Bírósági szakasz

Amennyiben a terhelt az előkészítő ülésen nem ismeri be a bűnösségét váddal egyezően, vagy ugyan beismeri, de nem mond le a tárgyaláshoz való jogáról, akkor a bíróság az ügyben tárgyalást tart. Az előkészítő ülés berekesztésétől számított egy hónapon belül megvizsgálja a bíróság az előkészítő ülésen előterjesztett bizonyítási indítványokat, kitűzi a tárgyalás határnapját és gondoskodik a tárgyalás megtartásának feltételeiről.
 
A bíróság a kitűzött határnapra idézi azt, akinek a jelenléte kötelező és értesíti mindazokat, akiknek a jelenlétük nem kötelező, de a tárgyaláson jelen lehetnek.

A bíróság a tárgyalást a vád tárgyának megjelölésével nyitja meg, figyelmezteti a hallgatóságot a rend megtartására és a rendzavarás következményeire, közli a bíróság tagjai, a jegyzőkönyvvezető az ügyész és a védő nevét. Ezt követően a bíróság számbaveszi a megjelenteket és megállapítja, hogy az idézettek és értesítettek megjelentek-e, ettől függően megvizsgálja, hogy a tárgyalás megtartásának van-e akadálya.
 
Amennyiben az eljáró bíró megállapítja, hogy a tárgyalás tartásának nincs akadálya, a tanú és a szakértő elhagyta a tárgyalótermet, a tárgyalást megkezdi.
 
Az ügyész ismerteti a vád lényegét, majd ezt követően a bizonyítási eljárás a vádlott kihallgatásával kezdődik. Amennyiben a büntetőeljárásban több vádlott van, akkor a vádlottat a még ki nem hallgatott vádlottak távollétében kell kihallgatni.
 
A tanúk kihallgatásánál, amennyiben a bűncselekménynek van sértettje, rendszerint a sértettet kell elsőként kihallgatni. A tanúk kihallgatása során a még ki nem hallgatott tanúk nem lehetnek jelen. Rendszerint a tanúk kihallgatását követően kerül sor a szakértő(k) meghallgatására.
 
Az eljáró bíró a tárgyaláson ismerteti a bizonyítás eszközéül szolgáló iratok lényegét és a bizonyítási eljárás lefolytatása után, ha nem terjesztettek elő újabb bizonyítási indítványt vagy azt a bíróság elutasította az eljáró bíró a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja és felhívja a jogosultakat a perbeszédek és felszólalások megtartására.

Perbeszédet az ügyész és a védő tart, a vádlott, sértett és a vagyoni érdekelt pedig felszólalhat.

Elsőként az ügyész tart perbeszédet, majd az ügyész után a sértett és a vagyoni érdekelt jogosult felszólalni. A felszólalások után a védő perbeszéde következik és az ügydöntő határozat meghozatala előtt az utolsó szó joga a vádlottat illeti meg.

A perbeszédek, felszólalások, valamint az utolsó szó jogán elhangzottakat követően a bíróság határozathozatal céljából visszavonul. Az ügydöntő határozat meghozatala után az eljáró bíró a határozatot kihirdeti. A kihirdetett határozattal szemben az eljáró bíró nyilatkoztatni fogja a tárgyaláson jelen lévő fellebbezésre jogosultakat, hogy az ügydöntő határozatot tudomásul veszik-e, fellebbezést jelentenek be, vagy a nyilatkozattételre három munkanap gondolkodási időt tartanak fenn.
 
Elsőként az ügyész, magánfél és a vagyoni érdekelt nyilatkozik. Ezt követi a vádlott nyilatkozata és végső soron a védő nyilatkozata.
 
Ha az ügydöntő határozat a kihirdetéskor nem emelkedik jogerőre, a bíróság a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésről nyomban határoz és a jogorvoslati nyilatkozatok megtétele, valamint a kényszerintézkedésről szóló határozat meghozatala után az eljáró bíró a tárgyalást berekeszti és ezt követően kerül sor a másodfokú bírósági eljárásra.