38. BK vélemény

I. A járművezetéstől eltiltás alkalmazhatóságának körét és alanyait illetően sajátos mellékbüntetés. Ezért külön is szükséges meghatározni azokat a jelentősebb összefüggéseket, amelyek a törvényi meghatározások azonos értelmezését és az egységes, de mégis differenciált büntetéskiszabási gyakorlatot elősegítik.

A Btk. 58. §-ának (1) bekezdése szerint a járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ.

a) A törvényi tényállás első fordulatában meghatározott alanyi kört illetően az ítélkezési gyakorlat nem egységes, a bíróságok a törvény szövegét szűkítően értelmezik.

Ezért indokolt kiemelni, hogy a törvénynek az "engedélyhez kötött járművezetés szabályaira" utalása értelemszerűen kiterjed minden olyan közlekedési szabályra, amely a járművet vezető részére - e tevékenységével kapcsolatban - kötelezettségeket vagy tilalmakat ír elő. A segítségnyújtás elmulasztása bűntettének [Btk. 172. § (3) bekezdés] elkövetése magában foglalja a KRESZ 58. §-nak (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek nem teljesítését is, és ezért - ha közlekedési bűncselekmény esetleg nem is valósul meg - az engedélyhez kötött járművezetés szabályai mindenképpen sérelmet szenvednek, és a Btk. 58. §-a (1) bekezdésének első fordulata szerinti tényállási elemek maradéktalanul megvalósulnak.

b) A Btk. 58. §-a (1) bekezdésének második fordulata szerint a járművezetéstől eltiltható az is, aki bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. A "használ" fogalom alatt értendő minden olyan magatartás, amely valamely bűncselekmény elkövetését, annak leplezését, az elkövető menekülését, a bűncselekmény tárgyának őrzését, tárolását stb. felöleli. Lényegében idetartozik tehát minden olyan tevékenység, amelynél a jármű igénybevétele a bűnözéshez szorosan tapadó, egyben ismétlődő és tartós elemként jelentkezik. Nincs helye azonban a használat megállapításának akkor, ha a jármű csak tárgya a szándékosan elkövetett bűncselekménynek, pl. jármű önkényes elvétele esetén.

"Használó"-nak kell tekinteni - amennyiben tettese vagy részese a bűncselekmény elkövetésének - a gépjármű üzembentartóját, annak vezetőjét, illetve rajtuk kívül azokat is, akik a járművet ismételten bűncselekmény céljára - akár utasként is - igénybe veszik.

c) Nem járművezetéstől, hanem foglalkozástól eltiltás alkalmazásának van helye azonban azzal szemben, akinek tevékenysége a közlekedési bűncselekményt megvalósító járművezetéshez csak másodlagosan és áttételesen kapcsolódik, de magát a járművet ténylegesen nem vezeti.

A Btk. 56. §-ában meghatározott foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés ugyanis általánosabb jellegű jogintézmény, amely a foglalkozások széles körét öleli fel. E törvényhely alapján bármely szakképzettséget igénylő foglalkozástól el lehet tiltani az elkövetőt, kivéve azt, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követ el bűncselekményt, vagy bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ.

A Btk. 56. §-ához képest a Btk. 58. §-ának rendelkezései tehát lényegében különös rendelkezések, mert az utóbbi mellékbüntetés a más szakképzettséget igénylő foglalkozások széles köréből kiemelt és kifejezetten az engedélyhez kötött járművezetéssel megvalósított vagy jármű használatával elkövetett bűncselekmények esetében alkalmazható. Az a vonatvezető pl. aki a járművezetéshez csak a biztonsági célokat szolgáló és kiegészítő jellegű tevékenységet folytat, de a vonatot ténylegesen nem vezeti, a foglalkozási szabályt sértő magatartása esetén a Btk. 58. §-ának (1) bekezdése szerinti járművezetéstől nem tiltható el. Viszont a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetéssel sújtható az a repülőgép-vezető, aki a légi jármű vezetésével kapcsolatos szabályok megszegésével követ el bűncselekményt.

Ugyancsak a foglalkozástól és nem a járművezetéstől kell eltiltani azt a járművezetőt, aki foglalkozása szabályainak megszegésével követ el bűncselekményt, vagy a foglalkozásából adódó lehetőséget használja fel bűncselekmény elkövetésére (aki pl. az általa vezetett jármű rakományát fosztogatja stb.).

A járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés a büntetés kiszabásának a Btk. 37. §-ában meghatározott általános célját akként szolgálja, hogy a közlekedési bűncselekmény elkövetőjét időlegesen vagy végleg megfosztja annak a törvényes lehetőségétől, hogy járművezetőként részt vegyen a közlekedésben. Az egyéni és az általános megelőzésnek tehát olyan eszköze, amely megfelelő érvényesülési keretben nemcsak az újabb közlekedési bűncselekmény, de bármilyen, a közlekedésre veszélyt jelentő járművezetői magatartás meggátolására is alkalmas.

A büntetés kiszabásának a Btk. 83. §-ában felsorolt elvei a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés alkalmazásánál helyesen úgy érvényesülnek, ha a büntetésnek a közlekedés biztonsága védelmében kifejeződő sajátos célját akként szolgálják, hogy az az elkövetőkre nézve a büntetés célján túlmenő joghátrányt ne okozzon.

A járművezetéstől eltiltás alkalmazását a törvény nem teszi kötelezővé, a bíróság értékelési körébe utalja az alkalmazás szükségességének az eldöntését.

Ezen értékelő tevékenységnél - a taxatív felsorolás igénye nélkül - az alábbi szempontokat helyes figyelembe venni:

a) Indokolt a járművezetéstől eltiltás, ha az elbírált közlekedési bűncselekmény elkövetési körülményeiből vagy az elkövető személyiségéből arra kell következtetni, hogy a közúti forgalomban való részvétele a közlekedés biztonságát, mások életét vagy testi épségét potenciálisan veszélyezteti.

Az ilyen következtetésre alapul szolgáló elkövetési körülmények: a szándékos veszélyeztetés, az alapvető vagy nagyobb mérvű veszély elhárítását szolgáló közlekedési szabályok (elsőbbség megadása, előzés, kanyarodás stb.) semmibevételét jelző agresszív vezetés, vagy e szabályoknak tudatos és módjánál fogva durva megszegése.

Az elkövető személyének káros vonásaira, az eltiltásra okul szolgáló morális fogyatékosságára kell általában következtetni, ha az elkövető egész életvitelét a fegyelmezetlenség, a megbízhatatlanság, felelőtlenség, erőszakosság vagy önzés jellemzi. E körben hangsúlyt kap a korábbi büntetettség, különösen a közlekedési bűncselekmények elkövetése miatti elítélések, közlekedési szabálysértés miatti többszöri felelősségre vonás, a korábbi szabályszegések természete, a cserbenhagyásban vagy a segítségnyújtás elmulasztásában jelentkező súlyos etikai fogyatékosság.

A gondatlan jellegű közlekedési bűncselekmények [Btk. 185. § (3) bekezdése, 187. §] eseteiben a mellékbüntetés alkalmazását indokolhatja a járművezetés szabályainak tudatos megszegése, az elkövető vezetési tapasztalatlansága, járatlansága, vezetési képességének olyan hiánya, amely őt a biztonságos járművezetésben jelentősen korlátozza.

b) Nem indokolt viszont a járművezetéstől eltiltás, ha a gondatlan jellegű vagy csekélyebb tárgyi súlyú bűncselekmény elkövetőjének előélete, közlekedési viselkedése egyébként kedvező.

Általában nem indokolt az eltiltás alkalmazása akkor sem, ha a közlekedési bűncselekmény csak a KRESZ 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti előírások megszegésével valósul meg, és ha ez vagy az egyéb szabályszegés pillanatnyi figyelmetlenség, a közlekedési helyzet nem elég alapos értékelése folytán vagy olyan közlekedési helyzetben jön létre, amikor a veszélyhelyzet kialakulása kevéssé valószínű (gyér forgalom, lakott területen kívül, éjjel stb.). Hasonló megítélés indokolt, amikor a baleset előidézésében az elkövetőn kívül eső jelentős közreható tényezők is szerepeltek (a sértett vagy mások szabálytalan, figyelmetlen mozgása, félreérthető közúti jelzés, váratlan közlekedési nehézség, úttest-hiba, hirtelen vihar, eső stb.).

Az elkövetett közlekedési bűncselekmény súlyosabb eredménye nem meghatározó tényező a járművezetéstől eltiltás szükségességének az eldöntésénél, az eredmény az elkövető bűnösségének mértékétől függetlenül nem értékelhető.

c) Az ittas járművezetés - mint a KRESZ 4. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt alapvető közlekedési előfeltétel be nem tartása - a tapasztalat szerinti súlyos következményeinél és gyakoriságánál fogva a közlekedési bűncselekmények egyik legveszélyesebb formája.

Az ittasság - mérvétől függően - a járművezető figyelmét és reagáló képességét, a közlekedési helyzet helyes felmérését és a KRESZ-nek megfelelő vezetési módszerek alkalmazását oly mértékben korlátozhatja, ami mint elkövetési körülmény önmagában is a járművezetéstől eltiltás szükségességére nyújthat következtetési alapot.

Különösen indokolt az eltiltás, ha az ittasság mérve vagy annak az elkövetőre gyakorolt hatása súlyos fokú, ha ittas vezetés miatt az elkövetőt már korábban is felelősségre vonták, ha egyébként is rendszeresen italozó életmódot folytat, ha idült alkoholista, ha ittasan tömegszállító járművet vezet, vagy ha súlyosabb megítélésű balesetet okoz.

Amennyiben azonban az elkövető hosszabb ideje kifogástalanul vesz részt a közlekedésben, és általános életvitele rendszeres italozásra nem utal, úgy az ittas járművezetés esetén is a mellékbüntetés alkalmazása ellen szólhat az elkövetés alkalmi jellege, az alkoholos befolyásoltság enyhe foka.

Ugyancsak mellőzhető az eltiltás az olyan élethelyzetek megállapítása esetén is, amikor váratlan és méltányolható ok készteti az alkoholt fogyasztó személyt arra, hogy a törvényi tilalom ellenére járművet vezessen. Pl. sürgős orvosi segítség kérése vagy nyújtása, egyéb szolgálati, esetleg családi kötelezettség teljesítésének kényszere.

II. A Btk. 59. §-ának (1) bekezdése szerint a járművezetéstől eltiltás végleges hatályú vagy határozott ideig tart.

Végleges hatállyal az tiltható el, aki a járművezetésre alkalmatlan. Alkalmatlan az a közlekedési bűncselekményt elkövető, aki a jármű biztonságos vezetésére életkoránál, betegségénél vagy személyisége valamely tartós korlátozottságánál fogva képtelen.

Alkalmatlannak tekinthető az az elkövető is, akinél súlyos fokú és állandósult jellemhiba, kifogásolható életvezetési stílus észlelhető (idült alkoholizmus, korábbi ittas járművezetés miatti többszörös elítélés stb).

A határozott tartamú eltiltás szükségessége esetén a törvényben meghatározott 1-10 éves keretben nyílik lehetőség annak vizsgálatára, hogy az adott bűncselekmény és annak elkövetője milyen mértékben veszélyes a közlekedés biztonságára, s ehhez képest az ő nevelése és másoknak a hasonló magatartástól való visszatartása érdekében milyen tartamú eltiltás látszik célravezetőnek. E körben is elsősorban a bűncselekmény szándékos vagy gondatlan jellege, a gondatlan cselekményeknél a szabályszegés tudatos elkövetése, illetve az eredményhez való pszichikus viszony és az elkövető általános közlekedési magatartása lesz az irányadó.

Hosszabb időtartamú eltiltás szükséges annál az elkövetőnél, aki ittasan súlyos eredményű balesetet okoz, különösen ha egyébként is italozó természetű; aki a mások életét, testi épségét bármi okból, de szándékosan veszélyezteti; ha a tudatos közlekedési szabályszegés kirívóan durva módon valósul meg; ha a korábban közlekedési bűncselekmény miatt elítélt azonos vagy hasonló vonásokat mutató újabb bűncselekményt követ el; ha korábban már alkalmaztak vele szemben járművezetéstől eltiltást; ha az eltiltás tartama alatt vezet járművet; ha az elkövető személyiségében különösen felelőtlen, pl. a közlekedési bűncselekményhez segítségnyújtás elmulasztása vagy cserbenhagyás is társul.

Amennyiben a járművezetéstől eltiltás alkalmazásának az elkövetőre nézve egzisztenciális jellegű kihatása is van, annak alapvetően az eltiltás mértékének vagy körének a megállapításánál lehet jelentőséget tulajdonítani és csak kivételesen az eltiltás szükségességének az eldöntésénél. Ebben a körben a társadalmi érdekek feltárása és értékelése elengedhetetlenül szükséges.

III. A büntetés további differenciálására ad módot a Btk. 58. §-a (2) bekezdésének az a rendelkezése, amely szerint a járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú járműre is vonatkozhat.

E rendelkezés alapvető célja, hogy ne tiltassék el mindennemű jármű vezetésétől az, aki csak bizonyos jármű vezetésével kapcsolatban jelent veszélyt a közlekedés biztonságára. Ehhez képest a bíróság az eltiltás érvényesülési körét korlátozhatja a közlekedés egyes ágazataira - vasúti, légi közúti, vízi járművekre - és ezeken belül az egyes járműkategóriákra és járműfajtákra.

E törvényhely alkalmazása szempontjából két alapvető tényezőt kell figyelembe venni.

1. Az elkövetett bűncselekmény jellegét, tárgyi súlyát és az elkövető személyiségének feltárt jellemzőit együttesen értékelve először azt kell eldönteni, hogy az elkövető valóban csak meghatározott jármű vezetésével kapcsolatosan szegi-e meg a közlekedési előírásokat, és van-e alap annak megállapítására, hogy az esetleges egyéb jármű vezetése közben szabályosan közlekedik.

A rendszeresen italozó vagy sorozatos, súlyos szabályszegő magatartást tanúsító elkövetőnél nyilvánvalóan irreális annak feltételezése, hogy csupán bizonyos járművek vezetése esetén jelent potenciális veszélyt a közlekedésre.

Viszont indokolt lehet a járművezetéstől eltiltás hatóköré­nek korlátozása azoknál a hivatásos gépkocsivezetőknél, akik szolgálatukat kifogástalanul látják el, és pihenőidejükben saját - más kategóriába tartozó - járművükkel követnek el közlekedési bűncselekményt. A gyakorlati tapasztalatok szerint ugyanis az esetek igen nagy számában a hivatásos járművezetőket munkájuk közben nemcsak a KRESZ előírásai, de a rájuk bízott feladat hibátlan ellátásának igénye, a munkahelyi kötöttségek betartása, a hivatásukból folyó felelősség is a közlekedési szabályok maradéktalan betartására készteti. Saját járműveik vezetése közben azonban e késztetések hiányoznak, és könnyebben válnak szabályszegővé. Helyes tehát a bírósági gyakorlatban egyre inkább érvényesülő az a szemlélet, amely a hivatásos gépkocsivezetők esetében különbséget tesz az eltiltás hatóköre tekintetében attól függően is, hogy a bűncselekmény milyen jármű vezetése közben valósult meg.

Szükséges lehet a kategorizálás akkor is, ha a gépjárművel közlekedési bűncselekményt elkövető pl. mezőgazdasági foglalkozását lassú jármű vagy állati erővel vont jármű használatával képes ellátni.

Ugyanígy indokoltnak kell tekinteni az eltiltás korlátozását olyan járművek vezetőivel kapcsolatban is, akik az egyes közlekedési ágazatokhoz, járműkategóriákhoz, illetve járműfajtákhoz tartozó jármű vezetésére vonatkozó speciális szabályokat megszegve követnek el bűncselekményt.

Mindenkor indokolt az eltiltás körének vizsgálata a segédmotoros kerékpárral elkövetett bűncselekmény esetén. Ilyenkor azt kell meggondolni, hogy a tömegénél, sebességénél fogva viszonylag kisebb veszélyű gépi meghajtású járművel okozott bűncselekmény miatt - a vezetői jogosítvány terjedelmétől függetlenül - elégséges-e csupán a segédmotoros kerékpár vezetésétől való eltiltás. Amennyiben a bíróság e kérdést igenlően dönti el, úgy az eltiltást kizárólag erre a fajtájú járműre is korlátozhatja.

2. További általánosítható alapelv, hogy az eltiltott személy olyan járművet ne vezessen, amelyikkel a tilalmazott magatartást tanúsította és a bűncselekményt elkövette. Ellenkező esetben ugyanis a mellékbüntetés formális, az elítéltre tényleges hátrányt nem jelent, és ekként a büntetés céljának elérésére sem alkalmas. Aki tehergépkocsival vagy autóbusszal követ el olyan bűncselekményt, amely a mellékbüntetés kiszabását indokolja, azt úgy kell eltiltani, hogy e járműveket ne vezethesse, és méltányossági szempontból sem korlátozható az eltiltás más járműkategóriára.

Aki segédmotoros kerékpárral súlyosabb megítélésű bűncselekményt követ el, azt - függetlenül attól, hogy a jogosítványa milyen járműkategóriára szól - "a járművezetéstől" vagy "a közúti járművezetéstől" kell eltiltani. Segédmotoros kerékpárt ugyanis bármely járműkategóriára érvényes vezetői engedéllyel vagy segédmotoros kerékpárra szóló vezetői igazolvánnyal szabad vezetni.

Ugyanez a helyzet a lassú járművek vagy állati erővel vont járművek vezetésétől való eltiltás esetén is.

IV. A Btk. 88. §-a szerint a járművezetéstől eltiltás alkalmazható főbüntetés helyett önálló büntetésként, ha a bűncselekmény büntetési tétele háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb. Elvileg tehát a Btk. 184. §-ának (1) bekezdése szerinti közlekedés biztonsága elleni bűntett, a 185. §-ának (1) bekezdése szerinti vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetésének bűntette, a 186. §-ának (1) bekezdése szerinti közúti veszélyeztetés bűntette, a 187. §-ának (1) bekezdése szerinti közúti baleset gondatlan okozásának vétsége és a (2) bekezdés a) pontja szerinti vétsége, a 188. §-ának (1) bekezdése szerinti ittas járművezetés vétsége és a (2) bekezdés a) pontja szerinti bűntette, a 189. §-ának (1) bekezdésében meghatározott járművezetés tiltott átengedésének vétsége és a (2) bekezdés a) pontja szerinti bűntette, valamint a 190. §-a szerinti cserbenhagyás vétsége tekintetében felmerülhet az önálló mellékbüntetés alkalmazása. A törvény azonban erre csak kivételes esetben ad lehetőséget, ha a bűncselekménynek mind tárgyi, mind alanyi oldala csekélyebb társadalomra veszélyességre utal, és a büntetés célja így is elérhető.

Az ítélkezési tapasztalatok szerint a bíróságok a kivételes alkalmazási lehetőséget megszorítóan értelmezik, és ezért a Btk.-nak ez az intézménye még az indokoltnál is ritkábban érvényesül.

A járművezetéstől eltiltás önálló büntetésként általában akkor alkalmazható, amikor a mellékbüntetés alkalmazásának a feltételei és indokai fennállanának, de szabadságvesztés vagy más főbüntetés kiszabása szükségtelen, pl. a személyi körülményekre tekintettel túlzott hátrányt jelentene, viszont a társadalom védelme az elkövetőnek mint járművezetőnek a közlekedésből való kivonását indokolja, amikor tehát arra lehet következtetni, hogy a járművezetéstől eltiltás önmagában is hatásosan szolgálja a büntetéskiszabási célokat.

A járművezetéstől eltiltás önálló büntetésként alkalmazásával megfelelően érvényesíthető az a differenciálási követelmény, hogy a közlekedésben részt vevők testi épsége, élete, biztonsága megfelelő védelemben részesüljön, és a büntetésben kifejeződő joghátrány arányosan igazodjék az elkövető személyi körülményeihez.

Az alkalmazás feltételeinek a vizsgálatánál - az I. alatt kifejtetteken túlmenően - tehát annak van jelentősége, hogy a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő közlekedési bűncselekmények elkövetőivel szemben a járművezetéstől eltiltás mint önálló büntetés alkalmazása szükséges és egyben elegendő-e, illetve a megvalósított bűncselekmény jellegéhez és az elkövető személyi adottságaihoz képest ez tekinthető-e a legcélravezetőbb büntetésnek.

A járművezetéstől eltiltás önálló büntetésként alkalmazása ugyancsak végleges hatályú vagy határozott ideig tartó lehet. Az eltiltás érvényesülési körét a bíróság a Btk. 58. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a közlekedés egyes ágazataira, egyes járműkategóriára vagy járműfajtára korlátozhatja.