Fellebbezés elintézése a harmadfokú eljárásban

A fellebbezéssel érintettek az iratok felterjesztéséig a másodfokú, az iratok felterjesztése után a harmadfokú bíróságnak tehetnek észrevételeket a fellebbezésre. A fellebbező fél a fellebbezését a harmadfokú bíróságnak a határozathozatal céljából tartott tanácsüléséig visszavonhatja. Ügyészi fellebbezés esetén a harmadfokú bíróság mellett működő ügyész vonhatja vissza.

Garanciális szabály, hogy a harmadfokú bírósági eljárásban védő részvétele minden esetben kötelező, ezért amennyiben a terheltnek korábban nem volt védője, a harmadfokú bíróság tanácselnöke soron kívül védőt rendel ki.

Ezen kívül a harmadfokú bíróság tanácsának az elnöke szükség szerint intézkedik

1. a hiányok pótlása, iratok kiegészítése, új iratok beszerzése iránt,
2. felhívja a fellebbező felet, hogy 8 napon belül tegye egyértelművé, hogy miért tartja sérelmesnek és milyen okból támadja a másodfokú bíróság határozatát,
3. ha a fellebbezést visszavonták, az iratokat haladéktalanul visszaküldi a másodfokú bíróságnak,
4. a harmadfokú bíróság mellett működő ügyész indítványát kézbesíti a vádlottnak és védőjének, míg a vádlott vagy a védő fellebbezését, amennyiben ez még nem történt meg, kézbesíti az ügyésznek,
5. és megvizsgálja, hogy szükséges-e előzetesen valamely kényszerintézkedéssel kapcsolatosan rendelkezni.

A harmadfokú bíróság vagy tanácsülésen vagy nyilvános ülésen bírálja el a fellebbezéseket.

A harmadfokú bíróság tanácsülést tart

1. ha a fellebbezés elutasításáról, áttételről, egyesítésről, elkülönítésről vagy az eljárás felfüggesztéséről kell határozni,
2. ha a vádlott felmentéséről vagy az eljárás vele szemben történő megszüntetéséről kell határozni,
3. ha a fellebbezéssel nem érintett vádlott felmentéséről, illetőleg az eljárás vele szemben történő megszüntetéséről kell határozni,
4. ha a fellebbezést a határozat megalapozatlansága miatt nem lehet elbírálni,
5. ha az eljárást a vádlott halála, elévülés, kegyelem, magánindítvány, feljelentés vagy kívánat hiánya, törvényes vád hiánya miatt meg kell szüntetni vagy azért, mert a cselekményt már jogerősen elbírálták,
6. ha az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság abszolút eljárási szabálysértést követett el.

A tanácsülésről értesíteni kell a fellebbezőket.

A tanács elnöke a tanácsülésre tartozó ügyben akár a kitűzés előtt, akár a tanácsülésen is nyilvános ülésre tűzheti az ügyet.

A harmadfokú bíróság minden olyan esetben, amikor az ügy nem tartozik kizárólagosan tanácsülésre, nyilvános ülést tart.

Ha a másodfokú bíróság ítélete ellen kizárólag a vádlott javára jelentettek be fellebbezést, erről, valamint az ügyben eljáró tanács összetételéről a tanács elnöke azzal értesíti a vádlottat, a védőt, az ügyészt és azt, aki fellebbezett, hogy nyolc napon belül kérheti a nyilvános ülés kitűzését. Ha a nyilvános ülés kitűzését senki nem kérte határidőben a harmadfokú bíróság az ügyet tanácsülésen intézheti el.

A nyilvános ülésre a vádlottat, a védőt, valamint a pótmagánvádló jogi képviselőjét meg kell idézni, míg az ügyészt, a pótmagánvádlót, a sértettet, valamint azokat, akik fellebbeztek legalább öt nappal korábban értesíteni kell. Az ügyész részvétele kötelező, míg a vádlott távollétében a nyilvános ülés csak akkor tartható meg, ha előzetesen bejelentette távolmaradását, illetőleg a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést.

A harmadfokú bíróság határozatát az ügyésznek, vádlottnak, védőnek, a pótmagánvádlónak, a sértettnek, a fellebbezőnek kézbesíteni kell, valamint azoknak is, akikre a határozat valamilyen rendelkezést tartalmaz.