ez eredményezi a feltétlen hatályon kívül helyezést [1/2007. BK vélemény C.]

[32] ... bűnügyében, a megismételt eljárásban az első- és a másodfokú bíróság a Be. 373. § (1) bekezdés III. pontja által meghatározott körben - a büntetőjogi főkérdések tekintetében - a szükséges és elégséges mértéket messze meghaladó terjedelemben és színvonalon egyaránt eleget tett indokolási kötelezettségének. Az elsőfokú bíróság tényállást állapított meg, amit a másodfokú bíróság pontosítás, kiegészítés nélkül magára nézve is irányadónak tekintett. Mindkét bíróság ellenőrizhető módon rögzítette a ténymegállapításhoz, valamint az általa alkalmazott anyagi és eljárásjogi szabályokhoz vezető indokait, következtetéseit, álláspontját.

[33] Az első- és a másodfokú bíróság részletesen megindokolta, hogy milyen bizonyítékok, milyen indokok alapján állapította meg azt a tényállást, amelyre az 1. tényállásbeli erőszakos közösülés, illetőleg vérfertőzés bűntettében való bűnösség kimondását alapította. Az indokolásból jól nyomon követhető, hogy az elsőfokú bíróság a másodfokon eljáró bíróság számára is irányadó tényállást a terhelt tagadásával szemben mely tanúvallomásokra, szakértői véleményekre, okirati bizonyítékokra alapította.

[34] Rámutat a Kúria, hogy az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában a 9. oldal utolsó bekezdésétől a 43. oldal utolsó bekezdéséig egyrészt részletesen ismertette a felülvizsgálati indítvánnyal támadt bűncselekmények (1. tényállás) vonatkozásában felmerült bizonyítékokat, majd azokat - ahogyan azt a másodfokú bíróság is helyesen megállapította - egyenként és összességében is értékelte és mérlegelte (másodfokú ítélet 2. oldal harmadik bekezdés). Külön fejezetben (28. oldal harmadik bekezdésétől 32. oldal utolsó bekezdéséig) foglalkozott az első eljárásban a Battonyai Járásbíróság által meghozott 3.B.60/2013/51. számú ítéletet hatályon kívül helyező Gyulai Törvényszék 1.Bf.194/2014/21. számú végzésében előírtakkal, annak a körülménynek a tisztázásával, hogy a szexuális cselekmény időpontját tárja fel.

[35] Az elsőfokú bíróság részletesen ismertette az ügybe bevont igazságügyi szakértők által adott szakvéleményeket, így szakértő 2 pszichológus szakértő és szakértő 3, szakértő 1 igazságügyi elmeorvosszakértő véleményét (elsőfokú ítélet 34., illetve 37. oldala). Indokát adta annak, hogy a megismételt eljárásban azért nem került sor a szakértők ismételt meghallgatására, mert ehhez az érintettek nem ragaszkodtak, a védő utalt arra, hogy a szakértők meghallgatásakor ő járt el, kérdéseit feltehette a szakértőkhöz, a szakértői meghallgatás eredményét elfogadja, azt nem vitatja. Ezért, valamint arra figyelemmel, hogy a hatályon kívül helyezést eredményező megalapozatlanság a szakvéleményeket nem érintette, a bíróság a szakértők tárgyalási meghallgatásának anyagát felolvasással tette a bizonyítási eljárás részévé (elsőfokú ítélet 33. oldal első bekezdés).

[36] A Kúria szerint nem alapos az a védői érvelés, mely szerint különleges szakértelmet igénylő kérdésben - nevezetesen a sértett szavahihetősége megítélésében - az eljárásba bevont szakértők ellentmondó véleményeit felülmérlegelve a bíróság maga döntött.

[37] Az iratokból megállapítható ugyanis, hogy a nyomozóhatóság (a ... Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya) szakértő 2 igazságügyi pszichológus szakértőt ... sértett személyiségének vizsgálatára rendelte ki 2012. augusztus 13-án, míg szakértő 1 igazságügyi pszichiáter szakértőt és ... igazságügyi elmeorvos szakértőt a sértett igazságügyi elmeorvos szakértői - a büntetőeljárási törvény értelmében ún. kétszakértős vizsgálatként szabályozott - vizsgálatára rendelte ki 2012. augusztus 30-án. A szakértők az igazságügyi szakértői szakterületnek, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételeknek megfelelően a véleményadási kötelezettségüknek írásban, majd Kozma Zoltán és szakértő 1 a szóbeli meghallgatásukkor is eleget tettek.

Az elsőfokú ítélet is utal arra, hogy a védő a szakértők bírósági meghallgatása során a sértett szavahihetőségére vonatkozóan is tett fel kérdéseket a szakértőknek, amelyre a szakértők válaszoltak. Helyesen járt el ugyanakkor az elsőfokú- és a másodfokú bíróság akkor, amikor nem adott helyt annak a védői indítványnak, hogy e kérdéskörben a szakértők szóbeli meghallgatását a bíróság ismét rendelje el.

[38] A Kúria hangsúlyozza, hogy a szavahihetőség megítélése nem tekintendő különleges szakértelmet igénylő kérdésnek. A szavahihetőség eldöntése nem szakértői, hanem bírói kompetenciába tartozik. A bíróság a felmerült bizonyítékok összevetése alapján foglal állást ebben a kérdésben is. Jelen ügyben a bíróságok helyesen, ekként jártak el.

[39] Minderre figyelemmel a Kúria azt állapította meg, hogy a terhelt védőjének az indokolási kötelezettség megsértésére alapozott felülvizsgálati indítványa nem alapos.

3.

[40] A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a büntetés revíziójára csak akkor van lehetőség, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályainak megsértése miatt került sor törvénysértő büntetés kiszabására. Miután a felülvizsgálati indítvánnyal támadott bűncselekmények minősítése törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, a kiszabott büntetés mértékét a Kúria nem vizsgálhatta.

III.

[41] Ezért - s miután nem észlelt olyan egyéb eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. § (5) bekezdése alapján hivatalból köteles - a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.

[42] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. § (4) bekezdése, a felülvizsgálatát pedig a Be. 416. § (4) bekezdés b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. § (3) bekezdésén alapul.

Budapest, 2017. május 10.