BH 2016.7.161

[1] A törvényszék a 2013. január 30. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett csalás bűntettében [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 318. § (1) bek., (6) bek. a) pont], társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [korábbi Btk. 274. § (1) bek. c) pont], közokirat-hamisítás bűntettének kísérletében [korábbi Btk. 274. § (1) bek. c) pont] és 2 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségében (korábbi Btk. 276. §). Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év börtönbüntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra és végleges hatállyal az ügyvédi foglalkozástól eltiltásra ítélte.

[2] A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljáró ítélőtábla a 2014. február 11. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett végzésével az elsőfokú ítéletet az I. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.

[3] A jogerős ügydöntő határozat (alapítélet) ellen az I. r. terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt - a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján a közokirat-hamisítás kísérletét érintően a bűnösségének az anyagi büntetőjog szabályainak megsértésével történt megállapítása és törvénysértő büntetés kiszabása miatt.

[4] Az indítványban foglaltak szerint az általa készített üzletrész-adásvételi szerződés nem volt alkalmas a tulajdonjog bejegyzésére, "így nem tekinthető" közokiratnak. A szerződést pedig nem a tényállásban megjelölt Sz. J., hanem T. E. adta be a földhivatalhoz.

[5] Az I. r. terhelt mindezek alapján a jogerős ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését és a törvénynek megfelelő határozat meghozatalát, végső soron a valóságos cselekményeivel arányos - az elkövetés után megromlott egészségi állapotára és a szabadságvesztés-büntetés töltése alatt tanúsított kifogástalan magatartására is figyelemmel -, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérte.

[6] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta, s ezért a megtámadott határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását indítványozta.

[7] A Legfőbb Ügyészség szerint az I. r. terhelt alaptalanul hivatkozik arra, hogy az üzletrész-átruházási szerződés nem tekinthető közokiratnak, mivel benyújtásával a sértetti cég tulajdonosváltozásának valótlan adatokkal történő bejegyzését kezdeményezte a közhiteles nyilvántartásban.

[8] A Kúria azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati indítvány nem alapos.

[9] Az e körben irányadó tényállás szerint az I. r. terhelt 2007. július 3-án adásvételi előszerződést készített arról, hogy a sértetti cég a 100%-os üzletrészét 400 000 euró vételárért eladja az A. Kft. vevőnek. Az I. r. terhelt az üzletrész-adásvételi előszerződést ellenjegyezte annak ellenére, hogy tudomása volt arról, hogy a felek között az értékesítést illetően megállapodás nem jött létre. Az I. r. terhelt "érdekkörében eljáró személy" a szerződésre a sértetti cég külföldi tulajdonosainak az aláírását aláhamisította, majd I. r. terhelt a szerződést, mint a tulajdonosok által jogszerűen aláírt okiratot T. E. közreműködésével aláíratta Sz. J.-vel, a vevő képviselőjével.

[10] A földhivatal 2007. augusztus 1-jén az A. Kft. "tulajdonjog-fenntartással történt eladás" tényének feljegyzése iránti kérelmét számos - az ítéletben részletezett - hiányosság okából elutasította, ekként a hamis magánokirat alapján valótlan adat nem került bejegyzésre a közhiteles ingatlan-nyilvántartásba.

[11] A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjának 1. fordulata alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye akkor is, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt került sor törvénysértő büntetés kiszabására.

[12] Az I. r. terhelt a közokirat-hamisítás kísérletének megállapítását is sérelmezte, tévesen.

[13] A korábbi Btk. 274. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján az (ún. intellektuális) közokirat-hamisítás bűntettét az követi el, aki közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba.

[14] Az irányadó tényállás szerint az I. r. terhelt egy hamis és valótlan tartalmú magánokiratot készített, amikor a fiktív üzletrész-adásvételi előszerződést előállította. Ezt a magánokiratot azután az A. Kft. képviseletében eljáró Sz. J. használta fel, miután ő - és nem T. E. - benyújtotta a földhivatalhoz.

[15] A hamis magánokirat alapján valótlan adat került volna bejegyzésre a közokiratnak minősülő ingatlan-nyilvántartásba [Pp. 195. § (1) bek., az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. tv. 5. § (1) bek. 1. mondat], a bejegyzés azonban elmaradt, ezért a közokirat-hamisítás bűntette a korábbi Btk. 16. §-a szerinti kísérlet szakaszában megrekedt.

[16] Az ún. intellektuális közokirat-hamisítás bűntettének tettese az, akinek közvetlen közreműködése folytán kerül a közokiratba valótlan adat, tény vagy nyilatkozat. E bűncselekmény elkövetési magatartása tehát csak az a közreműködés, amelynek eredményeként az arra feljogosított hivatalos személy - a tévedése folytán - a valótlan adatokat a közokiratba foglalja. Minden más közreműködés valójában e tettesi magatartást mozdítja elő és ahhoz kapcsolódó bűnsegélyként értékelhető. Társtettesség is csak akkor állapítható meg, ha két vagy több elkövető azonos cselekménnyel - mint pl. közös beadvány benyújtásával - kezdeményezi a valótlan adatok közokiratba foglalását (BH 2013.175.).

[17] Az irányadó tényállás alapján azonban az állapítható meg, hogy a hamis magánokiratot a földhivatalhoz Sz. J. nyújtotta be, abban a tudatban, hogy azt az eladók jogszerűen írták alá. A szerződést, illetve a bejegyzése iránti kérelmet 2007. július 27-én iktatták a földhivatalban. Sz. J. az irányadó tényállás szerint nem tudta, hogy az üzletrész-adásvételi előszerződés hamis és valótlan. Őt az I. r. terhelt felhasználta a bűncselekmény elkövetéséhez, ezért - miután a valótlan adatok bejegyzésére utóbb nem került sor - a közokirat-hamisítás bűntettének kísérletét közvetett tettesként követte el.

[18] Mindezek folytán a Kúria - a Be. 424. § (1) bekezdésének 1. fordulata alapján tanácsülésen, a Be. 420. § (1) bekezdés 1. mondatának 1. fordulata szerinti összetételben -, miután a Be. 423. §-ának (5) bekezdésére figyelemmel hivatalból lefolytatott vizsgálata eredményeként ún. feltétlen eljárási szabálysértést nem észlelt, a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat - a Be. 426. §-a alapján - az I. r. terhelt tekintetében hatályában fenntartotta.

(Kúria Bfv. II. 1.144/2015.)