Nyomozati szakasz

Hogyan indulhat meg a nyomozás?

A büntetőeljárásról szóló törvény értelmében a büntetőeljárás nyomozással kezdődik. A nyomozás megindulhat feljelentésre, magánindítványra, az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a hivatali hatáskörében, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóság tagjának hivatali minőségében tudomására jutott tények alapján.

Milyen részei vannak a nyomozásnak?

A nyomozás két részből áll, felderítésből és vizsgálatból.
 
A felderítés során a nyomozó hatóság feladata a bűncselekmény és az elkövető kilétének megállapítása, valamint a bizonyítási eszközök felkutatása és biztosítása. A vizsgálat feladata a gyanúsítottal szemben folyamatban lévő nyomozás befejezésének kérdésében történő döntés, illetve ha ehhez szükséges, további bizonyítási eszköz beszerzése és megvizsgálása.

Milyen bizonyítási eszközök használhatók fel a büntetőeljárásban?

A bizonyítás olyan tényekre terjed ki, amely a büntető és büntetőeljárási jogszabályok alkalmazásában jelentősek. Vannak olyan tények, amelyeket nem kell bizonyítani. Így például nem kell bizonyítani a köztudomású tényeket, az olyan tényeket, amelyről a bíróságnak, ügyészségnek, illetve nyomozó hatóságnak hivatalos tudomása van vagy amelyek valóságát a vádló, a terhelt és a védő együttesen elfogadja. Egy büntetőügyben tehát azon tényeket kell bizonyítani, amelyek alapján eldönthető, hogy elkövettek-e bűncselekményt vagy sem. A gyakorlatban “bizonyíték” csak a törvényben felsorolt bizonyítási eszközökből származhat. A bizonyítás eszközei a tanúvallomás, a terhelt vallomása, a szakvélemény, a pártfogó felügyelői vélemény, a tárgyi bizonyítási eszköz és az elektronikus adat.
 
Fontos továbbá, hogy a nyomozás során az ügyészség és a nyomozó hatóság leplezett eszközöket is alkalmazhat. A leplezett eszközök három csoportba oszthatók: a bírói vagy ügyészi engedélyhez nem kötött leplezett eszközök, az ügyészi engedélyhez kötött, valamint a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök.  

Mennyi idő alatt kell lefolytatni a nyomozást?

A büntetőeljárási törvény alapján a nyomozást a lehető legrövidebb időn belül kell lefolytatni. Mit is jelent ez valójában? A nyomozás a gyanúsított kihallgatásától számított két évig tarthat, amelyet az ügyészség egy alkalommal legfeljebb hat hónappal hosszabbíthat meg.

Mikor jogosult a terhelt és a védő a nyomozati iratok megismerésére?

Az ügyirat megismerésének joga az eljárás valamennyi ügyiratára kiterjed, azonban ez a jog a törvény szerint kizárólag indítványra realizálódó jogosultság és nem hivatalból biztosítandó kötelezettség. Mind a terheltnek, mind a védőnek a gyanúsítotti kihallgatást követően nyílik meg az a jogosultsága, hogy az eljárás ügyiratait megismerje.

Nyomozati szakaszban is megszűnhet a büntetőeljárás?

A válasz erre: igen. A nyomozati szakasz vagy vádemeléssel, vagy az eljárás megszüntetésével fejeződik be. A megszüntetés oka lehet például, hogy a cselekmény nem bűncselekmény, nem a gyanúsított követte el a bűncselekményt vagy a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése. (Az eljárás egyéb megszüntetésének eseteiről, valamint az ügyészi szakaszról az alábbi linkre kattintva tudhat meg többet)

dr. Lőrik József
dr. Lőrik József
20+ év szakmai tapasztalat, 2000+ büntetőügyben látta el védői feladatait, ÜDE egyesületi tag, Ügyvéd podcast házigazdája.
dr. Lőrik József önéletrajz
Büntető ügyvédet keres?