BH 2021.3.63

[1] A járásbíróság a 2020. január 27. napján - tárgyalás mellőzésével - meghozott, 2020. február 11. napján jogerős büntetővégzésével a terheltet bűnösnek mondta ki járművezetés ittas állapotban vétségében [Btk. 236. § (1) bek.], ezért őt 120 napi tétel, napi tételenként 1000 forint, összesen 120 000 forint pénzbüntetésre és 8 hónap motoros rásegítésű kerékpárvezetéstől eltiltásra ítélte.

[2] A jogerős ügydöntő végzésben megállapított tényállás lényege szerint a terhelt 2019. szeptember 21. napján 19 óra 59 perckor Sz. településen, a P. út 13. számú ház előtti útszakaszon az általa vezetett 240 W teljesítményű elektromos kerékpárjával, azt gépi meghajtású üzemmódban használva, úgy közlekedett a közúti forgalomban, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol volt.

[3] A terhelt ekkor az elektromos kerékpárral az úton haladva súrlódásszerűen nekiütközött a H. I. által leparkolt Toyota Corolla típusú személygépkocsi bal oldalának, majd a járművel megállt. A baleset következtében személyi sérülés nem történt, a balesetben érintett személygépkocsiban azonban anyagi kár keletkezett.

[4] A terhelttel szemben ezt követően rendőri intézkedésre került sor, vele szemben 21 óra 02 perckor Drager alkoholtesztert alkalmaztak, amely 0,65 mg/l értéket mutatott, ezért őt előállították az m.-i orvosi ügyeletre vérmintavételre. A terhelt vérmintájának etilalkohol-koncentrációja a vérvétel időpontjában, 2019. szeptember hó 21. napján 22 óra 00 perckor 1,49 g/l volt.

[5] A terhelt úgy vett részt a közúti forgalomban, hogy szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol volt. A terhelt ebben az állapotában kb. 100 m távolságot tett meg a járművével.

[6] A terhelt vezetői engedélyét nem tartotta magánál, így annak elvételére nem került sor, azonban a nyomozó hatóság kezdeményezte a vezetési jogosultság szüneteltetését a megyei kormányhivatal járási hivatalánál a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.

[7] A terhelt 2020. január 21. napján a vezetői engedélyét felhívásra a megyei kormányhivatal járási hivatalában leadta.

[8] A jogerős ügydöntő határozat ellen a megyei főügyészség a terhelt terhére nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontban meghatározott okból, anyagi jogszabálysértés miatt a Be. 651. § (1) bekezdése alapján. A felülvizsgálati indítvány 2020. június 9. napján érkezett a járásbírósághoz.

[9] A felülvizsgálati indítvány szerint a járásbíróság a Btk. 55. § (3) bekezdését megsértve rendelkezett a járművezetéstől eltiltás büntetés motoros rásegítésű kerékpár vezetésétől eltiltásra való korlátozásáról. A járásbíróság rendelkezése az indítvány szerint azért jogszabálysértő, mert a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében a "motoros rásegítésű kerékpár", mint vezetői engedélyhez kötött közúti járműfajta nem szerepel.

[10] A megyei főügyészség ezért indítványozta, hogy a Kúria a Be. 662. § (2) bekezdés b) pontja alapján a járásbíróság jogerős büntetővégzését változtassa meg és a közúti járművezetéstől eltiltásnak a "motoros rásegítésű kerékpár" járműre korlátozását mellőzze.

[11] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta, és indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot a felülvizsgálati indítványban foglaltaknak megfelelően változtassa meg, míg egyebekben a jogerős végzést hatályában tartsa fenn.

[12] A terhelt és védője a Legfőbb Ügyészség indítványára észrevételt nem tett.

[13] A felülvizsgálati indítvány megalapozott.

[14] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be. 648. §-a értelmében kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi jogi és eljárásjogi okokból vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényben meghatározott köre nem bővíthető, az ott meghatározottakon kívül más okból felülvizsgálatnak nincs helye.

[15] A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság - a bűncselekmény minősítésén túl - a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést [Be. 649. § (1) bek. b) pont 2. ford. ba) alpont].

[16] A felülvizsgálati indítvány a terhelt terhére irányul. Az ügyészség a terhelt terhére a jogerős határozat közlésétől számított hat hónapon belül jogosult felülvizsgálati indítványt előterjeszteni [Be. 652. § (3) bek.]. E határidő 2020. augusztus 11-én telt volna le, a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványa 2020. június 9-én, azaz a törvényes határidőn belül megérkezett a járásbíróságra, így az joghatályos.

[17] Minderre tekintettel az ügyészség indítványa alapján a felülvizsgálatnak helye van.

[18] A felülvizsgálati indítványt a terhelt (a tértivevény alapján) 2020. szeptember 8-án, a védő pedig 2020. szeptember 7-én átvette. A megfelelő tájékoztatás után sem a kézbesítéstől számított nyolc napon belül, sem azt követően nem indítványozta egyikük sem nyilvános ülés tartását [Be. 660. § (2) bek. a) pont]. A jelen ügyben a Kúria sem látott észszerű okot arra, hogy eltérjen a főszabálytól, ezért tanácsülésen bírálta el a felülvizsgálati indítványt [Be. 660. § (1) bek.].

[19] Elöljáróban a Kúria az alábbiakra mutat rá.

[20] A Btk. 55. § (1) bekezdése szerint a járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, illetve, aki a bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ.

[21] A Btk. 55. § (2) bekezdése alapján a járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el; különös méltánylást érdemlő esetben a járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető.

[22] Jelen esetben a terhelt nem engedélyhez kötött járművet vezetett ittas állapotban. A Btk. 55. § (2) bekezdése esetében az alapot adó bűncselekmény és a szankció között maga a Btk. teremt kapcsolatot, amikor kimondja, hogy az ittas állapotban elkövetett járművezetés bűncselekmény esetében a járművezetéstől eltiltás kötelező. A szabályozásból következően ekként a járművezetéstől eltiltás alkalmazásának nem előfeltétele az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegése, elégséges a járművezetés ittas állapotban bűncselekményének megvalósítása (Kúria Bfv.II.1223/2014/5., Bfv.II.950/2017/5., Bfv.II.460/2018/5.).

[23] Az ítélkezési gyakorlat alapján a "gépi meghajtású jármű" fogalma lényegesen szélesebb járműkategóriát ölel fel a "gépjármű" 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben (a továbbiakban: KRESZ) meghatározott definíciójához képest. A Btk. alkalmazásában a KRESZ-ben a gépjármű fogalom alól kivont járművek is a gépi meghajtású járművek fogalom körébe vonhatók, így ezek közúton ittas állapotban vezetése megvalósítja az ittas járművezetés bűncselekményét.

[24] A kerékpár fogalmát a KRESZ I. számú függelék II. fejezetének r/1. pontja akként határozza meg, hogy a kerékpár olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. Az elektromos kerékpár tehát kerékpárnak minősül és engedély nélkül vezethető. A terhelt ugyanakkor elektromos kerékpárját gépi meghajtású üzemmódban vezetve közlekedett annak ellenére, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol volt, ezáltal megszegte a KRESZ 4. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezést.

[25] A terhelt motoros rásegítéssel ellátott kerékpárt, mint engedélyhez nem kötött gépi meghajtású járművet vezetett ittas állapotban, ezért vele szemben a Btk. 55. § (2) bekezdése alapján a közúti járművezetéstől eltiltásnak helye van. Különös méltánylást érdemlő körülményt az elsőfokú bíróság sem észlelt és az eltiltás kiszabását nem mellőzte.

[26] A büntetés törvényessége tekintetében - a téves minősítés esetén kívül - akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és/vagy mértéke a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik. Ez valósul meg - egyebek mellett - akkor, ha a bíróság jogerős ítéletében olyan büntetést szab ki, amit az adott tartalommal a törvény nem tesz lehetővé.

[27] A járásbíróság büntetővégzésében - jogszabályi hivatkozás nélkül, vélhetően a Btk. 55. § (3) bekezdésére figyelemmel - meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi, vagy közúti) és kategóriájú járműre vonatkoztatva, "motoros rásegítésű kerékpár" vezetésétől tiltotta el a terheltet.

[28] A Kúria - egyetértve a felülvizsgálati indítványban foglaltakkal - megállapította, hogy a járásbíróság ezen rendelkezése anyagi jogszabályt sért [Btk. 55. § (3) bek.], mivel a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. számú melléklete nem tartalmaz vezetői engedélyhez kötött "motoros rásegítésű kerékpár" járműkategóriát. Ezáltal az annak vezetésétől való eltiltásának nincs jogszabályi alapja, a büntetési nem - a járművezetéstől eltiltás - nem korlátozható nem létező járműkategóriára. Ezért a Kúria a járművezetéstől eltiltásnak a "motoros rásegítésű kerékpár" vezetésére korlátozó rendelkezését mellőzte.

[29] Rámutat ugyanakkor arra, hogy pontatlan az indítvány azon része, miszerint a Kúria a közúti járművezetéstől eltiltásnak a "motoros rásegítésű kerékpár" járműre korlátozását mellőzze.

[30] A Btk. 33. § (1) bekezdés f) pontjában írt és a Btk. 55. §-ában meghatározott büntetési nem a járművezetéstől eltiltás, ami - korlátozás hiányában - valamennyi engedélyhez kötött gépjármű vezetésére vonatkozik. Ez korlátozható az utóbb említett törvényhely (3) bekezdése alapján a légi, vasúti, vízi, vagy közúti járműfajtára, illetve a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendeletben meghatározott járműkategóriára. Jelen ügyben az elsőfokú bíróság - törvénysértő tartalommal - az utóbbit tette, és nem korlátozta az eltiltást (közúti) járműfajtára. Ekként önmagában a törvénysértő kategóriás korlátozás mellőzésével nem a közúti járművezetéstől eltiltás, hanem a (valamennyi engedélyhez kötött gépjármű vezetésére vonatkozó) járművezetéstől eltiltás válna a jogerős ügydöntő határozat részévé.

[31] A Btk. 55. § (3) bekezdése alapján nem ütközik ugyanakkor kötelező törvényi rendelkezésbe az eltiltás közúti járműfajtára korlátozása, ezért - tekintettel arra is, hogy a döntés tartalmából kitűnően a járásbíróság az eltiltást korlátozni kívánta - a Kúria a büntetést a Btk. 55. § (3) bekezdésének törvényes alkalmazásával a közúti járművek járműfajtájára korlátozta.

[33] A kifejtettek alapján a Kúria - a Be. 660. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen, a Be. 655. § (1) bekezdése szerinti összetételben eljárva - az ügyészség felülvizsgálati indítványát alaposnak ítélve a Be. 662. § (2) bekezdés b) pontja alapján a megtámadott határozatot az indítványban foglaltaknak megfelelően megváltoztatta, egyebekben pedig - a Be. 662. § (1) bekezdés a) pontja alapján - hatályában fenntartotta.

(Kúria Bfv. II. 751/2020.)