A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést bárki elkövetheti, akinek a foglalkozását olyan szabályok határozzák meg, amelyek célja, hogy az adott foglalkozással érintett személyek biztonságát garantálja.. Ez pedig számos foglalkozásról elmondható. Igen gyakran olyan foglalkozások gyakorlói keresik fel irodánkat, akik foglalkozása a szokásosnál is nagyobb körültekintést igényel. Az orvosi hivatás gyakorlói a szokásosnál is jobban ki vannak téve annak a veszélynek, hogy egy rossz döntés meghozatala után büntetőeljárás indul velük szemben foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt.
A bűncselekmény jogi tárgya
A bűncselekmény jogi tárgya az élet, a testi épség és egészség sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek. A jogalkotó végső soron ennek a tényállásnak a megalkotásával szándékozik elérni, hogy a foglalkozás gyakorlója munkája során annak írott és íratlan szabályait megtartsa. A szabályok akár gondatlan megszegése ugyanis könnyen eredményezheti, hogy más élete, testi épsége, egészsége veszélybe kerüljön, testi sérülés, maradandó fogyatékosság, egészségromlás, tömegszerencsétlensége sőt akár halál következzen be.
A foglalkozási szabályszegés
A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést olyan szabályok megszegésével követhető el, amelyek célja, hogy garantálja a foglalkozással érintett személyek biztonságát. Nincs jelentősége annak, hogy a szabályszegés tevéssel vagy mulasztással valósul-e meg.
A foglalkozási szabályok egyik típusa részletesen leírt, pontosan szabályokat fogalmaz meg jogszabályokban, szabványokban. Jellemzően ilyenek a lőfegyverrel, robbanóanyaggal végzett munkák szabályai, a műszaki szabályok, építésügyi szabályok.
Vannak azonban olyan szabályok, melyek alkalmazására mindig az adott helyzetnek megfelelően kell sort keríteni. Az orvos hivatásának gyakorlását a jogszabályokban, egyéb előírásokban meghatározott írott szabályokon túl számos ilyen, mérlegelést igénylő előírás is meghatározza. Foglalkozási szabálynak minősülhetnek az orvosi tevékenység tudományos szabályai, de akár bizonyos sporttevékenység szabályai is.
Orvosi tevékenység, a műhiba
Az orvosi műhiba kifejezést hétköznapi értelemben gyakran használják, azonban ez nem egy jogi szakkifejezés. Egy orvos nem valósíthatja meg a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetést önmagában azzal, ha tévesen állítja fel a diagnózist. Akkor sem, ha ezért ennek megfelelően tévesen kezeli, esetleg megműti a beteget.
A bűncselekmény megvalósulásához ugyanis az is szükséges, hogy a fenti téves diagnózis felállítása azért történt, mert egyben foglalkozási szabályt is vétett az orvos.
Ugyanakkor az orvos akár úgy is elkövetheti ezt a bűncselekményt, ha nem közvetlenül a gyógyítási tevékenységhez kapcsolódó szabályokat szeg meg, hanem például bejelentési kötelezettségét.
Lőfegyver (stb.) kezelésére és használatára vonatkozó szabályok
A Btk. 165. § (4) bekezdésében foglalt értelmező rendelkezés alapján mindenkire nézve foglalkozási szabálynak minősülnek a lőfegyver, a robbantószer és a robbanóanyag kezelésére és használatára vonatkozó szabályok.
A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény és a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet.
Nincs jelentősége annak, hogy a fegyvert vagy ezen anyagokat jogszerűen tartja-e magánál vagy nem.
A lőfegyverek vonatkozásában a lövés leadása is lehet elkövetési magatartás. Ha ez „véletlen” elsülés következménye, a gondatlan veszélyeztetés, ha pedig nem célzott, de a passzív alany irányába leadott volt, a szándékos veszélyeztetés megállapítását alapozhatja meg.
A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés tényállási elemei
Más vagy mások
Bűncselekményt csak a „más vagy mások” életét, testi épségét, egészségét veszélyeztető cselekményekkel lehet elkövetni. Ha valaki a foglalkozása gyakorlása során a szabályszegéssel kizárólag a saját életét, testi épségét, egészségét veszélyezteti, nem követ el bűncselekményt.
Közvetlen veszély
Nem elegendő a bűncselekmény megvalósításához, ha a mulasztás következtében pusztán egy absztrakt, általános veszély következik be. Amennyiben nem bizonyítható, hogy egy vagy több konkrét személy a mulasztás következtében reálisan, konkrétan olyan helyzetbe kerül, hogy életének vagy testi épségének a sérelme reálisan bekövetkezhet, nincs helye büntetőjogi felelősségre vonásnak. A közvetlen veszély fennállását rendszerint a szabályszegés megvalósítása után bekövetkezett testi sérülés vagy a minősítő eredmények alapján lehet megállapítani.
Nem következhet be közvetlen veszély, ha a szabályszegésből következő veszély hatókörében nincs, és nem is lehet személy. Nem tekinthető közvetlen veszélynek az sem, ha a szabályszegő magatartás kizárólag dolgokat veszélyeztet.
Testi sérülés
A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés alaptényállásának eredménye a testi sértés okozása. A testi sértés könnyű és súlyos testi sértés is lehet, és a sértő eredmény magában foglalja az azt megelőző közvetlen veszélyt.
Okozati összefüggés
A foglalkozási szabályszegésnek és a bekövetkezett eredménynek okozati összefüggésben kell állnia. A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésért a büntetőjogi felelősséget a foglalkozási szabályok megszegésének ténye önmagában még nem alapozza meg, szükséges az is, hogy a szabályszegés és a bekövetkezett eredmény között az okozati összefüggés fennálljon (vö. EBH2007. 1680.).
Szándékosság
A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gondatlanul és szándékosan is elkövethető. A szabályszegéssel megvalósuló bűncselekményeknél szokásos kétlépcsős vizsgálatot kell alkalmazni: az elkövetési magatartással kapcsolatos bűnösség vizsgálatát az eredményhez fűződő bűnösség vizsgálata követi.
Nem állapítható meg büntetőjogi felelősség, ha az elkövetőt a foglalkozása szabályának megszegésével (felismerésével és betartásának elmulasztásával) kapcsolatban még gondatlanság sem terheli; vagy ha a szabály felismerése ellenére a szabályszegő magatartás és az ebből következő veszélyhelyzet elhárítására nincs más cselekvési lehetősége.
Ha az elkövető kívánja a sértett halálát vagy e ténybe belenyugszik, szándékos emberölésért felelhet.
Kísérlet és a befelyezett bűncselekmény
Befejezett a bűncselekmény az eredmény (a közvetlen veszély vagy a sértő eredmény) bekövetkezésével.
Kísérlet a Btk. 165. § (1) bekezdés szerinti gondatlan alapesetben fogalmilag kizárt.
A Btk. 165. § (3) bekezdés szerinti foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés alapesetében elvileg előfordulhat, ha szándékos a szabályszegés, de a közvetlen veszély mégsem következik be.
A bűncselekmény elkövetője, a foglalkozás gyakorlója
A joggyakorlat a foglalkozást gyűjtőfogalomnak tekinti, amely felöleli a hivatás és az állás fogalmát is, és azon munkavégzést is, amely nem jogszerű vagy engedély nélküli („kontárok”).
A foglalkozási szabályokat megszegő elkövető felelősségét nem befolyásolja az, ha mások is szegtek meg foglalkozási szabályokat, amennyiben a tényállási elemek megvalósultak.
A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés minősített esetei
A minősített eseteket a gondatlan és a szándékos veszélyeztetés esetében azonosan, de eltérő büntetési tételekkel határozza meg. A minősítő eredményekre vonatkozó felelősség megállapításához az elkövetési magatartás és a minősítő eredmény közötti okozati összefüggés fennállása és a minősítő körülményt képező eredményre kiterjedő gondatlanság szükséges.
Tömegszerencsétlenség
Ha a szabályszegés maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okoz, a büntetési tétel három évig terjedő szabadságvesztésre emelkedik. Tömegszerencsétlenség valósul meg a bírói gyakorlat szerint, ha a cselekmény következtében legalább tíz személy valamilyen fokban megsérül, és közülük legalább egy személy nyolc napon túl gyógyuló súlyos, vagy ennél súlyosabb minősítésű testi sértést szenved.
Halálos eredmény
A gondatlanságból elkövetett halált okozó veszélyeztetés büntetési tétele egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
Halálos tömegszerencsétlenség
Ha a balesetben legalább két személy meghal, vagy halálos tömegszerencsétlenség következik be, a büntetési tétel kettő évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. A halálos tömegszerencsétlenség megállapításának feltétele, hogy a cselekmény következtében legalább tíz személy valamilyen fokú sérülést szenved, és közülük legalább egy személy halála is bekövetkezik. A tömegszerencsétlenség esetében a súlyosabb fokú sérültek nagyobb száma, illetve a halálos tömegszerencsétlenség esetében a halálesetek, illetve a súlyosabb fokú sérülések nagyobb száma súlyosító körülményként értékelhető.
Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés Btk. szerinti tényállása
Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés: Btk.: 165. § (1) Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.
(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntett miatt az (1) bekezdésben meghatározott esetben három évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben – az ott tett megkülönböztetés szerint – egy évtől öt évig, két évtől nyolc évig, illetve öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) E § alkalmazásában foglalkozási szabály a lőfegyver, a robbantószer és a robbanóanyag használatára és kezelésére vonatkozó szabály is.
Mit tudhat meg a konzultáció keretében?
Az első találkozáskor ügyfelünknek egy órás személyre szabott tájékoztatást nyújtunk a büntetőeljárás során őt megillető jogairól, kötelességeiről, a várható büntetés neméről és mértékéről, a szükséges lépésekről. A konzultációt követően lesz olyan helyzetben, hogy szabadon eldönthesse, hogy igénybe kívánja-e venni szakképzett büntetőjogászaink segítségét.
