BH+ 2013.9.364

A pótmagánvádló - jogi képviselője útján - a vádlottal szemben a Btk. 266/B. § (1) bekezdés a) pontjában felvett állatkínzás vétsége miatt vádindítványt terjesztett elő. A városi bíróság a 2011. május 18-án kihirdetett végzésével az emiatt indult büntetőeljárást megszüntette.

A pótmagánvádló fellebbezése alapján eljárva a törvényszék a 2012. április 11-én kihirdetett végzésével az első fokú bíróság végzését helybenhagyta.

A jogerős ügydöntő határozatokkal szemben pótmagánvádló - jogi képviselője útján - felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a Be. 416. §-ának (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással.

Az indítványozó szerint az eljárt bíróságok döntése törvénysértő, mivel az állatkínzás vétsége esetén helye van pótmagánvádnak. Arra hivatkozott, hogy a Legfelsőbb Bíróság BKv. 90. számú állásfoglalásának II/1. pontja alapján is helye van a pótmagánvádló fellépésének, ha a tényállás eredményt tartalmaz, és a vádindítványban megjelölt állat pusztulása ezen eredményre utal.

Kifejtette továbbá, hogy az állatkínzást egy meghatározott tulajdonos állatának sérelmére követik el szándékosan, ezzel az állat gazdájának lelki és egyéb sérelmet okoznak, ily módon nem állítható, hogy a cselekményt nem közvetlenül a tulajdonos sérelmére követték el. Megítélése szerint az állat jogi és személyes értelembe vett gazdája ezért a bűncselekmény sértettje, aki jogosult pótmagánvádlóként fellépni.

Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat változtassa meg, és hozzon a törvénynek megfelelő határozatot, illetve - amennyiben ezzel nem ért egyet - a törvénysértő határozatokat helyezze hatályon kívül, és az első fokon eljárt bíróságot kötelezze új eljárás lefolytatására.

A felülvizsgálati indítvány nem megalapozott.

A Be. 416. § (1) bekezdésének az indítványozó által felülvizsgálati okként megjelölt a) pontja szerint felülvizsgálatnak akkor van helye, ha az eljárás megszüntetésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. Az indítványozó azonban - indítványának tartalma szerint - nem anyagi jogszabálysértésre hivatkozott, hanem a törvényes vád hiányának téves megállapítására, tehát a Be. 416. §-ának (1) bekezdés c) pontjában megjelölt felülvizsgálati okra alapította.

A felhívott törvényhely szerint valóban felülvizsgálati ok, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdés I. b) vagy I. c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.

A Be. 373. §-ának (1) bekezdés II. b) pontja szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés valósul meg, ha a bíróság a Be. 373. § (1) bekezdés I. pontjában meghatározott valamely ok törvénysértő megállapításával szünteti meg az eljárást. Ilyen eljárási szabálysértés, és ennek következtében felülvizsgálati ok, ha a bíróság tévesen állapítja meg a törvényes vád hiányát és szünteti meg erre figyelemmel a büntetőeljárást.

A folyamatban volt büntetőügyben azonban az eljárt bíróságok törvényesen hivatkoztak a törvényes vád hiányára.

A Be. 2. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel a vád akkor törvényes, ha azt a vádemelésre jogosult meghatározott személlyel szemben nyújtja be és az tartalmazza a vád tárgyává tett és büntető törvénybe ütköző cselekmény pontos körülírását.

Kétségtelen, hogy a Be. nem határozza meg kifejezetten a sértett pótmagánvádlóként történő fellépésének anyagi jogi kereteit és nem rendelkezik tételesen arról, hogy a Btk. Különös Részének mely törvényi tényállásai kapcsán van helye pótmagánvádnak. Ebből azonban nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy minden bűncselekménynek feltétlenül van az eljárási jog szempontjából pótmagánvádlókénti fellépésre jogosult sértettje.

A Legfelsőbb Bíróság által a BK 90. számú véleményben is kifejtettek szerint ez alapvetően attól függ, hogy az adott törvényi tényállás diszpozíciója tárgyi ismérvként tartalmaz-e passzív alanyt, eredményt, illetve a sérelem közvetett vagy közvetlen.

A hivatkozott állásfoglalás II/1. pontja szerint a sértett - pótmagánvádlóként - büntetőjogi igényét általában akkor érvényesítheti, ha passzív alanya a közvádra üldözendő bűncselekménynek vagy a tényállás eredményt tartalmaz. Általában kizárt a pótmagánvád, ha az adott bűncselekmény alapvetően az állami, társadalmi, vagy gazdasági rendet sérti vagy veszélyezteti, és a természetes vagy jogi személyt érintő jogsérelem csupán áttételesen következik be.

A kollégiumi vélemény indokolása emellett kifejti, hogy körültekintően kell vizsgálni: a sértetti igény alapja a személyében való érintettség nélkül csupán egyszerű károsulti, azaz vagyonjogi érdek, vagy az adott bűncselekménnyé nyilvánításban megtestesülő büntetőjogi érdekhez szorosan kötődő, abban gyökerező olyan jog, vagy jogos érdekbeli sérelem, illetve veszélyeztetettség, amely az adott (természetes vagy jogi személy) sértettre konkretizált és közvetlen.

A fentiek hiányában akkor, ha a bűncselekmény általi jogsértés, veszélyeztetés az állami, társadalmi, vagy gazdasági rend (mint jogtárgy) sérelmével jár, és az esetleges következmény a konkrét természetes vagy jogi személyre nézve csupán áttételes, nincs helye pótmagánvádnak (EBH 2011.2301.).

Az 1978. évi IV. törvény (továbbiakban: korábbi Btk.) XVI. Fejezetében szabályozott, a 266/B. §-a szerinti állatkínzás közrend elleni, ezen belül pedig a I. Cím alatti közbiztonság elleni bűncselekmény. Az elkövetés és az elbírálás időpontjára tekintettel az ügyben e törvényhelyre kellett tekintettel lenni.

A cselekmény közvetlen jogi tárgya pedig az állat, mint érző lény életének, egészségének védelme, azaz az itt büntetni rendelt magatartások nem konkrét személy jogait sértik vagy veszélyeztetik.

Miután a pótmagánvádlókénti fellépésre a sértett ellen elkövetett bűncselekmény esetén van lehetőség, és a pótmagánvád nem a polgári jogi igény érvényesítésének egyéb útja, a felülvizsgálati indítványban hivatkozott azon érvelés, mely szerint a pótmagánvádló az elpusztult állat tulajdonosa és ebből következően közvetlen anyagi hátrány és ugyanakkor lelki trauma érte őt, nem foghatott helyt.

Ugyanakkor a korábbi Btk. 266/B. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt elkövetési magatartás nem is eredmény-bűncselekmény. A bűncselekmény befejezettségéhez nem szükséges az állat maradandó egészségkárosodása vagy elpusztulása, elégséges az is, ha az elkövetési magatartás következmény kiváltására objektíve alkalmas, és az állat életének kioltása csupán súlyosító körülményként értékelhető.

Így a pótmagánvádló fellépés erre tekintettel is kizárt.

A Kúria a teljesség kedvéért megjegyzi, hogy a felülvizsgálati indítványban foglalt sértetti érdeksérelem a korábbi Btk. 324. §-ának (1) bekezdése szerint minősülő rongálás bűncselekményeként értékelhető; ez ugyancsak a vádindítvány részét képezte, ezért e bűncselekmény kapcsán a városi bíróság 2011. május 23-án jogerős ügydöntő határozatot hozott.

A fentiekre figyelemmel az eljárt bíróságok nem tévedtek, amikor a törvényes vád hiányát állapították meg és megszüntették az eljárást.

A Kúria ezért a Be. 424. §-ának (1) bekezdés d) pontja szerinti tanácsülésen a Be. 426. §-a alapján a megtámadott jogerős ügydöntő határozatokat hatályukban fenntartotta. (Kúria Bfv. I. 1546/2012.)