Ha bajban van, Nem hagyjuk cserben!

BH 2011.8.217

Paragrafus jel
Állatkínzás
Az állatkínzás vétsége vadászattal csak akkor követhető el, ha a felhasznált vadászati eszköz a vadászatról és a vadgazdálkodásról szóló törvény fogalma meghatározása szerint tiltott vadászati eszköznek minősül [Btk. 266/B. § (2) bek.; 1996. évi LV. tv. 68. § (1) bek.].

A városi bíróság a tárgyalás mellőzésével meghozott végzésével a terhelttel szemben állatkínzás vétsége miatt 200 napi tétel pénzbüntetést szabott ki, s az egy napi tétel összegét 400 forintban állapította meg. A bűnjelként lefoglalt légpuskát elkobozta.

A végzés tárgyalás tartására irányuló kérelem hiányában 2009. június 5-én jogerőre emelkedett.

A megállapított történeti tényállás a következő:

"A vádlott 2008. november 4. napján 14 óra körüli időben a Keleti-főcsatorna partján a saját tulajdonát képező 4,5 mm kaliberű, gyártási szám és azonosító nélküli, felhúzó­karos, kínai gyártmányú légpuskával lelőtt 1 db fácánkakast."

Az alkalmazott jogszabályok között a bűncselekmény alapjaként a bíróság a Btk. 266. § (1) és (2) bekezdését, míg az elkobzás alapjaként a Btk. 77. § (1) bekezdésének a) pontját hívta fel.

A jogerős ügydöntő határozat ellen a Be. 416. § (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt okból a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

Indokai szerint az állatkínzás vétségének a Btk. 266/B. §-ának (2) bekezdése szerinti törvényi tényállása nem határozza meg a tiltott vadászati eszköz fogalmát, ezért erre nézve az 1996. évi LV. törvény 68. §-ának (1) bekezdésének rendelkezése az irányadó. A támadott határozat ezzel szemben - a vádirattal egyezően - a vadászatról szóló törvény 67. §-ának (1) bekezdésére alapozta a bűncselekmény megvalósulását, amely szerint "vadat csak vadászati célra engedélyezett - legalább negyvenöt centiméter csőhosszúságú - vadászlőfegyverrel lehet ejteni".

Miután a légpuska a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény szerint nem minősül lőfegyvernek - s annak használata a fentebb írtak miatt nem tekinthető tiltott vadászati eszköznek sem - a terhelt cselekménye nem bűncselekmény.

A terhelt azonban - mivel megszegte a légfegyverre vonatkozó szabályokat, továbbá vadászjeggyel sem rendelkezett és a vadászat gyakorlására megállapított feltételeknek sem felelt meg - a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (Szabs. tv.) 141. § (2) bekezdésében és a 149. § (2) bekezdésében meghatározott lőfegyverrel visszaélés és jogosulatlan vadászat szabálysértését valósította meg, amely azonban már elévült.

Az indítvány arra irányult, hogy a Legfelsőbb Bíróság a terheltet az ellene állatkínzás vétsége miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában mentse fel; ugyanekkor tartsa hatályban a légpuska elkobzására vonatkozó rendelkezést, ami a Btk. 77. § (1) bekezdésének b) pontja alapján - figyelemmel a Szabs. törvény 20. § (1) bekezdésének a) pontjára és (4) bekezdésére is - helytálló.

A védő szintén felmentő ítélet hozatalát kérte.

A felülvizsgálati indítvány a bűnösség megállapítását támadó részében alapos.

A Btk. 266/B. §-ának (2) bekezdése értelmében állatkínzás vétségét követi el, [s "az (1) bekezdés szerint büntetendő] aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel, vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik".

Az állatkínzás vétségének idézett törvényi tényállása ún. kerettényállás, amelyet az abban megjelölt speciális törvények vonatkozó rendelkezései töltenek meg tartalommal.

A vad védelméről, vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény határozza meg annak a "tiltott vadászati eszköznek" a fogalmát, amelynek használata megvalósíthatja a törvényi tényállást.

E törvény 68. §-a (1) bekezdésének a)-g) pontjaiban foglaltak szerint tiltott vadászati eszköznek minősül: "a mérgezett hegyű és robbanó fejű nyílvessző; a számszeríj; az e törvény előírásainak meg nem felelő vadászíj, illetve nyílvessző; a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz; a gímszarvasra, dámszarvasra, muflonra, valamint őzre történő vadászat esetén a sörétes vadászlőfegyver; a hurok, horog, madárlép, verem; a működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív háló."

A felülvizsgálati eljárásban a Be. 423. §-ának (1) bekezdése értelmében kötelezően irányadó jogerős tényállás szerint a terhelt 4,5 mm kaliberű légpuskával lőtte ki a fácánkakast. A légpuska a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény szerint nem minősül lőfegyvernek, és a vadászati törvény 68. §-ának (1) bekezdése alapján tiltott vadászati eszköznek sem. Következésképpen annak használatával a terhelt a Btk. 266. §-ának (2) bekezdésében meghatározott állatkínzás vétségének törvényi tényállását nem valósította meg.

A Legfelsőbb Bíróság ezért a felülvizsgálati indítványnak helyt adott; a támadott jogerős ügydöntő határozatot a Be. 427. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával megváltoztatta. A terheltet az ellene állatkínzás vétsége miatt emelt vád alól - mert a cselekménye nem bűncselekmény - a Be. 6. § (3) bekezdésének a) pontja alapján - felmentette.

Kétségtelen, hogy a terheltnek a tényállásban írt magatartása alapul szolgálhat valamilyen szabálysértés (az indítványban jelzett lőfegyverrel kapcsolatos, vagy akár a Szabs. tv. 157. § (5) bekezdése szerinti tulajdon elleni szabálysértés) megállapítására, azonban a szűkszavú tényállásból az ennek megítéléséhez szükséges elemek hiányoznak.

Alappal felmerülhet viszont a jogosulatlan vadászat szabálysértésének a megvalósítása (a tényállásból következően a terhelt vadászjeggyel nem rendelkezett) azonban a szabálysértés miatti felelősségre vonást a Szabs. tv. 11. §-ának (7) bekezdése kizárja. Eszerint ugyanis a cselekmény az elkövetésétől számított két év elteltével feltétlenül elévül. Minthogy az irányadó tények szerint az elkövetésre 2008. november 4-én került sor, az elévülés időközben 2010. november 4-én bekövetkezett.

A Legfelsőbb Bíróság ezért a szóban lévő szabálysértés miatti eljárást is megszüntette. Egyébként az elévülés minden más szóba jöhető szabálysértéssel kapcsolatban is bekövetkezett.

Miután a terhelt bűncselekményt nem követett el, a légfegyvernek, mint a bűncselekmény elkövetési eszközének, a Btk. 77. § (1) bekezdés a) pontjára alapozott elkobzása a támadott ítéletben téves, és anyagi jogszabály sértő.

Nem rendelhető el azonban az elkobzás a Btk. 77. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében sem, mivel ez annak a dolognak az elkobzását írja elő, amelynek birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik.

A közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló 175/2003. (X. 28.) Korm. rendeletben a légfegyver nem szerepel; tartása (birtoklása) a lőfegyverekről szóló 2004. évi XXIV. törvény alapján nem engedélyköteles. (Az engedélyezési kötelezettség csak a 7,5 joule csőtorkolati energia feletti légfegyverekre terjed ki; az eljárás adatai szerint a lefoglalt légfegyver csőtorkolati energiája ezt a határértéket nem érte el.)

A szabálysértésekről szóló törvény 20. §-ának (7) bekezdése általános szabályként tiltja az elkobzás elrendelését, ha a cselekmény elkövetése óta két év eltelt; azt kivételként szintén csak akkor engedi meg, ha az elkobzás tárgyának birtoklása jogellenes.

A Legfelsőbb Bíróság ezért a támadott határozatot e tekintetben is megváltoztatva, a légfegyver elkobzását mellőzte.

(Legf. Bír. Bfv. I. 1180/2010.)

Büntető ügyvédet keres?