BH 2019.6.154

BH 2019.6.154 I. Nem állapítható meg hátrányos jogkövetkezmény - a visszaesést kivéve - olyan elítélésre alapítottan, amelyet a bűnügyi nyilvántartás nem tartalmaz, és ilyen elítélésre a bizonyítékok értékelése körében sem lehet hivatkozni [Btk. 97. § (2) bek.].

II. A szexuális erőszak és a szexuális kényszerítés elkövetési magatartása azonos, a két bűncselekményt a passzív alany életkora határolja el [Btk. 197. §, 198. §].

[1] A járásbíróság a 2017. november 21. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki szexuális erőszak bűntettében [2012. évi C. tv. (Btk.) 197. § (2) bek.].

[2] Ezért őt 6 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte.

[3] A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt törvényszék a 2018. május 9. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett végzésével azzal hagyta helyben az elsőfokú ítéletet, hogy korrigálta a terhelt születési helyét.

[4] Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által ezen részében nem korrigált tényállás szerint a kutyáját sétáltató hetvenhét éves férfi terhelt 2016. szeptember 14-én az utcán a kerékpárjával megálló nyolcéves, s ekként még a tizenkettedik életévét sem betöltött kiskorú leány sértettnek benyúlt a ruhája alá, megfogta a combját, az alsóneműjébe benyúlva tenyérrel megfogta nemi szervét, s puszit adott az arcára. Ezzel a terhelt súlyosan szeméremsértő, a nemi vágy felkeltésére alkalmas, arra irányuló cselekményt tanúsított.

[5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 648. § a) pontját megjelölve: az indokolási kötelezettség megsértése miatt, hatályon kívül helyezés és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében; a bűnösség törvénysértő megállapítása miatt, értelemszerűen felmentés érdekében; a bűncselekmény törvénysértő minősítése folytán törvénysértő büntetés kiszabása miatt, "legfeljebb" szexuális visszaélés bűntettének [Btk. 198. § (1) bek.] minősítés és enyhébb büntetés kiszabása okán.

[6] A védő indítványa szerint - formálisan a büntetéskiszabás körében - a bíróságok megsértették az indokolási kötelezettségüket, mert orvos szakértő bevonásával nem vizsgálták a terhelt börtöntűrő képességét, illetőlege az erre irányuló védelmi indítványról a bíróság nem rendelkezett, valamint nem indokolta meg, hogy "az elkövetőt milyen okból és mennyire tartja társadalomra veszélyesnek".

[7] A védő indítványa szerint a bűnösség megállapítása törvénysértő. Vizsgálni kellett volna, hogy az idős és beteges terhelt esetében "beszélhetünk-e nemi vágyról", s így szexuális cselekményről, ennek tisztázására szakértői vizsgálatot kellett volna elrendelni. Kifogásolta továbbá a terhelt 1967-1975 közötti ítéleteinek a tényállás részévé tételét, mert ennek kapcsán már mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, mégis a negyven évvel ezelőtti cselekményei miatt "ítélte úgy a bíróság, hogy bizonyára elkövette a vádban írt cselekményt, ebből következtetett a vádlott bűnösségére".

[8] A védő szerint a cselekmény minősítése téves, és emiatt törvénysértő a kiszabott büntetés. Ugyanis kényszerítés nem történt, s ezért a terhelt - általa mindvégig tagadott - cselekménye "legfeljebb" szexuális visszaélés bűntettének [Btk. 198. § (1) bek.] minősülhet. A védő egyebekben is sérelmezte a büntetéskiszabást: orvos szakértő bevonásával nem vizsgálták a terhelt börtöntűrő képességét, a középmértékhez igazítás pedig nem hoz létre büntetéskiszabási kényszerhelyzetet.

[9] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta.

[10] Az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozás a törvényben kizárt, mivel ez a Be. 649. § (2) bekezdésében felsorolt, felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértések között nem szerepel.

[11] Az irányadó tényállás tilalmazott támadásaként ugyancsak a törvényben kizárt annak sérelmezése, hogy a bíróságok mérlegelés alá vonták a terhelt korábbi elítéltetéseit, valamint az, hogy a védő szerint elmaradt a bizonyítás.

[12] A bűnösség megállapítása, a bűncselekmény minősítése és a kiszabott büntetés egyaránt törvényes.

[13] A szexuális erőszak és a szexuális kényszerítés elkövetési magatartása ("szexuális cselekményt végez") azonos. Az elkövető idős kora vagy betegségei okán akár abszolút impotenciájának sincs relevanciája.

[14] A két bűncselekményt a passzív alany életkora határolja el, és mivel a tizenkettedik életévét nem töltötte be, nincs jelentősége, hogy a terhelt alkalmazott-e kényszert. A kényszer egyébként a szexuális kényszerítés bűntettének a tényállási eleme.

[15] A Legfőbb Ügyészség ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértést nem észlelve a támadott határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását indítványozta.

[16] A védő felülvizsgálati indítványa nem alapos.

[17] A védő állítása szerint a bíróságok a terhelt börtöntűrő képességének megállapíthatóságára irányuló bizonyítási indítvány elutasítása és a terhelt társadalomra veszélyessége kapcsán megsértették az indokolási kötelezettségüket.

[18] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.) 416. § (1) bekezdés c) pontja, illetőleg a korábbi Be. 373. § (1) bekezdés III. a) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha - többek között - a bűnösség megállapítása, a bűncselekmény minősítése, a büntetés kiszabása tekintetében a bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.

[19] A 2018. július 1. napjától hatályos Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjában utalt Be. 608. § (1) bekezdésében viszont már nem szerepel a felülvizsgálati okok között az indokolási kötelezettség felülbírálatra alkalmatlanságot eredményező megsértése.

[20] A hivatkozott okot a jelenleg hatályos büntetőeljárási törvény átmenti rendelkezéssel a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is felszámolta: a korábbi jogszabály alapján előterjesztett panasz, felülbírálati indítvány, fellebbezés vagy egyéb indítvány elbírálását e törvény hatálybalépése után a nyomozó hatóság, az ügyészség, illetve a bíróság mellőzi, és erről az előterjesztőt tájékoztatja, ha e törvény alapján nincs helye panasz, felülbírálati indítvány, fellebbezés vagy egyéb indítvány előterjesztésének, vagy annak címzettje e törvény alapján nem jogosult a döntésre [Be. 870. § (3) bek.].

[21] A hatályos büntetőeljárási törvény az indokolási kötelezettség megsértése körében már kizárólag akkor enged felülvizsgálatot, illetőleg engedi felülvizsgálati indítvány előterjesztését, amennyiben az elsőfokú ítélet (jelen esetben a jogerős ítélet) indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes [Be. 608. § (1) bek. f) pont, 648. § b) pont, 649. § (2) bek. d) pont; azonos tartalommal: korábbi Be. 373. § (1) bek. III. b) pont, 416. § (1) bek. c) pont]. Ilyen konkretizált hivatkozása viszont a felülvizsgálati indítványnak nem volt, s ilyet a Kúria sem észlelt.

[22] Az indokolási kötelezettség megsértésére alapított, 2018. július 1. napja előtt benyújtott felülvizsgálati indítvány elbírálását a Kúria a Be. 870. § (3) bekezdése alapján mellőzi (BH 2019.6.). Ezzel szemben a már nem létező felülvizsgálati okra hivatkozó, 2018. július 1. napja után előterjesztett felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt, és önmagában kötelező elutasítást [Be. 656. § (2) bek. a) pont] vont volna maga után.

[23] A védő a bűnösség megállapítása körében kifogásolta, hogy a bíróságok a terhelt 1967-1975 közötti ítéleteivel elbírált cselekményeiből következtettek az aktuálisan felrótt bűncselekmény elkövetésére, amit a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól mentesülés kizár.

[24] A védő ezen kifogása az alábbiak szerint helytálló.

[25] Az elsőfokú bíróság szerint a "vádlott erkölcsi bizonyítványa nem tartalmaz bejegyzést, azonban beszerzésre kerültek az alábbi ítéletkiadmányok", és négy - 1967. február 9. és 1975. július 1. napja között jogerős - ítélet adatait rögzítette, amelyeket hasonló jellegükre (részben gyermekkorú leány sértettek nemi szervének fogdosása) hivatkozással "komoly súlyú terhelő bizonyítékok" gyanánt értékelt is a terhelt tagadó vallomásával szemben.

[26] Ezzel a másodfokú bíróság olyannyira egyetértett, hogy ezen adatokat egyenesen a tényállás részének tekintette, és azokat értékelte is mint "nem énidegen" adatokat.

[27] Az eljárt bíróságok azonban figyelmen kívül hagyták a büntető anyagi jog azon szabályát, miszerint a büntetőjogi felelősség megállapítására, a kiszabott büntetésre és az alkalmazott intézkedésre vonatkozó adatokat a közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a törvényben meghatározott időpontig, ezt követően hátrányos jogkövetkezmény az elítélés miatt már nem állapítható meg az elítélttel szemben [Btk. 97. § (2) bek. 1. mondat].

[28] Ez alól egyetlen kérdésben lehetséges az eltérés: a visszaesés és az ahhoz fűződő, e törvényben meghatározott hátrányos jogkövetkezmények a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 389. §-a szerint, az újabb bűncselekmény elkövetéséhez legközelebbi időpontban a bűnügyi nyilvántartásból beszerzett adatok alapján akkor is megállapítandók, ha utóbb ezek az adatok törlésre kerültek [Btk. 97. § (2) bek. 2. mondat].

[29] A Kúria a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) és a korábbi Be. hatálya alatt hozott ítéletében - a BH 2015.30. számú döntés [14] bekezdésében foglaltakat is osztva - kimondta, hogy a felülvizsgálati eljárásban irányadó, s ezért nem támadható tényállás alatt az ún. történeti tényeknek és a terhelt ugyancsak bizonyítást igénylő személyi körülményeinek együttesét kell érteni.

[30] A Btk. 97. § (2) bekezdés 1. mondatának törvényi parancsa megkerülhetetlen, ami azt jelenti, hogy amely adatot a bűnügyi nyilvántartás már nem tartalmaz, az nem létező adatnak tekintendő.

[31] A Kúria hangsúlyossá teszi: mindezen az sem változtat, hogy a jogerős ítélet a terhelt bűnügyi nyilvántartás által már nem tartalmazott, ezért anyagi jogilag nem létező adatait - törvénysértő módon beszerezve - a tényállás részévé tette és értékelte.

[32] A Kúria - a védő meglátásával ellentétesen - megjegyzi, hogy a bíróságok a terhelt bűnösségének megállapítását közel sem kizárólagosan alapozták a korábbi ítéletekkel elbírált cselekményekre, amiről megfelelően számot is adtak (a terhelt tagadásával szemben egy irányba mutatóként értékelt bizonyítékok: a kk. sértett, a kk. sértett anyjának és apjának és négy további tanúnak a vallomása, a pszichológusi szakvélemény), továbbá a bűnösség megállapításával - közvetve, de - egyértelműen állást foglaltak a terhelt társadalomra veszélyességéről.

[33] A védő szerint azért is törvénysértő a bűnösség megállapítása, mert a bíróságok szakértő bevonásával nem vizsgálták, hogy az idős és beteges terheltnek lehetett-e nemi vágya, s így szó lehet-e szexuális cselekményről.

[34] A felülvizsgálat olyan rendkívül jogorvoslat, amely nem nyitja meg a megállapított tények vitathatóságának lehetőségét.

[35] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. § (2) bek.]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. § (1) bek.]. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.

[36] A felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Ide értendő a bizonyítási indítványok elutasítása is, mert azok indokoltságát a bíróság vizsgálat tárgyává teszi, ám szükségtelennek találja a tényállás tisztázásához. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül - kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására.

[37] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be. 648. § a) pont]. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [Be. 649. § (1) bek. a) pont aa) alpont].

[38] Ugyanakkor a védő egyértelműen az irányadó tényállást, illetve a bíróság mérlegelésének a helyességét támadta, a bizonyítékok mikénti értékelését vitatta, átértékelését célozta, és mindezen keresztül kifogásolta a bűnösség megállapítását - ami a felülvizsgálati eljárásban kizárt.

[39] A terhelt nemi vágyának hiányát megalapozó tényt az irányadó tényállás nem tartalmaz, és ez éppúgy az irányadó tényállás támadása, mint a terhelt ezen állapotának szakértő bevonásával történő vizsgálatának hiányolása. A tényállás ugyanis az adott tartalmában irányadó a felülvizsgálati eljárásban.

[40] A védő felvetése érdemben sem lenne elfogadható.

[41] A korábbi Btk. 210/A. § (2) bekezdése alapján a XIV. Fejezet II. címe (a nemi erkölcs elleni bűncselekmények) alkalmazásában fajtalanság: a közösülés kivételével minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgál.

[42] A Btk. 459. § (1) bekezdés 27. pontja értelmében viszont közösülésen kívüli szexuális cselekmény olyan más súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul.

[43] A differencia lényeges. A szexuális cselekmény nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmassága objektív kategória, miáltal az ilyetén alkalmasság önmagában vizsgálandó, függetlenül az elkövető szexuális állapotától. Az pedig nem tehető vitássá, hogy a kk. sértett (és minden más passzív alany) nemi szervének (szeméremtestének) - adott körülmények közötti - megfogása ilyetén alkalmassággal bír. (Ezt maga a védő sem állította.)

[44] A nemi vágy hiánya - azon túl, hogy nincs megállapított ténybeli alapja - még akkor sem volna releváns tényező, amennyiben az megállapított lenne.

[45] Mivel pedig az irányadó tényállás ezt nem tartalmazza, a bíróságok helytálló következtetést vontak arra, hogy a terhelt súlyosan szeméremsértő cselekménye a nemi vágy felkeltésére alkalmas és arra irányuló.

[46] A védő kifogásolta a bűncselekmény minősítését is, és "legfeljebb" a szexuális visszaélés bűntettét [Btk. 198. § (1) bek.] vélte megállapíthatónak, s ezt a kényszerítés hiányával indokolta.

[47] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be. 648. § a) pont]. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt szabott ki törvénysértő büntetést [Be. 649. § (1) bek. b) pont 1. ford. ba) alpont].

[48] Szexuális erőszakot követ el az is, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés-büntetéssel büntetendő, aki tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez vagy végeztet [Btk. 197. § (2) bek.]. Az "az is" kitétel folytán e bűncselekmény: bűntett [Btk. 197. § (1) bek.].

[49] Szexuális visszaélést követ el az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez, vagy ilyen személyt arra bír rá, hogy mással szexuális cselekményt végezzen, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő [Btk. 198. § (1) bek.].

[50] A Btk. 197. § (2) bekezdésében meghatározott szexuális erőszak bűntettét és a Btk. 198. § (1) bekezdésében meghatározott szexuális visszaélés bűntettét - amint arra helyesen mutatott rá a Legfőbb Ügyészség - kizárólag a passzív alany életkora határolja el egymástól.

[51] A kk. sértett nem töltötte be a tizenkettedik életévét, így életkora alapján a terhelt a Btk. 197. § (2) bekezdésében meghatározott szexuális erőszak bűntettét követte el.

[52] A kényszerítés - amint a Legfőbb Ügyészség ugyancsak helyesen észrevételezte - a szexuális kényszerítés bűntette (Btk. 196. §) törvényi tényállásának elkövetési magatartása, ám a terhelt nem ezt a bűncselekményt követte el, s ilyet a védő sem állított.

[53] A védő a "kényszerítés" hiányára hivatkozott, amin feltehetően az erőszak hiányát értette.

[54] A Btk. 197. § (2) bekezdésében meghatározott szexuális erőszak bűntette törvényi tényállásának sajátossága, hogy az elkövetés idején (2016. szeptember 14.) nem volt pl. az erőszakra alapozott minősített esete, amit csak a Btk. 2018. január 1. napjától hatályos módosítása tartalmaz. Ennek folytán a bűncselekmény minősítése szempontjából közömbös, hogy a terhelt alkalmazott-e erőszakot.

[55] A védő felülvizsgálati indítványa a bűncselekmény minősítését kifogásoló részében nem bizonyult alaposnak.

[56] A védő sérelmezte a kiszabott büntetést (mértékét) és a büntetéskiszabást (középmérték), s ezért enyhébb büntetés kiszabását indítványozta.

[57] A kiszabott büntetés önmagában nem támadható. Erre nézve az ítélkezési gyakorlat következetes. Ha a felülvizsgálattal érintett cselekmények vonatkozásában anyagi jogszabálysértés nincs, a büntetés önálló vizsgálatára az 1998. évi XIX. törvény 416. § (1) bekezdés b) pontja nem biztosít lehetőséget (EBH 2011.2387.). A 2018. július 1. napja utáni helyzetben ugyanez értendő a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjára. A kiszabott büntetés csak akkor tekinthető törvénysértőnek, és esik felülvizsgálat alá, ha az - a minősítésen túl - a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközve a nemében és/vagy mértékében törvénysértő (BH 2012.239., 2005.337., 2016.264.II.). Ilyen törvénysértésre viszont a védő nem hivatkozott, és ilyen törvénysértést a Kúria maga sem észlelt.

[58] A büntetéskiszabás önmagában a felülvizsgálat tárgyát ugyancsak nem képezheti, így az sem, hogy a bíróságok a büntetéskiszabás során a büntetés célját, a büntetéskiszabás elveit, illetőleg a büntetéskiszabás során értékelhető (súlyosító, enyhítő) tényezőkről szóló 56. BK állásfoglalást miként veszik figyelembe (BH 2005.337.III. - korábbi hivatkozások aktualizálásával).

[59] A Kúria ezért - a Be. 660. § (1) bekezdés főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 655. § (1) bekezdés főszabálya szerinti összetételben eljárva - a terhelt védője felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és a megtámadott határozatot nem ügydöntő végzéssel hatályában fenntartotta [Be. 662. § (1) bek.].

(Kúria Bfv. II. 1.495/2018.)