A 2012. évi C. törvény (Btk.) 236. §-ának (1) bekezdése az ittas állapotban történő járművezetést tekinti bűncselekménynek. Azt, hogy ki az, aki "ittas állapotban" van, a törvény a 240.§ (3) bekezdésében levő értelmező rendelkezéssel határozza meg a következőkőképpen: "a 236. § és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van."
Értelmezési problémát vet fel az idézett jogszabályi szövegben az "eredményező" szó. Kérdés, hogy ezt a törvényszöveg milyen értelemben használja.
Eredményezésen ugyanis értendő egyrészt az, hogy a szervezetbe bevitt alkohol bizonyos véralkoholszintet "eredményez", okoz, hoz létre.
Másrészt az eredményként létrejött alkoholszint "eredményezi" az egyén ittasságát, azaz befolyásoltságát.
Az nem vitás az értelemező rendelkezésből, hogy a vezetéskor kell fennállnia az "ittas állapotnak".
A döntő kérdés az, hogy ez a vezetéskori állapot az, amikor a szervezetben meghatározott érték feletti alkoholszint (koncentráció) van, vagy az, amikor meghatározott mennyiségű alkohol van. Az "eredményező" szó mindkettőre utalhat.
A Kúria véleménye szerint az az értelmezés a helyes, mely szerint ez a kifejezés azt jelenti, hogy az alkohol fogyasztás, a szervezetbe bevitt alkohol a vezetéskor már "eredményezte" a meghatározott alkoholszintet, és a "eredményező" szó használata csupán arra utal, hogy ez egy folyamat volt, egy folyamat, amely az alkohol bevitelétől a meghatározott alkoholszint eléréséig tartott.
Az ittas járművezetés miatt indult büntetőeljárásokban tehát a továbbiakban sem mellőzhető a vezetéskori alkoholszint /koncentráció foka/ meghatározása.
Budapest, 2013. július 8.