Kapcsolattartás – a nagyszülők jogai

A nagyszülő, a testvér és – ha a szülő és a nagyszülő nem él vagy a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy a kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja – a gyermek szülőjének testvére és szülőjének házastársa is jogosult.

A kapcsolattartásra – ha a gyermek hosszabb időn keresztül a háztartásában nevelkedett – kérelmére feljogosítható a volt mostohaszülő, nevelőszülő, gyám és az is, akinek a gyermekre vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte.

A kapcsolattartással kapcsolatos ügyek jellemzően a gyermek és a különélő szülő, vagy valamelyik nagyszülő közötti kapcsolattartás rendezésére (szabályozására, újraszabályozására, korlátozására, szüneteltetésére, megvonására) vagy végrehajtására irányulnak. A gyámhivatal mind a szabályozás, mind a végrehajtás körében kizárólag kérelemre járhat el, hivatalból nem. Kérelmet kizárólag egyik vagy minkét szülő, ill. a 14. életévét betöltött gyermek terjeszthet elő, továbbá az, akinek a gyermekkel a fentiek szerint joga van kapcsolatot tartani.

A gyermek és a különélő szülő kapcsolattartásának rendezését a gyámhivataltól csak akkor lehet kérni, ha a gyermek elhelyezése tárgyában már született jogerős bírósági ítélet, vagy a szülők egyezségét a bíróság jogerős végzéssel jóváhagyta. Amennyiben a szülői kapcsolattartást a bíróság szabályozta, a kapcsolattartás szabályainak megváltoztatása (újraszabályozása, korlátozása, szüneteltetése, megvonása) iránt két éven belül csak a bíróságnál lehet pert indítani. A kérelem akkor teljesíthető, ha ezt különös körülményváltozás indokolja, és a kérelem teljesítése a gyermek érdekében álló. Két éven túl a kérelem már a gyámhivatalnál terjeszthető elő.
A kapcsolattartás rendezése során a gyámhivatal és a bíróság köteles megkísérelni egyezség kialakítását, tárgyalás útján. Ennek keretében mediációs (gyermekvédelmi közvetítői) eljárás is igénybe vehető, a szülők együttes kérelme alapján.

• a folyamatos, valamint az időszakos kapcsolattartás gyakoriságát, időtartamát
• a gyermek átadásának és visszaadásának helyét, idejét, módját
• a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettség rendjét
• az elmaradt kapcsolattartás pótlásának rendjét

Akár bírósági határozat, akár a gyámhivatal szabályozta a kapcsolattartást, annak végrehajtása (betartatása) a gyámhivatal feladata. Amennyiben a végrehajtás a szülők ill. a szülő(k) és a gyermek közötti konfliktus miatt akadályokba ütközik, a hatóság a szülők kérelmére mediációs (gyermekvédelmi közvetítői) eljárást rendelhet el.

Amennyiben az eljárás során a gyámhivatal megállapítja, hogy a kapcsolattartás valamelyik szülő önhibájából maradt el, első alkalommal felhívja a szülőt a kapcsolattartást elrendelő határozatban foglaltak betartására, jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett. Amennyiben a figyelmeztetés ellenére újabb mulasztásra kerül sor, a hatóság (kérelemre) további szankciót alkalmazhat, eljárási bírságot szabhat ki, amely további mulasztás esetén kérelemre ismételten kivethető, és összege emelhető.

A gyámhivatali gyakorlatban jellemzően a nagyszülő-unoka kapcsolattartás szabályozásának igénye merül fel  a különélő szülő (kapcsolattartásra jogosult ) családja (szülei) részéről.  Életszerű, hogy a szülők saját szülőjük részére a saját rendelkezésre álló, gyermekkel tölthető idejükön belül biztosítsák a nagyszülő részére a kapcsolattartást. Ha a különélő szülő nincsen jóban a szüleivel és így ez nem történik meg, a nagyszülő kérheti a gyámhivataltól, hogy szabályozza az unokájával történő kapcsolattartását. A gyámhivatal ilyenkor is a gyermek érdekeinek elsődlegessége mellett dönt. A gyermeknek joga van látnia a nagyszüleit, a nagyszülőknek joga van látnia az unokájukat!!! A gyakorlatban általában a kéthetente hétvégére eső kapcsolattartásból egy napot szoktak kijelölni a nagyszülők számára, de természetesen megegyezés alapján ennél jóval gyakoribb kapcsolattartás is megvalósulhat. Álláspontom alapján, ha a nagyszülő alkalmas a kapcsolattartásra – a gyámhivatali eljárásban pszichológus vélemény alapján – akkor célszerűbb szorosabb kapcsolatot tartani a nagyszülőkkel, hiszen egy nagyszülő szeretete fokozott biztonságot nyújthat a válási procedúrában egyébként is kiszolgáltatott gyermeknek és az ő  sérülékeny lelkének.