BH 2023.3.55

II. Közúti járművezetéstől eltiltás akkor szabható ki, ha a közlekedési szabályszegés a bűncselekmény elkövetési magatartásának része, avagy, ha a terhelt több bűncselekmény elkövetéséhez használ gépjárművet. Ezért törvénysértő e büntetési nem alkalmazása, ha a terhelt az egy magatartással megvalósított embercsempészés elkövetéséhez használ gépjárművet, akkor is, ha annak elkövetése közben közlekedési szabályt szegett [Btk. 55. § (1) bek.].

[1] A járásbíróság a 2022. február 3-án - bíróság elé állítás keretében - meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki embercsempészés bűntettében [Btk. 353. § (1) bek., (2) bek. b) pont]. Ezért őt 2 év 9 hónap szabadságvesztésre és 5 év 8 hónap Magyarország területéről történő kiutasításra, valamint 3 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napban határozta meg.

[2] Az ítélet - fellebbezés hiányában - 2022. február 3-án jogerőre emelkedett.

[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a terhelt javára, a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott okból. Az indítvány szerint a járásbíróság a kiutasítást törvénysértő tartamban állapította meg; ekként a Btk. más szabályainak megsértésével törvénysértő büntetést szabott ki.

[4] Indokolásként kifejtette, hogy a Btk. 60. § (2a) bekezdésének rendelkezése szerint az embercsempészés esetén kiszabott szabadságvesztés mellett a kiutasítás nem mellőzhető. A határozott tartamú kiutasítás esetén annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. Így a kiszabott büntetés tartamát a bíróság a Btk. 60. § (2a) bekezdése szerinti kötelező rendelkezés megsértésével, a kiszabott szabadságvesztés kétszeresét meghaladó tartamban határozta meg.

[5] Mindezek alapján a megyei főügyészség indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ítéletet a Be. 662. § (2) bekezdés b) pontja alapján változtassa meg és a kiutasítás tartamát 5 év 6 hónapra mérsékelje.

[6] A Legfőbb Ügyészség átiratában a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványát kiegészítéssel tartotta fenn.

[7] Az alapügyben eljárt bíróság a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés-büntetés mellett törvényesen szabott ki kiutasítás-büntetést is. A szabadságvesztés-büntetés 2 év 9 hónap tartamára tekintettel azonban a kiutasítás-büntetés 5 év 8 hónap tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszeresét (5 év 6 hónap) meghaladja, ekként az törvénysértő, ami a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont II. fordulat ba) alpontja szerinti felülvizsgálati ok.

[8] Ezen túlmenően a Legfőbb Ügyészség utalt arra is, hogy a jogerős ítéletben foglalt tényállás szerint az illegális migránsokat a tehergépkocsi rakterében szállító terhelt a KRESZ 46. § (1) és (2) bekezdésében írt közlekedési szabályt szegte meg, ugyanakkor a rövidített indokolással ellátott ügydöntő határozat az alkalmazott jogszabályok között a közúti járművezetéstől eltiltás jogcímeként a Btk. 55. § (1) bekezdés b) pontját hívta fel.

[9] A tényállásban írt embercsempészés bűntette azonban nem teszi lehetővé a közúti járművezetéstől eltiltást sem a Btk. 55. § (1) bekezdés a) pontja, sem a b) pontja alapján.

[10] Mindezek alapján a Legfőbb Ügyészség arra tett indítványt, hogy a Kúria a járásbíróság ítéletét változtassa meg és a terhelttel szemben kiszabott kiutasítás büntetés tartamát 5 év 6 hónapra mérsékelje, a közúti járművezetéstől eltiltás büntetést mellőzze, egyebekben pedig a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn.

[11] A megyei főügyészség felülvizsgálati indítványa - a Legfőbb Ügyészség által kiegészített tartalommal - alapos.

[12] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be. 648. § a) pont]. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság - a bűncselekmény minősítésén túl - a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést [Be. 649. § (1) bek. b) pont második ford. ba) alpont].

[13] A kiszabott büntetés törvényessége kérdésében csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2012.239.).

[14] A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a terhelt 2022. január 31-én 11 óra körüli időben, Magyarország területén, Sz. melletti - pontosabban nem meghatározható - erdőben, közelebbről nem meghatározható időben, az általa vezetett, szerb honosságú Fiat Ducato típusú tehergépkocsi rakterébe felvette a Magyarország területére jogellenesen, érvényes úti okmány, illetve beutazási és tartózkodási engedély nélkül érkező, 18 fő, magukat afgán állampolgárnak valló személyeket, akik Szerbia felől lépték át a határt és illegálisan Ausztriába kívántak eljutni.

[15] A terhelt a fent írtak szerint e személyeknek az ausztriai úticéljuk elérése érdekében szándékosan segítséget nyújtott a magyar-osztrák államhatár jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez, őket Magyarország területén keresztül Ausztria felé szállította a tehergépkocsijával. 2022. január 31. napján 14 óra 35 perckor a terhelt által vezetett tehergépkocsit T. területén, az autópályán rendőri ellenőrzés alá vonták, a terhelt ezen cselekményét leleplezték, őt a bűncselekmény elkövetésén tetten érték.

[16] A terhelt cselekményével megszegte a KRESZ 46. § (1) és (2) bekezdéseiben írtakat, miszerint személyt szállítani a járműnek e célra kialakított ülőhely részén szabad, továbbá a járműben a forgalmi engedélyben feltüntetett számú személy szállítható.

[17] A terhelt magatartásával jogellenesen segítséget nyújtott 18 fő olyan migráns személynek Magyarországról Nyugat-Európába történő továbbszállításában, akik Magyarország határait a jogszabályi rendelkezések (az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 11. §-a, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény V. Fejezete, a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló Az Európai Parlament és a Tanács 2016. március 9-i (EU) 2016/399. Rendeletének 6. cikke megszegésével lépték át.

[18] Általános érvénnyel kimondható, hogy törvénysértő büntetés címén - a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont második fordulat ba) alpontja szerinti - felülvizsgálati ok az olyan anyagi jogi szabály megszegése, amelynek alkalmazását a büntetés (intézkedés) meghatározása esetében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és amelynek elvétése miatt a Be. egyszerűsített felülvizsgálat keretében (XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. Kétségkívül e körbe tartozik, ha a bíróság az általa alkalmazott büntetési nem tartamát nem a törvényi keretek között, kötelező tartam meghatározása esetén pedig nem azzal egyező mértékben határozza meg.

[19] A Btk. 60. § (2a) bekezdésének a 2020. évi XLIII. törvény 47. § (2) bekezdésével módosított, és 2021. január 1. napjától - azaz már a bűncselekmény elkövetésekor is - hatályos rendelkezése szerint az embercsempészés esetén kiszabott szabadságvesztés mellett a kiutasítás - az 59. § (2) és (4) bekezdése szerinti esetek kivételével - nem mellőzhető. A határozott tartamú kiutasítás esetén annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. A kiutasítás tartamát években, hónapokban és napokban is meg lehet állapítani.

[20] A Btk. 60. § (2a) bekezdése értelmében tehát az embercsempészés bűntettét 2021. január 1. napjával elkövető terhelttel szembeni szabadságvesztés-büntetés kiszabásakor - a törvényi kivételektől eltekintve - a kiutasítás büntetés kiszabása nemcsak kötelező, hanem annak tartama a határozott tartamú kiutasítás esetén törvényileg is meghatározott; a kiszabott szabadságvesztés tartamának a kétszerese. E törvény által meghatározott tartamnál hosszabb kiutasítás kiszabására csak akkor kerülhet sor, ha a kétszerezés eredményeként megállapított tartam a két évet nem érné el, rövidebb pedig akkor, ha az a Btk. 60. § (2) bekezdése szerinti felső határt meghaladná (BH 2019.95.). Jelen esetben egyik korlát sem áll fenn; a bíróság jogerős ítéletében a terheltet 2 év 9 hónap szabadságvesztésre ítélte, így a kiutasítás törvényes tartama kizárólag 5 év 6 hónap lehet.

[21] A Btk. 59. § (2) bekezdése alapján nem utasítható ki az, aki számára Magyarország menedékjogot biztosít, míg ugyanezen jogszabályi hivatkozás (4) bekezdése szerint azzal szemben aki Magyarország területén legalább tíz éve jogszerűen tartózkodik, vagy aki Magyarország területén jogszerűen tartózkodik, és a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne, csak tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye kiutasításnak, feltéve, hogy az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. E jogszabályi rendelkezések alapján a terhelt esetében a Btk. 59. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott kivétel nem állapítható meg.

[22] Mindezekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a járásbíróság jogerős, vádról rendelkező ítéletében törvénysértően állapította meg a terhelttel szemben kiszabott kiutasítás tartamát, ezért azt a törvényes - a kiszabott szabadságvesztés kétszeresét kitevő - 5 év 6 hónapi tartamra mérsékelte.

[23] Ugyancsak megfelel a felülvizsgálat Be. 649. § (1) bekezdés b) pont második fordulat ba) alpontja szerinti okának, ha a bíróság olyan bűncselekmény miatt szab ki járművezetéstől eltiltást, amely miatt a törvény arra nem ad lehetőséget.

[24] A Btk. 55. § (1) bekezdése a járművezetéstől eltiltásnak két esetét szabályozza.

[25] Az említett törvényhely a) pontjában írt esetben a bűncselekmény annak a következménye, hogy az elkövető megszegte az engedélyhez kötött járművezetés szabályait. E jogszabályhely alkalmazása során a járművezetési szabályok megszegése alatt nem az elkövetési módot, hanem az elkövetési magatartást kell érteni, vagyis azokat az eseteket, amikor a bűncselekmény elkövetési magatartása szükségképpen magában foglalja a közlekedési szabályok megszegését is. Ebbe a körbe tartozónak kell tekinteni a közlekedési bűncselekmények (Btk. XXII. Fejezet) mellett a közlekedés körében, közlekedési szabály megsértése útján a járművezető által megvalósított bűncselekményeket (így pl. segítségnyújtás elmulasztása, materiális veszélyeztető szándék helyett materiális sértő szándék megállapítása esetén a veszélyeztető jellegű közlekedési bűncselekmény helyett élet vagy testi épség elleni bűncselekményeket, így például közérdekű üzem működésének megzavarását, jármű hatalomba kerítését stb.) is. Az embercsempészés azonban nem tartozik ezen bűncselekmények közé; megvalósulása során a közlekedési szabály megsértése esetleges és nem áll összefüggésben a terhelt büntetőjogi felelősségével.

[26] Az a körülmény, hogy a terhelt által választott elkövetési mód a személyszállításra vonatkozó közlekedési szabályok megszegése útján valósult meg, kizárólag absztrakt veszélyhelyzetet idézett elő, amely azonban önmagában sem közlekedési, sem közlekedés körében elkövetett bűncselekmény megállapítására nem alkalmas. Ezért a járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabására a Btk. idézett szabálya alapján nincs törvényi lehetőség.

[27] A KRESZ 46. §-ában foglalt személyszállításra vonatkozó előírások megszegése miatt a terhelt felelősségre vonására kizárólag szabálysértési eljárásban nyílt volna lehetőség.

[28] A Btk. 55. § (1) bekezdés b) pontja alapján a járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ.

[29] Jelen esetben a terhelt vezette a gépkocsit, amivel segítséget nyújtott a migránsok engedély nélküli határátlépéséhez, ekként kétségkívül használta azt.

[30] A törvény szövegén alapuló következetes ítélkezési gyakorlat szerint azonban a járművezetéstől eltiltásra ítélésnek a Btk. 55. § (1) bekezdés b) pontja alapján csak akkor van helye, ha az elkövető legalább két, egymástól elkülönülő cselekményt valósított meg (ideértve a több, önállóan is bűncselekménynek minősülő részcselekményt magában foglaló természetes vagy törvényi egységet is), egyetlen cselekmény elkövetése esetén azonban arra nem kerülhet sor (BH 2017.107., BH 1994.466.).

[31] A jogerős ítélet - felülvizsgálatban irányadó - tényállása szerint a terhelt nem egymástól elkülönülő bűncselekményeket követett el, hanem egy alkalommal nyújtott segítséget külföldi személyeknek az illegális határátlépéshez. A járművezetéstől eltiltásnak tehát a Btk. 55. § (1) bekezdés b) pontjában írt törvényi feltétele sem állapítható meg.

[32] Ezen túlmenően járművezetéstől eltiltás alkalmazását a törvény csak járművezetés ittas vagy bódult állapotban bűncselekménye esetén teszi lehetővé [Btk. 55. § (2) bek.], ami jelen ügyben közömbös.

[33] A felülvizsgálati indítvánnyal érintett törvénysértő büntetés kiküszöbölésének főszabálya a felülvizsgálatban a törvénynek megfelelő határozat meghozatala [Be. 662. § (2) bek. b) pont]. Ez alól ad kivételt a Be. 663. § (1) bekezdés b) pontja, amely ilyen esetben is lehetővé teszi a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítást akkor, ha az érdemi határozat meghozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges.

[34] Jelen ügyben a kiutasítás törvényes tartamát a jogerős ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartama mérlegelést nem tűrően meghatározza, azt egyéb körülmény nem befolyásolja, így - ezen okból - a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítására nincs ok. A törvényi feltételek hiányában kiszabott járművezetéstől eltiltás pedig kizárólag annak mellőzésével orvosolható.

[35] A kifejtettek alapján a Kúria - miután nem észlelt egyéb olyan eljárási szabálysértést sem, melynek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles - a Be. 660. § (1) bekezdésének főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 655. § (1) bekezdésének főszabálya szerinti összetételben eljárva, az ügyészség felülvizsgálati indítványának helyt adott, és a megtámadott határozatot a Be. 662. § (2) bekezdés b) pont második fordulata szerint megváltoztatta: a terhelt Magyarország területéről történő kiutasításának tartamát a Btk. 60. § (2a) bekezdése szerint 5 év 6 hónapra mérsékelte, a törvényi feltételek hiányában kiszabott közúti járművezetéstől eltiltásra vonatkozó rendelkezést pedig mellőzte. Egyebekben a megtámadott határozatot a Be. 662. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

[36] A felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költségről a Be. 664. § (1) bekezdés zárófordulata alapján rendelkezett.

(Kúria Bfv.II.699/2022/11.)