A Kúria Bfv.310/2022/6. számú precedensképes határozata

Kúria

végzése

Az ügy száma: Bfv.II.310/2022/6.

A határozat szintje: felülvizsgálat

Az eljárás helye: Budapest

Az ügy tárgya: szexuális erőszak bűntettének kísérlete

Elsőfok: Szerencsi Járásbíróság, 4.B.119/2021/2., ítélet, tárgyalás,

2021. június 29.

Másodfok: Miskolci Törvényszék, 8.Bf.454/2021/9., végzés, nyilvános ülés,

2021. október 6.

Harmadfok: -

Az indítvány előterjesztője: a terhelt és védője

Az indítvány iránya: a terhelt javára

Rendelkező rész

A Kúria a szexuális erőszak bűntettének kísérlete miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt és meghatalmazott védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szerencsi Járásbíróság 4.B.119/2021/2. számú ítéletét, valamint a Miskolci Törvényszék mint másodfokú bíróság 8.Bf.454/2021/9. számú végzését hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.

Elrendeli a terhelt által eddig esetlegesen megfizetett bűnügyi költségnek a befizetés napjától a visszatérítés időpontjáig számított mindenkori törvényes kamatával emelt visszatérítését a terhelt részére.

Egyben a terhelttel szemben a Szerencsi Járásbíróság 4.B.119/2021/2. számú ítéletével és a Miskolci Törvényszék 8.Bf.454/2021/9. számú végzésével kiszabott és foganatba vett szabadságvesztés végrehajtását megszünteti és

a terhelt - ... személyi adatok

letartóztatását az elsőfokú bíróságnak a megismételt eljárásban a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig elrendeli.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

[1] I. A Szerencsi Járásbíróság a 2021. június 29-én meghozott 4.B.119/2021/2. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki szexuális erőszak bűntettének kísérletében [Btk. 197. § (1) bekezdés a) pont] és ezért őt 4 év börtön fokozatú szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt a kiszabott szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

[2] Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész a terhelt terhére a büntetés súlyosítása, a terhelt és védője a büntetés enyhítése végett jelentett be fellebbezést.

[3] Az ellentétes irányú fellebbezéseket elbírálva a másodfokon eljáró Miskolci Törvényszék a 2021. október 6-án meghozott 8.Bf.454/2021/9. számú végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

[4] II. 1. A jogerős ítélettel szemben a terhelt és meghatalmazott védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, amelyben a felülvizsgálat jogszabályi alapjaként a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontját jelölte meg.

[5] Az indítvány indokolása szerint az ügyben nem voltak megállapíthatók a Be. XCVIII. fejezetében foglalt bíróság elé állítás feltételei; a Be. 723. § b), c) és d) pontjában írt feltételek egyike sem állt fenn, mert az ügy megítélése nem tekinthető egyszerűnek, a bizonyítékok sem álltak rendelkezésre teljes körűen és nem történt tettenérés sem.

[6] Az indítvány szerint a terhelt szellemi állapotára tekintettel nem lett volna lehetőség az ügy előkészítő ülésen történő befejezésére. A terhelt az eljárás során nem értette meg az eljárás lényegét és tárgyi súlyát, úgy tett "beismerő vallomást" és járult hozzá a bíróság elé állításhoz, hogy a cselekményt nem követte el. Ennek ellenére lemondott a részletes és terjedelmes bizonyítás felvételének a lehetőségéről. A terhelt beszámítási képessége vizsgálandó lett volna, mivel a szülők nyilatkozata alapján nem beszámítható vagy legalábbis korlátozott a beszámítási képessége. Szellemi állapotát tükrözi az is, hogy bár büntetlen előéletű és szellemi állapota, valamint kiszolgáltatottsága miatt rendkívüli módon fél a börtöntől, nem fellebbezte meg a letartóztatását elrendelő végzést.

[7] A terhelt nem követte el az eljárás tárgyát képező cselekményt, hanem a sértett kezdeményezte a szexuális kapcsolatot és önként engedte be a családi házába, majd azt követően attól való félelmében, hogy az élettársa felelősségre fogja vonni, tette meg a feljelentést. A sértettet a saját élettársa bántalmazta és az élettársa által okozott sérülést állította be olyanként, amelyet a terhelt okozott neki. A fürdőszobán belüli rongálásra sem került sor, ezért feltételezhetően "önrongálás" történt.

[8] A terhelt szellemi fogyatékosságát alátámasztja, hogy az általános iskolai tanulmányai során felkészítőkre, speciális foglalkozásokra járt, kisegítő iskolát végzett. Írni, olvasni nem tud, csupán a nevét tudja leírni, ezért a vallomása sem értékelhető bizonyítékként. A ... Pedagógiai Szakmai Szakszolgálat és Közművelődési Intézet Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottságának szakértői véleménye szerint az olvasás, az írás, a számolás terén életkorához képest nagyfokú elmaradást mutat, amely miatt fokozottan nehézségekbe ütközik a tanórán elhangzottak megértése, feldolgozása. Sajátos nevelési igényű, középsúlyos értelmi fogyatékos gyermek.

[9] Mindezek alapján arra tettek indítványt, hogy a Be. 663. § (2) bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatokat helyezze hatályon kívül és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Szerencsi Járásbíróságot utasítsa új eljárásra és új határozat meghozatalára.

[10] 2. A Legfőbb Ügyészség a BF.337/2022/2. számú átiratában a terhelt és meghatalmazott védője felülvizsgálati indítványát részben törvényben kizártnak, részben azonban alaposnak tartotta.

[11] Kifejtette, hogy azzal az állításával, mely szerint a sértett beleegyezett a szexuális kapcsolatba, az indítványozó a tényállást támadja, amire nincs mód. Ugyanígy nincs mód a sértett tanúvallomásának eltérő értékelésére. A bíróság elé állítás feltételeinek hiánya legfeljebb relatív eljárási szabálysértés lenne, ami érdemi felülvizsgálatot szintén nem alapoz meg. Ugyanakkor az indítvány alapos abban a tekintetben, hogy az eljárt elsőfokú bíróság a terhelt beismerő nyilatkozatát a Be. 504. § (2) bekezdés b) pontjának sérelmével fogadta el.

[12] A terhelt beismerő vallomása - egyéb feltételek mellett - akkor fogadható el, ha beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt észszerű kétely nem mutatkozik. A másodfokú eljárás során a védelem csatolt olyan dokumentumokat, amelyek utaltak a terhelt középsúlyos értelmi fogyatékosságára. A másodfokú bíróság az ezzel kapcsolatos védelmi bizonyítási indítványokat figyelmen kívül hagyva az elsőfokú határozatot helybenhagyta, utalva arra, hogy az ellen csak a Be. 583. § (3) bekezdése szerinti fellebbezést jelentettek be, ami korlátozott felülbírálatot eredményezett. Kitért továbbá arra, hogy a Be. 580. § (2) bekezdése következtében - mivel az elsőfokú bíróság a terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozatát végzésével elfogadta - az elsőfokú ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek a bűnösség megállapítása, illetve a váddal egyező tényállás és jogi minősítés miatt.

[13] A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint azonban a korlátozott felülbírálatot lehetővé tevő fellebbezések mellett is vizsgálnia kellett volna a másodfokú bíróságnak a Be. 608. § (1) bekezdésében írt abszolút hatályon kívül helyezési okok fennállását. Tekintettel arra, hogy a védelem által csatolt dokumentumok alapján észszerű kétely fért a terhelt beszámítási képessége kapcsán, ezért az elsőfokú határozatot a Be. 608. § (1) bekezdés h) pontja szerint hatályon kívül kellett volna helyezni.

[14] Mindezek alapján a Legfőbb Ügyészség arra tett indítványt, hogy a Kúria a Szerencsi Járásbíróság 4.B.119/2021/2. számú és a Miskolci Törvényszék 8.Bf.454/2021/9. számú határozatát a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be. 663. § (2) bekezdése alapján helyezze hatályon kívül és utasítsa az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására.

[15] Indítványozta a Be. 663. § (5) bekezdése alapján azt is, hogy a Kúria a Be. 276. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján rendelje el a terhelt letartóztatását a megismételt eljárásra utasított bíróság tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, figyelemmel a cselekmény tárgyi súlya mellett a terhelt személyi körülményeire, így arra, hogy munkanélküli és jövedelemmel nem rendelkezik, szabadlábra kerülése esetén fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye.

[16] III. A terhelt és védőjének felülvizsgálati indítványa - az alábbiak szerint - alapos.

[17] A Kúria előre bocsátja, hogy felülbírálati jogköre a felülvizsgálatban kötött; a Be. 659. § (5) és (6) bekezdése értelmében a jogerős ügydöntő határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján, valamint a Be. 649. § (2) bekezdése alapján bírálja felül.

[18] Amennyiben pedig a Be. 649. § (2) bekezdésében írt okból a jogerős ítéletet hatályon kívül kell helyezni, az indítványban foglalt további kifogások vizsgálata (ideértve annak vizsgálatát is, hogy e kifogások önmagukban felülvizsgálatot megalapoznak-e) szükségtelen, mert ebben az esetben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése eljárási jogi okból kötelező.

[19] A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. § (1) bekezdés h) pontja szerint pedig eljárási szabálysértés - s ekként felülvizsgálati ok -, ha az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot a Be. 504. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el.

[20] A Be. 499. §-ához fűzött indokolás szerint a törvény alapkoncepciója, hogy a tisztességes eljárás elemeit képező garanciák biztosítása mellett lehetőséget teremtsen az eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására. Ennek érdekében a törvény úgy rendelkezik, hogy ha a terhelt az előkészítő ülésen beismerheti a bűnösségét abban a bűncselekményben, amely miatt ellene vádat emeltek; a beismeréssel érintett körben lemondhat a tárgyaláshoz való jogáról, és ha a bíróság a bűnösség beismerésére vonatkozó nyilatkozatot elfogadja, akkor a bíróság vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését nem vizsgálja [Be. 500. § (2) bekezdés a)-b) pontja].

[21] A Be. 524. § (1) bekezdése lehetőséget ad tárgyaláson is a terhelt beismerő nyilatkozatának elfogadására, amire a Be. 504. § (1)-(3) bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell. Az indítvánnyal ellentétben a jelen ügyben a terhelt beismerő nyilatkozatának elfogadására nem előkészítő ülésen, hanem tárgyaláson került sor. A Be. 727. § (1) bekezdése alapján a bíróság elé állítás során előkészítő ülés nem tartható, nyomban tárgyalás kitűzésére kerül sor. A terhelt beismerő nyilatkozata elfogadásának jogkövetkezményei szempontjából azonban ez a körülmény közömbös. A Be. 565. § (1) bekezdése szerint, amennyiben a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot elfogadta, a vádlott bűnösségét a bűnösség beismerésére, a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadására és az eljárás ügyirataira alapítja, és ebben az esetben az ítélet ellen a bűnösség megállapítása, illetve a váddal egyező tényállás és minősítés miatt fellebbezésnek sincs helye [Be. 580. § (2) bekezdés a) és b) pont].

[22] A terhelt beismerő nyilatkozata elfogadásának tehát az eljárás menetére és a hozandó ügydöntő határozatra is meghatározó jelentőségű kihatása van; az kizárja a vád tárgyává tett cselekményre vonatkozó bizonyítást, maga után vonja a váddal egyező minősítésű cselekményre vonatkozó bűnösség megállapítását és annak a fellebbezéssel való támadhatatlanságát.

[23] Az ilyen eljárást ezért a törvényhozó szigorú feltételekhez köti. A Be. 504. § (2) bekezdése szerint a beismerő nyilatkozat elfogadásának akkor van helye, ha

a vádlott e nyilatkozatának természetét és jóváhagyásának következményeit megértette,

- a vádlott beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt észszerű kétely nem mutatkozik, és

- a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozata egyértelmű és azt az eljárás ügyiratai alátámasztják.

[24] A beismerő nyilatkozat elfogadására csak a fenti feltételek maradéktalan, egyidejű megvalósulása esetén van törvényes lehetőség; akár egyetlen feltétel hiánya is az elfogadást kizárja.

[25] Jelen ügyben a terhelt és védője indítványában a terhelt elmeállapotával kapcsolatos adatokkal a bíróság elé állítás feltételeinek hiánya kapcsán hivatkozott, ezzel azonban valójában a terhelt beszámítási képessége iránti észszerű kétely hiányát tették vitássá [Be. 504. § (2) bekezdés b) pont első fordulat]. A Kúria itt utal arra, hogy az indítványnak a bíróság elé állítás feltételeinek hiányára való hivatkozása nem képez felülvizsgálati okot, mert az nem illeszthető a Be. 649. § (2) bekezdésében írt eljárási szabálysértések keretei közé, s az ott meghatározott felülvizsgálati okok köre pedig nem bővíthető.

[26] A terhelt beismerő nyilatkozatának vitássá tett - érdemi felülvizsgálatra okot adó - feltételére vonatkozó törvényi rendelkezés értelmezésével kapcsolatban a Kúria szintén a Be. 504. §-ához fűzött indokolásra utal. Eszerint "ha a vádlott a vád tárgyává tett cselekmény vonatkozásában a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomást tesz, a bíróságnak először a beismerő vallomás elfogadásáról kell döntenie. A bíróság ennek során több szempontot vizsgál, így különösen azt, hogy a vádlott külső befolyástól mentesen, a saját elhatározásából ismerte-e el a bűnösségét, tisztában van-e a beismerő vallomása természetével és annak lehetséges következményeivel, illetve a beismerő vallomás hitelességével kapcsolatban nem merül-e fel kétely, és az a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékokkal kellőképpen alátámasztott-e. Ha a bíróságnak a vádlott beismerésének hitelességével kapcsolatban kételye támad, az eljárás korábbi szakaszában tett nyilatkozatától függetlenül azt kell megállapítania, hogy a beismerés elfogadásának feltételei hiányoznak".

[27] A törvény indokolása tehát éppen a beszámítási képességgel kapcsolatos észszerű kételyre nem tér ki.

[28] Ugyanakkor nem kétséges az, hogy a terhelt beszámítási képessége iránti észszerű kétely hiánya nem azonos azzal, mintha a törvény a terhelt beszámítási képességének korlátozottságát kategorikusan, a beismerő nyilatkozata elfogadásának kizáró okaként határozta volna meg. Leszögezhető, hogy a törvény ilyen tartalmú rendelkezést nem tartalmaz.

[29] Nem értelmezhető "a terhelt beszámítási képessége iránti észszerű kétely" hiánya "a terhelt a beszámítási képességének teljessége iránti észszerű kétely" hiányaként sem. E két megfogalmazás nyilvánvalóan nem ugyanazt takarja, és a törvény nem az utóbbi szövegezést tartalmazza. Így nincs alapja annak az álláspontnak sem, miszerint a terhelt beszámítási képessége iránti észszerű kétely szükségképpen megvalósul, ha a terhelt kóros elmeállapota a beszámítási képességét - bármilyen mértékben - korlátozza, és csak akkor nem, ha a terhelt ugyan kóros elmeállapotú, de az a beszámítási képességét nem érinti.

[30] A kétely - mint fogalom - eleve nem értelmezhető a bizonyosságra. A "kétely" szó jelentése: érzés vagy lelkiállapot, amikor egy személy bizonytalan egy helyzetben, állapotban, jelenségben, döntésben, cselekvésben; ingadozás egy kérdés megítélésében. Abban az esetben, ha a terhelt beszámítási képessége - így akár annak korlátozott volta - tisztázott, akkor azzal kapcsolatban nem merül fel bizonytalanság, azaz kétely; ilyen esetben tisztázott, hogy a terhelt beszámítási képessége korlátozott és az egyéb feltételek megléte esetén a beismerő vallomás elfogadása nem kizárt (BH 2021.160.).

[31] A beszámítási képesség tisztázása pedig történhet a nyomozás során, és ha annak eredményét a vádló, a terhelt és a védő együttesen valósnak fogadja el, azt a továbbiakban bizonyítani nem kell [Be. 163. § (4) bekezdés c) pont]. A beszámítási képesség korlátozottsága - tisztázottsága esetén - nem igényel szükségképpeni, tárgyaláson felveendő bizonyítást.

[32] A terhelt beszámítási képességének korlátozottsága tehát - önmagában és feltétlenül - nem zárja ki a beismerő nyilatkozat elfogadásának a Be. 504. § (2) bekezdés b) pont első fordulatában írt feltétele megvalósulását és ekként a beismerő nyilatkozat bíróság általi elfogadását.

[33] Ettől független kérdés, hogy a bíróságnak a beismerés elfogadásáról való döntés meghozatala során a Be. 504. § (2) bekezdés a) pontja alapján azt is vizsgálnia kellett, hogy a terhelt e nyilatkozatának természetét és elfogadásának következményeit megértette-e. Ennek kapcsán pedig jelentősége lehet a terhelt beszámítási képessége korlátozottságának. Amennyiben azonban sem az ügyiratok tartalma, sem a terhelt tárgyaláson való magatartása nem vetette fel annak lehetőségét, hogy a terhelt a vád tárgyává tett cselekmény tekintetében nem képes a beismerő nyilatkozata elfogadásának természetét és következményét megérteni, úgy a beismerés elfogadása megtagadásának alapja nincs. A Szerencsi Járásbíróság 4.B.119/2021/2. számú jegyzőkönyve alapján a terhelt magatartása nem utal arra, hogy a beszámítási képessége korlátozott lenne. Az ebben rögzítettek szerint a terhelt 8 általános iskolát végzett (3. oldal utolsó előtti bekezdés), s nincs utalás arra, hogy írni, olvasni nem tud. Ettől függetlenül ezen körülmények tisztázása szükséges a szóban lévő feltétel meglétének elbírálása során jelentőséggel bír.

[34] Az tény, hogy a Be. 583. § (3) bekezdése szerinti fellebbezést jelentettek be az elsőfokú ítélet ellen, ami korlátozott felülbírálatot eredményezett, továbbá a Be. 580. § (2) bekezdése következtében - mivel az elsőfokú bíróság a terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozatát végzésével elfogadta - az elsőfokú ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek a bűnösség megállapítása, illetve a váddal egyező tényállás és jogi minősítés miatt, azonban a másodfokú bíróságnak a Be. 608. § (1) bekezdésében írt abszolút hatályon kívül helyezési okok fennállását ebben az esetben is vizsgálnia kell.

[35] A védő fellebbezésének indokolásában a terhelt beismerő nyilatkozatának elfogadása körében a terhelt beszámítási képességével kapcsolatban észszerű kételyeket fogalmazott meg. A másodfokú bíróság vizsgálta a Be. 608. § (1) bekezdés h) pontjában írt eljárási szabálysértés lehetőségét {másodfokú határozat [11]-[13] bekezdés}, azonban annak megállapítására okot nem látott, annak ellenére, hogy a védő a másodfokú eljárásban hivatkozott a terhelt középsúlyos értelmi fogyatékosságára, hogy ennek okán írni, olvasni nem tud. (Miskolci Törvényszék 8.Bf.454/2021/9. számú jegyzőkönyv 3. oldal 2. bekezdés). A védői hivatkozást pedig alátámasztotta a ... Pedagógiai Szakmai Szakszolgálat és Közművelődési Intézet Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottságának csatolt szakértői véleménye. Az eljárás adatai alapján tehát a terhelt beszámítási képességével szemben észszerű kétely merült fel.

[36] Jelen ügyben törvénysértő volt a terhelt beismerő nyilatkozatának elfogadása, a jogerős ítélet erre történő alapítása, mivel a terhelt beszámítási képessége nem volt tisztázott. Így pedig a beismerés elfogadásának a Be. 504. § (2) bekezdés b) pontjában írt feltétele hiányzott.

[37] Annyiban osztotta a Kúria a másodfokú bíróság álláspontját, hogy a beszámítási képesség vizsgálatakor minden ügyben a konkrét esettel összefüggésben kell feltárni az elkövetéskori tudatállapotot, a beszámítási képesség kizártságának vagy korlátozottságának pedig a megvalósított elkövetési magatartás tekintetében kell fennállnia; az sem zárható ki, hogy egy adott elmekórtani elváltozás az egyik esetben kizárja, míg egy másik cselekmény vonatkozásában csak korlátozza vagy nem is érinti a beszámítási képességet. A Btk. nem általánosságban, hanem mindig kifejezetten a konkrét (alapügyben felrótt) bűncselekmény viszonyában rendelkezik a kóros elmeállapot beszámítási képességet érintő (korlátozó vagy kizáró) hatásáról. Erre tekintettel az Országos Igazságügyi Orvostani Intézetnek az igazságügyi pszichiátriai szakértői vizsgálatokról és véleményezésről szóló 14. számú módszertani levele is egyértelművé teszi, hogy a tüneteknek a konkrét cselekménnyel összefüggő - a vádbeli, vagy ítéleti tényállásával összevetett - vizsgálata alapján tisztázható a felismerési képesség kérdése.

[38] A kóros elmeállapot a büntetőeljárásban sem értékelhető másként; annak eljárásjogi következményei akkor alkalmazhatók, ha a terhelt beszámítási képességének korlátozottsága (vagy kizártsága) a konkrét ügyben vád tárgyává tett cselekmény tekintetében áll fenn.

[39] A beszámítási képesség tehát mindig az adott ügyben elbírált cselekmény tekintetében vizsgálandó. A kétely nem bizonyosság, annak a tisztázása hozhatja meg - akár igenlő, akár nemleges tartalommal - a bizonyosságot. A kétely nem maradhat tisztázatlan. Jelen ügyben pedig a terhelt beszámítási képességét illetően felmerült kétely eljárásjogi következmény nélkül maradt, noha a beismerő nyilatkozat elfogadása a Be. 608. § (1) bekezdés h) pontjába ütközött. Ezen eljárási szabálysértés mérlegelést nem tűrő jogkövetkezménye felülvizsgálatban is az érintett határozat hatályon kívül helyezése, és az eljárt bíróság(ok) új eljárás lefolytatására való utasítása.

[40] IV. 1. A fentiekre tekintettel a Kúria az elsőfokú és másodfokú bíróság határozatát a Be. 663. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.

[41] A Be. 856. § (1) bekezdés a) pontja szerint a bűnügyi költség címén befizetett összeget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán a jogerős ügydöntő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte, és megismételt eljárást kell lefolytatni. A Be. 857. § (1) bekezdés c) pontja pedig előírja, hogy a visszatérítést felülvizsgálat esetén a Kúria rendeli el.

[42] Ezért a Kúria elrendelte az indítvánnyal érintett terhelt által eddig esetlegesen megfizetett bűnügyi költség mindenkori törvényes kamatával emelt visszatérítését.

[43] Egyidejűleg - a Be. 663. § (5) bekezdése alapján - határozott a fogva lévő (a megtámadott és jelen határozattal hatályon kívül helyezett ítélettel kiszabott szabadságvesztést büntetését töltő) terhelt fogvatartása kérdésében akként, hogy megszüntette a hatályon kívül helyezett határozattal jogerősen kiszabott büntetés végrehajtását és hivatalból döntött a letartóztatás tárgyában [Be. 653. § (1) bekezdés, Be. 622. § (1) bekezdés].

[44] A terhelttel szemben szexuális erőszak bűntettének kísérlete miatt indult büntetőeljárás, mely bűncselekménynek a tárgyi súlya jelentős, a büntetési tétele 2 évtől 8 évig tartó szabadságvesztés. Az eljárás során felmerült védői hivatkozás, a végrehajtandó szabadságvesztéshez a terhelt viszonyulása, olyan speciális, a terhelt személyében rejlő kockázatot mutató körülmény, ami szintén alapot ad arra a következtetésre, miszerint szabadlábon léte esetén a terhelt megszökne, elrejtőzne. Ezt erősíti az is, hogy a terhelt nőtlen, gyermektelen, állandó munkahellyel és jövedelemmel sem rendelkezik, ezért társadalmi kötődése alacsony. Erre figyelemmel a szökés, elrejtőzés veszélyének kockázata alapos, reális.

[45] Ebben a perjogi helyzetben, - amelyben a terhelt beszámítási képességének tisztázása vált szükségessé - kockázat az, hogy a terhelt esetleges szökése, elrejtőzése kihatással lehet a vele szembeni eljárás lefolytatására, menetére akár akként is, hogy azt fel kellene függeszteni.

[46] Következésképpen a terhelt esetében a szökés, elrejtőzés, így a letartóztatás Be. 276. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti oka megalapozott. A kényszerintézkedések közül a letartóztatás alkalmazását a Be. 277. § (4) bekezdés a) és c) pontja szerinti indoka támasztja alá. Ezen "többletfeltételek" a bűncselekmény erőszakos jellege, valamint a terhelt személyi és családi körülményei, a társas kötődés hiánya. Mindezek ellenében számba jöhető körülmény nincs, ami egyben azt is jelenti, hogy enyhébb kényszerintézkedés törvényi lehetősége nem adott a terhelt esetében.

[47] Ezért a Kúria - figyelembe véve azt is, hogy a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére eljárási szabálysértés miatt került sor - a Be. 663. § (5) bekezdése alapján, a Be. 277. § (4) bekezdés a) és c) pontjára tekintettel, a Be. 276. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában írt okokból, a Be. 297. § (4) bekezdésére figyelemmel a Be. 290. § (4) bekezdésében írt tartamra a terhelt letartóztatását elrendelte.

[48] 2. A Kúria határozatának a jogerős ítéletet felülvizsgáló része ellen fellebbezésnek a Be. 6. § (4) bekezdésére tekintettel, a letartóztatás elrendelése vonatkozásában a Be. 614. § (2) bekezdése, felülvizsgálatnak pedig a Be. 650. § (1) bekezdés b) pontja alapján nincs helye.

Budapest, 2022. július 7.