Kötelező védelem

A büntetőeljárásban a kötelező védelem azt jelenti, hogy a terheltnek szükségszerűen rendelkeznie kell egy általa meghatalmazott vagy a bíróság által kirendelt védővel, ügyvéddel. A büntetőeljárásban kötelező a védő részvétele, ha

1. a bűncselekményre a törvény ötévi vagy annál súlyosabb szabadságvesztést rendel,
2. a terheltet fogva tartják,
3. a terhelt hallássérült, siketvak, vak, beszédképtelen vagy – a beszámítási képességére tekintet nélkül – kóros elmeállapotú,
4. a terhelt a magyar nyelvet, illetőleg az eljárás nyelvét nem ismeri,
5. a terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni
6. a büntetőeljárásról szóló törvény erről külön rendelkezik (pl. ha a terhelt fiatalkorú vagy a Be. XXVIII/A. Fejezetében meghatározott kiemelt jelentőségű ügyekben).

A védő részvételi kötelezettsége nem jelenti a védő állandó jelenléti kötelezettségét az eljárási cselekményeknél. Az eljárási cselekmények (pl. kihallgatás) általában ilyenkor is lebonyolíthatók a védő távollétében.

A kötelező védői részvétel csak a törvényben meghatározott esetekben jelenti azt, hogy bizonyos eljárási cselekményeknél a védő jelenléte feltétlenül kötelező. A védő tárgyalási szakaszban való részvétele egyszersmind jelenléti kötelezettséget is magában foglal, nevezetesen a tárgyaláson illetve tárgyalási szakaszban tartott helyszíni szemlénél és bizonyítási kísérletnél köteles jelen lenni.

Nincs jelenléti kötelezettsége sem a kiküldött bírói, sem a megkeresett bíróság által foganatosított eljárás során, ugyanakkor természetesen a bírósági szakaszban az eljárási cselekményeknél akkor is jelen lehet, ha jelenléte nem kötelező. A védő a kötelező védői részvétel előírása esetén az első fokú, valamint a fellebbviteli tárgyalás során is köteles megjelenni.

A tárgyaláson a védő részvétele kötelező

1. ha a büntetőeljárásról szóló törvény másképp nem rendelkezik, a törvényszék mint elsőfokú bíróság előtt,
2. azokban az esetekben, amikor a büntetőeljárásban kötelező a védelem (ha a bűncselekményre a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel, ha a terheltet fogva tartják, ha a terhelt hallássérült, siketvak, vak, beszédképtelen vagy – a beszámítási képességére tekintet nélkül – kóros elmeállapotú, ha a terhelt a magyar nyelvet, illetőleg az eljárás nyelvét nem ismeri, illetve ha a terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni, törvény egyéb rendelkezése alapján),
3. amennyiben a szabályszerűen megidézett vádlott bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni,
4. ha pótmagánvádló lép fel.

Felnőtt korú terheltnél – kötelező védelem esetén -, amennyiben a terhelt az alapos gyanú közlésétől számított három napon belül nem hatalmaz meg védőt, akkor a hatóság védőt rendel ki. Ehhez képest fiatalkorú terhelt esetén az alapos gyanú közlésével egyidejűleg – amennyiben a terheltnek nincs meghatalmazott védője – a hatóság köteles védőt kirendelni. A meghatalmazott, illetve kirendelt védő értesítése a feltétele annak, hogy ezt követően a hatóság – akár a védő távollétében – kihallgassa a fiatalkorút gyanúsítottként.

Ha a tárgyaláson védő részvétele kötelező, és a meghatalmazott védő a helyettesítésről nem gondoskodik, a bíróság helyettes védőt jelöl ki.