Előkészítő ülés

Az előkészítő ülés az eljárás egyszerűsítését célzó jogintézmény. Az előkészítő ülés legfontosabb szerepe az, hogy a vádlott és a védő kifejthesse a váddal kapcsolatos álláspontját, és közreműködhessen a büntetőeljárás további menetének alakításában. 
Az előkészítő ülést a vádirat kézbesítésétől számított három hónapon belül kell megtartani. Ha az eljárásban védő vesz részt, az előkészítő ülésen kötelező a védő jelenléte. 
Az előkészítő ülés célja, hogy ha a vádlott szeretné, egyszerűbben is befejeződhessen a büntetőeljárás már az előkészítő ülésen. Tanúkat a bíróság nem idéz az előkészítő ülésre, mert a vádlott kihallgatásán túl bizonyítást nem folytat. 

Az ügyészség a vádiratban, vagy az előkészítő ülésen indítványt tehet a büntetés konkrét mértékére, arra az esetre, ha a vádlott a bűnösségét beismeri és lemond a tárgyaláshoz való jogáról. Ezt az ügyészség az ügyek csaknem felében meg is teszi. Ez azért lehet kedvező a vádlottra nézve, mert ha az eljárást a vádlott beismerésére tekintettel az előkészítő ülésen befejezik, akkor ennél súlyosabb ítéletet a bíróság nem szabhat ki.

Az ügyész ismerteti a vád lényegét, megjelöli a vádat alátámasztó bizonyítási eszközeit, indítványt tehet a büntetés vagy intézkedés mértékére, illetve tartamára is arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri. 

A vádirat ismertetését követően a bíróság kihallgatja a vádlottat. A kihallgatás célja, hogy a bíróság megtudja, hogy a vádlott beismeri-e a bűnösségét a vádiratban foglalt bűncselekménnyel kapcsolatban és lemond-e a tárgyaláshoz való jogáról. 

A vádlott a bíróság kérdésére háromféleképpen nyilatkozhat:

• beismeri a bűnösségét és lemond a tárgyaláshoz való jogáról,
• részben ismeri be a bűnösségét,
• nem ismeri be a bűnösségét.

Az eljárás további menete aszerint alakul, hogy a vádlott hogyan nyilatkozik a bűnösségével és a tárgyaláshoz való jogával kapcsolatban.

Ha a vádlott a vád tárgyává tett bűncselekményt beismeri és lemond a tárgyaláshoz való jogáról és ezt a bíróság elfogadja, akkor nem tart tárgyalást, a bíróság már az eljárás ezen szakaszában is meghozhatja az ítéletet. 

Ha a vádlott a váddal egyezően valamennyi vád tárgyává tett bűncselekményben beismeri a bűnösséget, és a tárgyaláshoz való jogáról lemond, a bíróság megvizsgálja, hogy a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadja e. 

Ha a bíróságnak aggálya van a vádlott beismerő nyilatkozatával, akkor annak elfogadását megtagadja, erről végzést hoz, mely ellen nincs helye fellebbezésnek. Ebben az esetben a bíróság tárgyalást tart.

Ha elfogadja a bíróság a nyilatkozatát, akkor erről végzést hoz, mely ellen nincs helye fellebbezésnek. Ha az előkészítő ülésen még nem hoz ítéletet, mert a büntetés vonatkozásában bizonyítás szükséges, akkor tárgyalást fog tartani. Az előkészítő ülésről azonnal át lehet térni a tárgyalásra. 

A bíróság az előkészítő ülésen is befejezheti az ügyet és ítéletet hozhat.

Igen, de csak korlátozottan. Ha ugyanis a bíróság a vádlott beismerő nyilatkozatát végzéssel elfogadta, a bűnösség megállapítása és a váddal egyező tényállás és minősítés miatt nincs helye fellebbezésnek. Fellebbezni kizárólag a büntetés enyhítése érdekében illetve a járulékos kérdésekkel kapcsolatban (pl.: bűnügyi költség, a sértett polgári jogi igényének elbírálása…).

Ha a vádlott a bűnösséget az előkészítő ülésen nem ismerte be, az előkészítő ülés fókusza a tárgyalás előkészítése lesz. A cél az, hogy a tárgyaláson egyszerűbb és tervezhetőbb legyen a bizonyítás. A vádlott és a védő kifejtheti álláspontját a vádirattal kapcsolatban. 
Elő lehet adni a 

Az előkészítő ülésen a vádlott és a védő 

• előadhatja a védekezés alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait,
• indítványt tehet a bizonyítás lefolytatására és egyéb eljárási cselekményekre,
• megjelölheti a vádiratban szereplő azon tényeket, amelyek valóságát elfogadja,
• indítványt tehet bizonyíték kirekesztésére.

A bíróság a vádlott nyilatkozata alapján és az ügyész észrevételének meghallgatása után a tárgyalást nyomban kitűzheti, és ha megtartásának nincs akadálya, azt nyomban megtarthatja. A bíróság ezen túlmenően megállapíthatja a bizonyítás keretét és terjedelmét, valamint a bizonyítás felvételének sorrendjét. Ha a vádlott vagy a védő megjelölte azokat a tényeket a vádiratban, amelyek valóságát elfogadja, a bíróság ezekkel kapcsolatban mellőzheti a bizonyítást.

Ha az ügyészség egy vádlottal szemben több bűncselekmény miatt emel vádat, amelyek közül egy vagy több bűncselekménnyel kapcsolatban beismerés és lemondás történik, akkor ezt a bíróság végzéssel elfogadja, és erre nem folyik bizonyítás a továbbiakban. Az el nem ismert bűncselekményekre az általános szabályok szerint történik a bizonyítás tárgyaláson. A bíróság az összes cselekménnyel kapcsolatban egy ítéletet fog hozni.

Ha több vádlott van, akkor a beismerő és a bizonyításról lemondó vádlottal szemben az eljárás befejezhető. A be nem ismerő vádlottakkal szemben az eljárás az általános szabályok szerint folyik és a továbbiakban folyamatban lévő ügyben a korábbi vádlott-társak vallomása felhasználható. 

A sértettet a bíróság értesíti az előkészítő ülés határnapjáról. A sértett legkésőbb az előkészítő ülésen terjesztheti elő polgári jogi igényét. Ha ezt elmulasztja, akkor már csak polgári peres eljárásban érvényesítheti a polgári jogi igényét.