A Kúria Bfv.1879/2016/6. számú precedensképes határozata

Kúria

végzés

Az ügy száma: Bfv.II.1879/2016/6.

A határozat szintje: felülvizsgálat

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ügy tárgya: szexuális erőszak bűntette és más bűncselekmények

Elsőfok: Debreceni Járásbíróság, 1.B.571/2014/49., ítélet, tárgyalás,

2014. november 17.

Másodfok: Debreceni Törvényszék, 1.Bf.40/2015/8., végzés, nyilvános ülés,

2015. március 9.

Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője

Az indítvány iránya: a terhelt javára

Rendelkező rész

A szexuális erőszak bűntette és más bűncselekmények miatt I.rendű vádlott neve ellen folyamatban volt büntetőügyben a Kúria a terhelt védője felülvizsgálati indítványát elbírálva, a Debreceni Járásbíróság 1.B.571/2014/49. számú ítéletét és a Debreceni Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Bf.40/2015/8. számú végzését hatályában fenntartja.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

[1] A Debreceni Járásbíróság a 2014. november 17. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 1.B.571/2014/49. számú ítéletében I.rendű vádlott neve terheltet bűnösnek mondta ki szexuális erőszak bűntettében [1978. évi IV. törvény - a továbbiakban korábbi Btk. - 197. § (1) bekezdés a) pont], személyi szabadság megsértésének bűntettében [korábbi Btk. 194. § (1) bekezdés] és zaklatás bűntettében [korábbi Btk. 222. § (1) bekezdés, (3) bekezdés a) pont]. A terheltet ezért mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 7 év fegyházbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. A terheltet kizárta a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből. A járásbíróság ítélete ellen bejelentett ellentétes irányú fellebbezések alapján másodfokon eljáró Debreceni Törvényszék a 2015. március 9. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott 1.Bf.40/2015/8. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét a büntetőjogi főkérdések tekintetében helybenhagyta.

[2] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen I.rendű vádlott neve terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Indítványa jogszabályi alapjaként a védő a Be. 416. § (1) bekezdés b) és c) pontjaira hivatkozott, tartalmilag azonban az indítvány elsődlegesen a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontján alapult, mivel a védő a zaklatás bűncselekményén túlmenően a terhelt felmentését indítványozta.

[3] A Legfőbb Ügyészség BF.77/2017/1. számú átiratában a védő felülvizsgálati indítványát részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak jelölte meg és a támadott határozat hatályában fenntartására tett indítványt.

[4] I.rendű vádlott neve terhelt védője a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakra tett észrevételében - annak hangsúlyozása mellett, hogy nem az eljárt bíróságok mérlegelési tevékenységét és a megállapított tényállást kívánta támadni - a felülvizsgálati indítványában foglaltakat fenntartotta.

[5] I.rendű vádlott neve terhelt védője felülvizsgálati indítványa alapján a Kúria a Be. 424. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen, a Be. 423. § (4) és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokból, továbbá a hivatalból vizsgálandó, a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerinti további eljárási szabálysértések szempontjából bírálta felül a támadott határozatot.

[6] Felülbírálata során a Kúria az utóbb említett körbe eső eljárási szabálysértést nem észlelt, a védő felülvizsgálati indítványát pedig - egyezően a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakkal - részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta.

[7] A védő felülvizsgálati indítványában foglaltakra figyelemmel elöljáróban nem mellőzhető a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslati jellegével kapcsolatban néhány alapvetés.

[8] A büntetőeljárási törvényben a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, mely kizárólag a törvényben meghatározott okokból megengedett. A felülvizsgálat okait a törvény tételesen felsorolja, e felsorolás a Be. 416. § (1) bekezdésében teljes körű, az itt megadott kör nem bővíthető.

[9] A védő felülvizsgálati indítványa alapján szóba jövő felülvizsgálati okok közül a Be. 416. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban megjelölt anyagi jogi, míg a c) pontjában megjelölt eljárásjogi természetű. A védő által elsődlegesen hivatkozott indokolási kötelezettség megsértése a Be. 373. § (1) bekezdés III/a) pontjára figyelemmel a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja körébe eső. E felülvizsgálati ok abban az esetben valósul meg, ha a bíróság a terhelt bűnössége megállapítása, cselekménye jogi minősítése, vagy a büntetés kiszabása tekintetében indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tesz eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.

[10] E felülvizsgálati ok elbírálása az anyagi és eljárás jogi kérdések helyességének megítélésén kívüli és attól független. A védő mindezt figyelmen kívül hagyta, amikor indítványában lényegében kizárólagosan a bizonyítékok értékelésének kérdéskörét feszegette, bizonyítékok tartalmát ismertette és azok álláspontja szerint helyes elbírálását, a terhelt egyes cselekményei bizonyítottságát elemezte.

[11] A Kúria rögzíti, hogy a jogerős határozat a terhelt bűnössége megállapítása, cselekménye minősítése és a vele szemben alkalmazott joghátrány tekintetében egyértelműen nyomon követhető és kellően megindokolt, ekként a védő e felülvizsgálati okra hivatkozása alaptalan.

[12] Az indokolási kötelezettség megsértése mint eljárásjogi felülvizsgálati ok, a terhelt védőjének indítványa szerinti felmentést nem is eredményezhet, mivel feltétlen hatályon kívül helyezést indokoló eljárási szabálysértésről van szó, megállapítása kizárólag e jogkövetkezményhez vezethet.

[13] Az eljárásjogi felülvizsgálati okok kapcsán hangsúlyozni kell, hogy azok a felülvizsgálat szabályai között a sérelmet szenvedett jogszabályhelyek tételes megjelölésével felsoroltak és érdemi felülvizsgálathoz csak az ezekre történő hivatkozás vezethet. A védő felülvizsgálati indítványában több eljárási szabály megsértését is sérelmezi, ezek azonban a felhívott körön kívüliek, ebből fakadóan érdemi megvizsgálásuk a felülvizsgálati eljárásban nem megengedett.

[14] Az anyagi jogi természetű felülvizsgálati okok körében kiindulási okot képeznek a Be. 423. § (1) bekezdésében írtak. Ezek szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható. Az anyagi jogi hivatkozások kizárólag a kötelezően irányadó tényállás tükrében vizsgálhatók, ennek körében tilalmazott minden, a jogerős ítéletben megállapítottakkal ellentétes vagy abban nem szereplő tényhivatkozás. Nem tehető vitássá a tényállás megállapításához vezető út, a bizonyítékok mikénti értékelése sem.

[15] Hangoztatott álláspontjával szemben a védő indítványa a részleteiben tulajdonképpen folyamatosan az e körben tilalmazottakat sérti. A terhelt cselekménye bizonyítatlanságának hangoztatása, az egyes bizonyítékok bizonyító erejének megkérdőjelezése, a terhelt cselekménye bizonyítatlanságára hivatkozás ekként ugyancsak a tilalmazott körbe eső és érdemben nem vizsgálható.

[16] Összegezve megállapítható, hogy a védő az anyagi jogi felülvizsgálati okok körében a törvény által megengedettre nem hivatkozott, a terhelt bűnössége megállapítását eltérő tényadatokon alapulóan vitatta, ezért az indítvány e körben a törvényben kizárt.

[17] A Kúria ezért a terhelt védője felülvizsgálati indítványát az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozó részében alaptalannak, egyéb vonatkozásban pedig érdemben el nem bírálhatónak találta. Erre tekintettel a támadott határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.

[18] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. § (4) bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. § (4) bekezdés b) pontja zárja ki.

[19] A Be. 418. § (3) bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. § (1) bekezdés e) vagy g) pontján alapul. A Be. 421. § (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti.

Budapest, 2017. május 25.