BH 2014.8.232

[1] A II. r. terheltet a városi bíróság a 2012. május 4. napján kelt, illetve a törvényszék a 2013. április 24. napján jogerős ítéletével 2 rendbeli társtettesként elkövetett hatósági eljárás akadályozása bűntettének kísérlete és 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette miatt halmazati büntetésül 1 év 2 hónapi börtönbüntetésre és 2 évi közügyektől eltiltásra ítélte, egyben elrendelte a korábbi ítéletével kiszabott 4 hónapi fogházbüntetés végrehajtását is.

[2] A jogerős ítélet ellen a II. r. terhelt védője a Be. 416. § (1) bekezdés a)-c) pontjaira hivatkozással nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

[3] A felülvizsgálati indítvány elsődlegesen a Be. 427. § (1) bekezdés a) pontja alapján a közokirat-hamisítás minősítésének megváltoztatását: az elkövetéskor hatályban volt Btk. alapján egy rendbelinek minősítését és a kiszabott szabadságvesztés enyhítését, másodlagosan a Be. 427. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásával a megtámadott másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és a törvényszék új eljárás lefolytatására és új másodfokú határozat hozatalára utasítását indítványozta.

[4] A felülvizsgálati indítvány álláspontja szerint tévedett a bíróság, amikor a II. r. terhelt közbizalom elleni bűncselekményét 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettének minősítette.

[5] A védő hivatkozása szerint a közokirat-hamisítás rendbelisége általában az okiratok számához igazodik, de abban az esetben, ha több okirat együtt alkalmas jogsérelem előidézésére, úgy egy bűncselekmény megállapítására kerül sor.

[6] A személyi igazolvány a személy azonosítását szolgálja, az ideiglenes személyi igazolvány csupán áthidaló megoldás arra az időszakra, amíg a műanyag formátumú kártya nem készül el. A személyi igazolvány - akár ideiglenes, akár végleges - rendeltetése azonos, és ugyanazt a személyt igazolja, tehát a jogsérelem nem kettőzhető meg.

[7] Amennyiben a II. r. terhelt közokirat-hamisítási cselekménye csupán egy rendbeli, úgy a kiszabott büntetés lényeges enyhítése indokolt.

[8] A felülvizsgálati indítvány szerint az eljárás során lényeges, a Be. 373. § (1) bekezdés I. b) illetve c) pontjába ütköző, illetve a II-IV. pontjában meghatározott eljárási szabálysértés történt, amely másként nem orvosolható, ezért a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését indítványozta.

[9] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartva a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta.

[10] A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint nem alapos.

[11] A Btk. 274. §-ának (1) bekezdés c) pontja a közvetett tettességnek egy sajátos formáját szabályozza. Az ún. intellektuális közokirat-hamisítás bűntettét ugyanis az követi el, aki valamely jog vagy kötelezettség létezésére, megváltoztatására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adat, tény vagy nyilatkozat közokiratba foglalásában működik közre.

[12] Ez a bűncselekmény tehát akkor valósul meg, ha az elkövető - szándékos, vagy a Btk. 274. §-ának (3) bekezdésében szabályozott esetben gondatlanságból történt - megtévesztő közreműködése folytán, ennek okozatos következményeként a közokiratot hatáskörében eljárva kiállító jóhiszemű - másként fogalmazva az elkövető által megtévesztett - személy olyan valótlan gondolati tartalmat tüntet fel az egyébként alakilag hibátlan közokiratban, amely jog vagy kötelezettség létezésére, megváltoztatására vagy megszűnésére vonatkozik.

[13] A Btk. 274. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott törvényi tényállásból nem vezethető le közvetlenül semmilyen megszorítás arra nézve, hogy ennek a bűncselekménynek a rendeltetését tekintve milyen - rendelkező, avagy csak bizonyító - közokirat lehet az elkövetési tárgya.

[14] A törvény szövege alapján nem állítható tehát a rendelkező közokiratoknak az elkövetési tárgyak köréből minden további nélkül történt kizártsága.

[15] Nem képezi vita tárgyát - s ebben a kérdésben az ítélkezési gyakorlat töretlen - az sem, hogy a bizonyító közokiratoknak azokra az adataira, amelyeknek az alaki-tartalmi valóságát a közokirat teljes bizonyítóerővel igazolja, az intellektuális közokirat-hamisítás elkövethető (vö.: BJD 3007.).

[16] Az ilyen adatnak, ténynek illetve nyilatkozatnak egyrészt valótlannak, másrészt jog, vagy kötelezettség létezésére, megváltoztatására vagy megszűnésére vonatkozónak kell lennie.

[17] E bűncselekmény csak olyan adatok vagy tények tekintetében valósítható meg, amelyek a közokirat bizonyító erejét adják.

[18] A bűncselekmény akkor válik befejezetté, amikor a valótlan tartalmú közokirat elkészül.

[19] Ha az elkövető több közokirat tekintetében követi el a cselekményt, és a közokiratok egymástól függetlenül, önállóan is alkalmasak jogsérelem előidézésére, bűnhalmazat jön létre, és annyi bűncselekményt kell megállapítani, ahány közokiratra nézve a cselekményt elkövették. Ha azonban a hamisítványok nem önállóan, hanem egymást kiegészítve alkalmasak a jogsérelem előidézésére, egység jön létre.

[20] A fentiekből következően a terhelt tudata átfogta azt, hogy amikor magát F. A. adataival azonosította, közokiratba foglalandó valótlan adatokat közölt. Ennek megfelelően - mindaddig, amíg valós személyi adatait fel nem tárta - kifejezetten kívánta azt, hogy a hivatalos személyek ezeket a hamis adatokat vezessék be akár az ideiglenes, akár a végleges személyi okmányba.

[21] Tudata azt is átfogta, hogy ügyében különböző időpontokban, különböző módon, egymástól függetlenül, térben és időben elkülönülten felhasználható közokiratok kerülnek kiállításra.

[22] A személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet 6. §-a szerint az ideiglenes személyazonosító okmány is közokirat, és a végleges személyi igazolvány kiadásáig azzal azonos adatokat tartalmaz.

[23] A közokirat-hamisítás bűncselekménye tekintetében kialakult bírói gyakorlat szerint a közokirat-hamisítások általában annyi rendbeli bűncselekményt képeznek, ahány közokirat készül, vagy ahány közokirat tartalmát meghamisítják stb.

[24] A közokirat-hamisítás bűntettének megvalósulása pedig valamennyi közokirat vonatkozásában önállóan vizsgálandó, a terhelt ugyanis szándékának megfelelően mindkét közokirat tekintetében külön-külön tartozott felelősséggel az intellektuális közokirat-hamisításért.

[25] A kifejtett indokoknak megfelelően az alapügyben eljárt bíróságok a II. r. terhelt közbizalom elleni bűncselekményeit az anyagi büntető jogszabályok helyes alkalmazásával minősítették 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettének.

[26] Megjegyzi a Kúria, hogy a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára alapozott felülvizsgálati indítvány kizárólag akkor vezethet eredményre, ha a cselekmény törvénysértő minősítése - amelyről az adott ügyben nem lehet szó - egyben törvénysértő büntetés kiszabását is eredményezte.

[27] Jelen esetben a II. r. terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés a halmazati büntetéskiszabási szabályokat is figyelembe véve még a közbizalom elleni bűncselekmények rendbeliségének esetleges megváltoztatásával sem minősülhet törvénysértő büntetésnek.

[28] A felülvizsgálati indítványában a II. r. terhelt védője a Be. 373. § (1) bekezdés I. b) illetve c) pontjába ütköző, illetve a II-IV. pontjában meghatározott eljárási szabálysértésekre is hivatkozott, amelyek álláspontja szerint csak a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezésével és új eljárás elrendelésével orvosolhatók.

[29] Függetlenül attól, hogy a felülvizsgálati indítvány egyetlen eljárási szabálysértést nem jelölt meg, a Kúriának a Be. 423. § (5) bekezdése szerint a megtámadott határozatot a 416. § (1) bekezdésének c) pontja alapján akkor is felül kell bírálnia, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be.

[30] E felülvizsgálat során pedig a Kúria olyan eljárási szabálysértést, amely a határozatok feltétlen hatályon kívül helyezését eredményezné, nem észlelt. Ezért a Be. 426. §-a alapján a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta.

(Kúria Bfv. III. 1.370/2013.)