Büntetővégzés

A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás a büntetőeljárás bírósági szakaszának egyszerűsítését és gyorsítását szolgálja oly módon, hogy az egyszerűbb megítélésű és kisebb tárgyi súlyú ügyekben tárgyalás tartása nélkül teszi lehetővé a büntetőjogi következmények alkalmazását, vagyis a büntetővégzés az ítélettel egyenértékű ügydöntő határozat.
Lényeges eltérés, hogy a büntetővégzésben az eljáró bíróság nem mondja ki bűnösnek a terheltet, csak azt állapítja meg, hogy a terhelt a büntetővégzésben szereplő bűncselekményt elkövette.
Az eljárás lényege, hogy a bíróság bizonyítás felvétele nélkül, kizárólag a nyomozás során keletkezett ügyiratok alapján dönt a büntetőjogi felelősségről és a törvényben meghatározott korlátozott súlyú joghátrányt alkalmaz.

A bíróság az ügyészség indítványára vagy hivatalból háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén tárgyalás mellőzésével, az ügyiratok alapján büntetővégzést hoz, ha

a) az ügy megítélése egyszerű,
b) a vádlott szabadlábon van vagy más ügyben tartják fogva, és
c) a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető.
 
Amennyiben a fent felsorolt feltételek fennállnak, akkor a három évet meghaladó, de ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén is van helye büntetővégzés meghozatalának, ha a vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte.

A bíróság csak a törvényben meghatározott joghátrányokat alkalmazhatja a terhelttel szemben, amelyek a következők:

a) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás,

b) katonával szemben lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése, rendfokozatban visszavetés és a várakozási idő meghosszabbítása

c) jóvátételi munka, próbára bocsátás vagy megrovás
 
A bíróság a büntetővégzésben előbb felsorolt büntetés kiszabása, illetve intézkedés alkalmazása mellett

a) pártfogó felügyeletet is alkalmazhat végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása, jóvátételi munka előírása vagy próbára bocsátás esetén,

b) elrendelhet elkobzást, vagyonelkobzást, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét,

c) a polgári jogi igénynek helyt adhat vagy a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasíthatja,

d) a próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezheti,

e) az ügyek egyesítéséről, elkülönítéséről, az eljárás felfüggesztéséről és az eljárás megszüntetéséről rendelkezhet.

A válasz erre: nem. Amennyiben az eljáró bíróság a büntetőeljárás iratainak tartalma alapján felmentésre okot adó körülményt lát megállapíthatónak és az eljárást nem szünteti meg, akkor az ügyet előkészítő ülésre tűzi.

A büntetővégzés tárgyalás mellőzésével történő meghozatalára a törvény határidőt állapít meg. A bíróság közvádas ügyekben – az ügyészség indítványára vagy hivatalból -az ügy bíróságra érkezésétől számított egy hónapon belül hozhatja meg a büntetővégzést. E határidőn túl – még ha az egyéb törvényi feltételei is fennállnak a meghozatalnak- az ügy már csak tárgyaláson intézhető el.

A törvény kizárja a büntetővégzés elleni fellebbezést, ellenben egy sajátos jogorvoslati lehetőséget biztosít a jogosultak számára, hogy tárgyalás tartása iránti indítványt terjesszenek elő. Ennek az indítványnak az előterjesztésére a törvény 8 napos határidőt állapít meg, amely határidő a büntetővégzés jogosultnak történő kézbesítésétől kezdődik.

Az ügyészség, a vádlott, a védő, a magánfél, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt.  

A vádlott és védője abban az esetben indítványozhatja tárgyalás tartását, amennyiben a büntetővégzésben kiszabott joghátrányt eltúlzottnak tartja.
Értelemszerűen az ügyészséget abban az esetben illeti meg ez a jogosultság, ha éppen ellenkezőleg, a büntetővégzésben kiszabott joghátrányt eltúlzottan enyhének találja.
A magánfél a polgári jogi igényt elbíráló rendelkezéssel,
A vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt a rá vonatkozó rendelkezéssel kapcsolatban indítványozhatja tárgyalás tartását.
Fontos, hogy az indítványnak a büntetővégzésben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtására, illetve teljesítésére halasztó hatálya van.
 
Például, ha a büntetővégzésben a terheltet 300.000,- Ft forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezik bizonyos határidő megállapításával, de a terhelt 8 napon belül tárgyalás tartása iránti indítványt terjesztett elő, akkor ez a határidő megszakad.

Ha a terhelt tárgyalás tartása iránti indítványt terjesztett elő, akkor a bíróság előkészítő ülést tart.
A tárgyalás tartása iránti indítványt legkésőbb az előkészítő ülés megkezdéséig visszavonhatja az arra jogosult. Abban az esetben, ha a terhelt javára más (például a védője) indítványozta a tárgyalás tartását, akkor ezt az indítványt csak a vádlott hozzájárulásával lehet visszavonni.
Amennyiben az indítványt nem vonja vissza az arra jogosult, akkor a bíróság az előkészítő ülésre megidézi a terheltet, és ha rendelkezik védővel, akkor a védőt is.
Aki a tárgyalás megtartását indítványozta, köteles megjelenni az előkészítő ülésen. Amennyiben nem jelenik meg, és magát alapos okkal nem menti ki, úgy kell tekinteni, hogy indítványát visszavonta.
Az előkészítő ülés megkezdése után a bíróság ismerteti a büntetővégzés és a tárgyalás tartása iránti indítvány lényegét. Amennyiben a tárgyalás tartása iránti indítványt fenntartja annak előterjesztője, akkor a bíróság az előkészítő ülésen a büntetővégzést hatályon kívül helyezi és a rendes eljárási szabályok mellett folytatódik a büntetőeljárás. E végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.