BH+ 2013.7.269

A városi bíróság a 2012. március hó 12. napján kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki ittas járművezetés vétségében [Btk. 188. § (1) bekezdés I. fordulat].

Ezért őt 60 óra kommunális jellegű közérdekű munka büntetésre ítélte.

A terhelt védőjének fellebbezés folytán másodfokon eljáró törvényszék a 2012. május hó 15. napján tartott nyilvános ülésen meghozott végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta azzal, hogy a határozat meghozatalára bíróság elé állítás során került sor.

A jogerős ítéletben megállapított történeti tényállás lényege a következő.

A terhelt 2012. január 12-én, az esti órákban, majd január 13-án a reggeli órákban szeszes italt fogyasztott. Az alkoholfogyasztást követően, 9.30 óra körüli időben a terhelt felült elektromos kerékpárjára és azzal elektromos hajtási módban B. város belterületén közlekedett, megcsúszott és elesett.

A terhelt 9.35 órakor 2,39 g/l ezrelékes véralkohol koncentráció mellett közepes fokú alkoholos befolyásoltság állapotában vett részt a közúti közlekedésben.

Az elsőfokú bíróság indokolásában a KRESZ 4. § (1) bekezdés c) pontja, a KRESZ I. függelékének II/B. pontja, és II/r/1. pontja, valamint a Btk. 188. §-ának (1) bekezdése értelmezése alapján megállapította, hogy a terhelt gépi meghajtású járművel közlekedett ittas állapotban, ezáltal megvalósította a Btk. 188. §-ának (1) bekezdés I. fordulatába ütköző és aszerint minősülő ittas járművezetés vétségét.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság álláspontját és érveit maradéktalanul osztotta.

Az ügyben meghozott első- és másodfokú ítélet ellen a terhelt kirendelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjára alapított okból.

A védői álláspont szerint az elkövetés eszköze, a 300 W alatti teljesítményű elektromos segédmotorral felszerelt kerékpár nem vonható a gépi meghajtású jármű fogalmi körébe. A KRESZ II. függelék r) pontjának az értelmezéséből ugyanis az következik, hogy a 300 W alatti teljesítményű elektromos kerékpár a KRESZ fogalmi rendszerében kerékpár, a kerékpár pedig a KRESZ fogalmi rendszerében nem gépi meghajtású jármű: a jogszabály közúti járművekkel kapcsolatos fogalmakat definiáló részében a nem gépi meghajtású járművekre vonatkozó felsorolás a kerékpárral kezdődik. Ezért a 300 W alatti teljesítményű elektromos segédmotorral felszerelt kerékpárral közlekedőkre ugyanazon rendelkezések vonatkoznak, mint a kerékpárosokra. A kerékpár szeszes italtól befolyásolt állapotban történő hajtása ezért nem bűncselekménynek, hanem csakis szabálysértésnek minősülhet.

A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta.

Ebben kifejtette, hogy az eljárt bíróságok által felhívott KRESZ rendelkezések szerint kerékpár az olyan legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. Gépi meghajtású az, amit gép hajt. Ebből következően csupán az olyan elkövető magatartás minősül szabálysértésnek, ami nem gépi meghajtású jármű vezetésével történik. Miután az adott ügyben a terhelt által vezetett kerékpárt gép (elektromos motor) hajtotta, ezért az gépi meghajtású járműnek minősül.

Erre figyelemmel az első- és másodfokú határozatok hatályában való fenntartását indítványozta.

A Kúria a felülvizsgálati indítványt alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát alaposnak találta.

A felülvizsgálati indítvány nem alapos.

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a terhelt ittas - közepes fokú alkoholos befolyásoltság - állapotban közlekedett a közúton elektromos kerékpárjával elektromos hajtási módban.

Az 1978. évi IV. törvény (Btk.) 188. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetési magatartása a vasúti vagy légi jármű, valamint gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép, illetőleg közúton gépi meghajtású jármű szeszes italtól befolyásolt állapotban, vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt történő vezetése. E bűncselekmény törvényi tényállása tehát taxatíve felsorolja mind a négy közlekedési ágazatot érintő járműveket, amelyeknek szeszes italtól befolyásolt vagy bódult állapotban történő vezetése bűncselekményt valósít meg. A közúton közlekedő járművek közül a törvény a gépi meghajtású járműveket tekinti ilyennek. A közúton közlekedő járművek körében gépi meghajtású járművön azokat a járműveket kell érteni, amelyeket beépített erőgép hajt.

Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM számú együttes rendelet (továbbiakban: KRESZ) 1. számú függelék II. fejezetében a közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak szerint a gépjármű olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt, kivéve a mezőgazdasági vontatót, a lassú járművet, a segédmotoros kerékpárt és a villamost. A Btk. értelmében azonban ezek is gépi meghajtású járművek, amelyeknek közúton szeszes italtól befolyásolt állapotban történő vezetése megalapozhatja az ittas járművezetés bűncselekményének megállapítását, tehát ez jóval tágabb járműkategóriát ölel fel.

A 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdésével megállapított és 2010. január 1. napjától hatályos KRESZ 1. számú függelék II. részének r/1. alpontjának rendelkezése szerint kerékpár az olyan legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. Gépi meghajtású jármű az, amit gép hajt. Ennek megfelelően csupán az olyan elkövetői magatartás minősül szabálysértésnek, ami nem gépi meghajtású jármű vezetésével történik.

Az adott ügyben a terhelt által vezetett kerékpár háromféle üzemmódban üzemelt: 1. motorral, 2. motorral és pedállal (emberi erővel), 3. kizárólag emberi erővel (pedállal). Az irányadó tényállás szerint a terhelt elektromos hajtási módban közlekedett, tehát a kerékpárt gép hajtotta. Ekként a terhelt által vezetett elektromos kerékpár - amint azt a felülvizsgálattal megtámadott határozatot hozó bíróságok kifogástalan jogszabályi levezetés alapján szintén megállapították - gépi meghajtású jármű. E jármű közúton szeszes italtól befolyásolt állapotban történt vezetése pedig nem az ittas vezetés szabálysértését, hanem a járművezetés ittas vagy bódult állapotban bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg.

A Kúria mindezek alapján megállapította, hogy a terhelt bűnösségének a megállapítása a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése nélkül történt, ezért a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat - a Be. 426. §-a alapján - hatályában fenntartotta. (Kúria Bfv. II. 1106/2012.)