Vádemelés/ügyészi szakasz

A nyomozás befejeztével a nyomozó hatóság a büntetőügyet megküldi az ügyészség részére, ezzel lép a büntetőeljárás az ügyészi szakaszba.

Az ügyészség a rendelkezésre álló bizonyítékok (nyomozás anyaga) alapján dönthet a büntetőeljárás megszüntetéséről, az eljárás felfüggesztéséről, végső soron pedig a vádemelésről.

A nyomozás egyik befejezési módja az eljárás megszüntetése. A büntetőeljárási törvény alapján az ügyészség részben azonos okok alapján szüntetheti meg a büntetőeljárást, mint a nyomozó hatóság. Ilyen okok például, ha az ügyészség azt állapítja meg, hogy a bűncselekményt nem a gyanúsított követte el, vagy a cselekményt már korábban jogerősen elbírálták vagy például a cselekmény büntethetősége elévült.
 
Vannak azonban olyan okok, amelyek fennállása esetén kizárólag az ügyészség jogosult a büntetőeljárást megszüntetni. A gyakorlatban leginkább előforduló megszüntetési ok, ha tevékeny megbánás, feltételes ügyészi felfüggesztés esetén előírt magatartás tanúsítása vagy annak tartamának eredményes eltelte folytán, illetve a törvényben meghatározott egyéb okból megszűnik a büntethetőség.

A büntetőeljárási törvény alapján az ügyészség felfüggesztheti a büntetőeljárást, ha például az elkövető kiléte nem volt megállapítható a nyomozásba, vagy az elkövető ismeretlen helyen, vagy külföldön tartózkodik.
 
Kizárólag az ügyészség jogosult felfüggeszteni az eljárást a közvetítői eljárás lefolytatása céljából, ha annak feltételei fennállnak, illetve abban az esetben is, ha feltételes ügyészi felfüggesztésnek van helye.

A Btk. alapján: “Nem büntethető, aki az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni, illetve a szellemi tulajdonjog elleni vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében - vagy azt megelőzően, de a közvetítői eljárás keretében született megállapodásban jóváhagyva - a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette.”
 
Abban az esetben, ha a törvény ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, és valamennyi fenti feltétel fennáll, akkor a büntetés korlátlan enyhítésének lehet helye.
 
A közvetítői eljárás célja tehát, hogy egy harmadik személy (közvetítő) bevonásával egy írásbeli megállapodás jöjjön létre a bűncselekmény sértettje és a terhelt között, amely elősegíti a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását, valamint a bűncselekménnyel okozott következmények jóvátételét.
 
Feltétele, hogy sértett és a terhelt is hozzájáruljon a közvetítői eljáráshoz, a terhelt a vádemelésig beismerje a bűncselekmény elkövetését és végül a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a bűncselekmény következményeinek jóvátétele várható és a büntetőeljárás lefolytatása mellőzhető, vagy a közvetítői eljárás a büntetés kiszabásának elveivel nem ellentétes.
 
Amennyiben a fenti feltételek fennállnak, az ügyészség felfüggeszti a büntetőeljárást hat hónapra és a közvetítői eljárás sikeressége vagy sikertelensége alapján fog dönteni az eljárás megszüntetéséről vagy a büntetőeljárás folytatásáról.

Az ügyészség határozattal felfüggesztheti az eljárást, ha a terhelt jövőbeni magatartása alapján az eljárás megszüntetése várható. Feltételes ügyészi felfüggesztésnek olyan bűncselekmények esetén van helye, amelyre a törvény háromévi, kivételes esetben ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetés kiszabását rendeli és a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára, valamint a terhelt személyére tekintettel a feltételes ügyészi felfüggesztéstől a terhelt magatartásának kedvező változása várható.
 
Feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az ügyészség kötelezheti a terheltet például, hogy a bűncselekménnyel okozott kárt térítse meg, a köz számára végezzen munkát vagy a terhelt előzetes hozzájárulása esetén pszichiátriai vagy alkoholfüggőséget gyógyító kezelésben vegyen részt.
 
Feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az ügyészség egy alkalommal legalább egy évre felfüggeszti az eljárást. Amennyiben a terhelt az előírt magatartásnak eleget tesz vagy a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama eredményesen telik el, akkor a terhelt büntethetősége megszűnik. Abban az esetben, ha eredménytelenül telik el a felfüggesztés tartama, vagy a terhelt nem tanúsította a számára előírt magatartást, akkor az ügyészség a büntetőeljárást folytatja.

Az ügyészség hivatalból vagy a terhelt, illetve a védő indítványára az eljárást a törvényben meghatározott feltétel teljesítése érdekében egy évre felfüggeszti, ha a Btk. Különös Része a terheltnek az eljárás megindulását követő magatartását büntethetőséget megszüntető okként szabályozza, és a büntethetőség megszűnését eredményező magatartás várható.
 
Legtipikusabb ilyen ok a kábítószer-birtoklása esetén az úgynevezett “elterelés.” A Btk. büntethetőséget megszüntető okként lehetővé teszi, hogy a kábítószer fogyasztói oldalán álló elkövetők elkerülhessék a büntetőjogi felelősségre vonást, ha önként alávetik magukat bizonyos gyógykezeléseknek, vagy részt vesznek megelőző-felvilágosításon.
 
Elterelésre csak termesztés, előállítás, megszerzés, tartás, illetve fogyasztás esetén van lehetőség,, egyéb esetben például az országból történő kivitel, behozatal esetén az elterelés lehetősége nem áll fenn.
 
További  feltétele az elterelésnek a bűncselekmény elkövetésének beismerése. A beismerés csak akkor fogadható el,, ha a terhelt mind az elkövetés tényét, mind a bűnösségét is elismeri.
 
Végső feltétele a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének, hogy a terhelt igazolja az elsőfokú ítélet meghozataláig, hogy legalább hat hónapig részt vett folyamatos kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban, vagy megelőző-felvilágosításban.

Amennyiben nem áll fenn eljárást megszüntető vagy felfüggesztő ok, akkor az ügyész elkészíti a vádiratot és a bűncselekmény elkövetőjével szemben vádiratot nyújt be az illetékes bíróságra.
 
Az ügyésznek a vádemeléssel egyidejűleg gondoskodnia kell arról, hogy a nyomozás anyaga, a bizonyítékok a bíróság rendelkezésére álljanak és a vádemelés tényéről tájékoztatnia kell a védőt, a terheltet, a sértettet, a feljelentőt, valamint a magánindítvány előterjesztőjét.