BH 2014.11.329

[1] A megyei bíróság a 2010. június 18-án kihirdetett ítéletével bűnösnek mondta ki

[2] - az I. r. terheltet társtettesként elkövetett vesztegetés bűntettében [Btk. 250. § (1) bek., (3) bek. I. ford.];

[3] - a II. r. terheltet pedig társtettesként elkövetett vesztegetés bűntettében [Btk. 250. § (1) bek., (3) bek. I. ford.] és közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 275. § (1) bek. b) pont]. Ezért

[4] - az I. r. terheltet 1 év 6 hónapi - végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre és 60 000 forint pénzmellékbüntetésre,

[5] - a II. r. terheltet pedig 2 évi - végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre és 60 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte.

[6] Egyben felmentette

[7] - az I. r. terheltet az ellene 3 rb. közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 275. § (1) bek. b) pont],

[8] - a II. r. terheltet pedig az ellene 1 rb. közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 275. § (1) bek. b) pont]

miatt emelt vád alól.

[9] Az I. r. terhelt esetében a terhére szóló ügyészi, a II. r. terhelt esetében pedig kétirányú fellebbezések alapján eljárva az ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a 2012. november 8-án meghozott ítéletével az elsőfokú határozatot érdemben - mindkét terhelt tekintetében - helybenhagyta.

[10] Az eljárt bíróság - I. r. és II. r. terhelt irányadó tényállás szerinti és felülvizsgálati indítvánnyal érintett magatartására vonatkozó - jogi értékelésének lényege a következő.

[11] Az elsőfokú bíróság az elkövetéskor hatályos büntetőtörvényt alkalmazta. Álláspontja szerint az I. r. terhelt irányadó tényállás III. pontja és a II. r. terhelt irányadó tényállás II. pontja szerinti - vádban felrótt - magatartása nem bűncselekmény.

[12] Kifejtette, hogy a Btk. 275. § (1) bekezdés b) pontja csak akkor valósul meg, ha a hamis közokirat készítése a közokirat olyan részét érinti, amelynél fogva a közokirat joghatás kiváltására alkalmas. A vád - s azzal egyező irányadó tényállás - szerinti azon körülmény viszont, hogy a közúti ellenőrzési jegyzőkönyvben az ellenőrzés pontos helyét az I. r. és a II. r. terhelt nem a valóságnak megfelelően jelölte meg, nem képezi a közokirat lényeges tartalmát, az legfeljebb hanyagságként értékelhető.

[13] A másodfokú bíróság ezzel a jogi állásponttal maradéktalanul egyetértett. Kifejtette, hogy az ellenőrzési hely nem lényeges adat, az ellenőrzés helyének téves kitöltése önmagában joghatás kiváltására nem alkalmas.

[14] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen 2013. február 13-án a fellebbviteli főügyészség terjesztett elő mindkét terhelt terhére - a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontját megjelölve - felülvizsgálati indítványt a felmentések miatt, a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése és új eljárásra utasítás érdekében.

[15] Indokai szerint a közúti ellenőrzésekről készült jegyzőkönyvek valamennyi rovata lényeges körülményt bizonyít. Pontosan kell tartalmaznia azt, hogy az eljáró rendőr mikor, hol, milyen forgalmi rendszámú járművet igazoltatott. A terheltek által készített jegyzőkönyvek azon rovata, hogy az ellenőrzés hol történt, az egész jegyzőkönyv valóságtartalmára kihatással van. Hivatkozott arra, hogy amennyiben a rendőr a szolgálatvezényléssel ellentétes helyen ellenőriz, akkor annak következménye esetlegesen fegyelmi felelősségre vonás, ami joghatás. Tévedés sem fogadható el, mivel a több éve szolgálatot teljesítő járőr nyilvánvalóan tudja, hogy az autópálya mely oldalán, hányas kilométerszelvényben intézkedik.

[16] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt - jogi indokaival egyetértve - fenntartotta, és a másodfokú határozat tanácsülésen történő hatályon kívül helyezését indítványozta.

[17] A II. r. terhelt védője észrevételében a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta. Tanúvallomásra vonatkozó álláspontja szerint az ellenőrzés konkrét helye nem lényeges tartalmi eleme a közúti ellenőrzési jegyzőkönyvnek, mint közokiratnak, joghatás kiváltására nem alkalmas. Sem az ellenőrzés, sem az ellenőrző szempontjából nem lényeges adat. Hivatkozott arra a tanúvallomásra, ami szerint a menetíró készülék vonatkozásában közömbös, hogy az autópálya mely oldalán történt az ellenőrzés. Hivatkozott továbbá arra, hogy a jegyzőkönyv esetében javítási lehetőség is van.

[18] A felülvizsgálati indítvány alapos.

[19] A Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt felmentésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.

[20] Emiatt a Be. 417. § (1) bekezdés I. pontjának a) alpontja és Be. 418. § (1) bekezdése szerint a terhelt terhére az ügyész a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított 6 hónapon belül jogosult felülvizsgálati indítványt benyújtani.

[21] Előrebocsátja továbbá a Kúria, hogy a Be. 423. § (2) bekezdés első mondata szerinti főszabály alapján a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos szabályok alapján kell elbírálni.

[22] Az elkövetés időpontjában és az elbíráláskor azonos szöveggel hatályos 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Btk.) 275. § (1) bekezdés b) pontja szerint 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűntettet követ el az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve lényeges tényt hamisan foglal közokiratba [ami tartalmilag azonos a jelenleg hatályos Btk. 343. § (1) bekezdés c) pontjával].

[23] A vád és azzal egyező irányadó tényállás alapján:

[24] - 2009 szeptemberében mindkét terhelt hivatásos rendőr volt;

[25] - 2009. szeptember 3-án a terheltek szolgálatban az M1 autópálya B oldalának 83-as kilométerszelvényénél ellenőrzés alá vontak egy tehergépkocsit, majd a II. r. terhelt a közúti ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvbe az ellenőrzés helyeként az autópálya A oldalának 93-as kilométerszelvényét írta be; ezen a napon a terhelteknek az autópálya A oldalának 93-as kilométerszelvényében kellett ellenőrzést végrehajtani;

[26] - 2009. szeptember 10-én a terheltek szolgálatban az M1 autópálya B oldalának 91-es kilométerszelvényénél ellenőrzés alá vontak 3, konvojban haladó tehergépkocsit, majd az I. r. terhelt a közúti ellenőrzésről szóló egyik jegyzőkönyvbe az ellenőrzés helyeként az autópálya A oldalának 83-as kilométerszelvényét, másik jegyzőkönyvbe az autópálya B oldalának 93-as kilométerszelvényét, a harmadik jegyzőkönyvbe pedig az autópálya A oldalának 93-as kilométerszelvényét írta be; ezen a napon a terhelteknek az autópálya mindkét oldalának 63-93 kilométerszelvényében kellett ellenőrzést végrehajtani.

[27] Nyilvánvalóan anyagi jogszabálysértést jelent, ha a felrótt és irányadó tényállásban megállapított magatartás tényállásszerű, ennek ellenére a terheltet tényállási elem hiányában felmentik. Jelen ügyben erről van szó.

[28] Az irányadó tényállás alapján kétségtelen (és nem is vitatott), hogy mindkét terhelt

[29] - hivatalos személy volt,

[30] - hivatali hatáskörben járt el,

[31] - közokiratot készített, illetve töltött ki és

[32] - a közokiratba valótlan adatot írt.

[33] Kétségtelen továbbá (eltérően az eljárt bíróság álláspontjától), hogy a valótlan adat olyan körülményre vonatkozott, ami egy rendőri intézkedés esetében elengedhetetlen, összefüggésben azzal is, ami a közokirati minőséghez fűződő jogi érdek. A közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést, vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját [Ptk. 195. § (1) bek.].

[34] A rendőri intézkedés helye, ideje két olyan alapvető körülmény, amely mindig lényeges, nélkülük ugyanis az - értelemszerűen - nem konkretizálható, nem fogható meg, és a közokirat tanúsításra nem használható fel. Jelentősége van annak is, hogy - eltérően a felülvizsgálati indítvány, valamint az eljárt bíróság és a II. r. terhelt védőjének álláspontjától is - nem csupán a terheltek belső (munkaköri) viszonyában vizsgálandó a lényegesség. A közokirat ugyanis - mint bármely okirat - felhasználhatóságával fejti ki hatását. Ekként a terheltek által kiállított közokiratok valótlanul tanúsítják az ellenőrzött tehergépkocsik közül kettőnek a haladási irányát, ami nyilvánvalóan nem tekinthető lényegtelennek.

[35] Törvényt sértett tehát az eljárt bíróság, amikor a terhelteket - bűncselekmény hiányában - felmentette közokirat-hamisítás miatt emelt vád alól.

[36] Ekként a Kúria a Be. 424. § (1) bekezdése értelmében a másodfokú ítéletet a Be. 428. § (1) bekezdése alapján mindkét terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új másodfokú eljárás lefolytatására utasította.

(Kúria Bfv. III. 300/2013.)