Háborús fosztogatás Btk. 154.§ tényállása

(1) Aki háború idején műveleti vagy megszállt területen

a) a polgári javakat fosztogatja,

b) a lakosságot szolgáltatás kikényszerítésével vagy más módon a létfenntartásához szükséges javaitól megfosztja, vagy e javait elpusztítja, kivéve, ha azt fontos katonai szükséglet indokolja,

ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki a harctéren az elesetteket, a sebesülteket vagy a betegeket fosztogatja, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

dr. Lőrik József

Büntetőjogra szakosodott védőügyvéd, 20+ éves gyakorlati tapasztalattal, 2000 feletti lezárt üggyel.

dr. Lőrik József önéletrajz

A büntetőeljárás szakaszai

Nyomozati szakasz
Ügyészi szakasz
Bírósági szakasz

Feljelentés

A büntetőeljárás leggyakrabban feljelentéssel kezdődik. A rendőrség azonban akkor is megindíthatja a büntetőeljárást, ha hivatalból jut a tudomására, hogy bűncselekmény történt. A feljelentés egyaránt lehet a hatóságnak vagy hivatalos személynek címzett írásbeli beadvány és lehet a hatóság vagy hivatalos személy előtt szóban, személyesen tett nyilatkozat is.

További részletek

Nyomozás

A büntetőeljárásról szóló törvény értelmében a büntetőeljárás nyomozással kezdődik. A nyomozás megindulhat feljelentésre, magánindítványra, az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a hivatali hatáskörében, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóság tagjának hivatali minőségében tudomására jutott tények alapján.

További részletek

Kényszerintézkedésekletartóztatás

Kényszerintézkedések/letartóztatás

A legtöbb ember számára már önmagában az nyomasztó érzést keletkeztet, ha büntetőeljárást indítanak vele, vagy hozzátartozójával szemben. Ha pedig ebben a büntetőeljárásban őrizetbe vételre vagy letartóztatásra is sor kerül, ez a kiszolgáltatott érzés fokozódik.

További részletek

Ügyészi szakasz

A nyomozás befejeztével a nyomozó hatóság a büntetőügyet megküldi az ügyészség részére, ezzel lép a büntetőeljárás az ügyészi szakaszba. Az ügyészség a rendelkezésre álló bizonyítékok (nyomozás anyaga) alapján dönthet a büntetőeljárás megszüntetéséről, az eljárás felfüggesztéséről, végső soron pedig a vádemelésről.

További részletek

Büntetővégzés

A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás a büntetőeljárás bírósági szakaszának egyszerűsítését és gyorsítását szolgálja oly módon, hogy az egyszerűbb megítélésű és kisebb tárgyi súlyú ügyekben tárgyalás tartása nélkül teszi lehetővé a büntetőjogi következmények alkalmazását, vagyis a büntetővégzés az ítélettel egyenértékű ügydöntő határozat.

További részletek

Előkészítő ülés

Az előkészítő ülés az eljárás egyszerűsítését célzó jogintézmény. Az előkészítő ülés legfontosabb szerepe az, hogy a vádlott és a védő kifejthesse a váddal kapcsolatos álláspontját, és közreműködhessen a büntetőeljárás további menetének alakításában. Az előkészítő ülést a vádirat kézbesítésétől számított három hónapon belül kell megtartani.

További részletek

Bírósági tárgyalás

Amennyiben a terhelt az előkészítő ülésen nem ismeri be a bűnösségét váddal egyezően, vagy ugyan beismeri, de nem mond le a tárgyaláshoz való jogáról, akkor a bíróság az ügyben tárgyalást tart. Az előkészítő ülés berekesztésétől számított egy hónapon belül megvizsgálja a bíróság az előkészítő ülésen előterjesztett bizonyítási indítványokat, kitűzi a tárgyalás határnapját és gondoskodik a tárgyalás megtartásának feltételeiről.

További részletek

Honlapkészítés: InteliArt Online Marketing Kft.

Büntető ügyvédet keres?

+ 36 70 947 9950

Háborús fosztogatás Btk. 154. §