Hogy kérhetek távoltartást? Tényleg megoldást jelent-e?

A hozzátartozók közötti erőszak rendszerint nem egyetlen bántalmazást jelent, hanem egy hosszan elhúzódó folyamatot. Ez a folyamat magában foglal jobb és rosszabb időszakokat. Az áldozatok nagy része csak akkor fordul a hatóságokhoz, miután már jó néhány alkalommal bántalmazták, fenyegették.

Többféle, pontosabban háromféle távoltartást ismer a hatályos magyar jog. Egyrészt a hozzátartozók közötti erőszak visszaszorítása és megelőzése érdekében alkalmazható intézkedés – ennek is két fajtája van –, másrészt pedig a büntetőeljárásban alkalmazott kényszerintézkedés.

Ha családon belüli bántalmazás történik, az rendszerint együtt jár azzal, hogy egy vagy több bűncselekmény is megvalósul. A büntetőeljárás sajátosságai miatt azonban előfordulhat, hogy egy feljelentés önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy a további, esetleges bántalmazást megakadályozhassa, azonnali védelmet nyújthasson a bántalmazottnak.

A feljelentés megtételétől, a gyanúsított meggyanúsításáig, illetve a gyanúsítottal szemben bármilyen büntetőjogi kényszerintézkedés alkalmazásáig napok, néha hetek telhetnek el. Erre az átmeneti élethelyzetre nyújthat megoldást az úgynevezett ideiglenes megelőző távoltartás és a megelőző távoltartás elrendelése.

Ez a jogintézmény korlátozza a bántalmazó jogait. Akivel szemben pedig elrendelik, az kötelezhető arra, hogy:

• tartsa magát távol a bántalmazottól,
• tartsa magát távol a bántalmazott ingatlanjától,
• tartsa magát távol a határozatban megjelölt más személytől,
• tartózkodjon attól, hogy a bántalmazottal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen.

Ezek az intézkedések a tartózkodási szabadságot, a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot, a szülői felügyelet jogát és a gyermekkel való kapcsolattartás jogát érintik. 

Ha hozzátartozók közötti erőszak miatt bejelentés érkezik a rendőrségre, a rendőrök kimennek a helyszínre, hogy meggyőződjenek arról, hogy a bejelentés mennyire alapos. Ilyen bejelentést legtöbbször a hatóság, az iskola, az orvos, a védőnő tesz, de a szomszédok is jelezhetik, ha ilyen problémát észlelnek.

A bejelentés után a rendőrök a helyszínre érkeznek és felmérik a helyzet súlyosságát. Amennyiben a helyszínen tapasztaltak, a meghallgatottak által elmondottak és az eset összes körülménye alapján a hozzátartozók közötti erőszakra következtetnek, elrendelik az ideiglenes megelőző távoltartást.

Ez legfeljebb 72 óráig tart. Az elrendelés ideje alatt a bántalmazó köteles magát távol tartani a bántalmazottól. Ez alatt az idő alatt lehet kezdeményezni a következőkben részletezett megelőző távoltartást.

Ilyen végzés csak bíróság által hozható. Ezt az ideiglenes megelőző távoltartás alatt a rendőrség kezdeményezheti. Ha ezt nem teszi, kérheti a bántalmazott, sőt a bántalmazott közeli hozzátartozója is.

Erről azonban már nem a rendőrség, hanem a bíróság dönt. Ezt a kérelmet írásban is be lehet nyújtani, és a bíróságon szóban is előterjeszthető. Fontos tudni, hogy csak azon a bíróságon lehet előterjeszteni ezt a kérelmet, amelynek területén a bántalmazott életvitelszerűen tartózkodik. 

A bírósági távoltartási végzés akár hatvan napra is szólhat. Ez pedig már lényegesen hosszabb időre nyújt védelmet a bántalmazottnak. Ez az idő elegendő kell hogy legyen arra, hogy meginduljon a büntetőeljárás és szükség esetén akár ott is kezdeményezhető legyen kényszerintézkedés.

Ha a családon belüli erőszak miatt már büntetőeljárás is indult, és az elkövetőt a rendőrség már meg is gyanúsította, szintén van lehetőség távoltartás elrendelésére. Ez akkor rendelhető el, ha attól lehet tartani, hogy a gyanúsított újabb bűncselekményt követne el a sértett sérelmére, esetleg attól, hogy a gyanúsított megnehezítené a bizonyítást, és ezekre a feltételezésekre valamilyen objektív adat is utal.

Ilyen objektív adat lehet az is, hogy a korábban vele szemben elrendelt ideiglenes megelőző vagy megelőző távoltartás szabályait megszegte, esetleg a sértettet megpróbálta befolyásolni a vallomása megtételével kapcsolatban. Ha ilyen veszélyt érez a sértett, akár maga is kérheti az ügyészségtől annak elrendelését. Ilyenkor az ügyészség köteles az iratokat haladéktalanul továbbítani a bíróságra.

A bíróság megvizsgálja, hogy a cselekmény jellegére, a nyomozás érdekeire, a gyanúsított és a sértett viszonyára, a gyanúsított magatartására tekintettel valóban indokolt-e a távoltartás bíróság általi elrendelése. Ha igen, elrendeli a távoltartási végzést. Ezt egy alkalommal, egyszerre legfeljebb négy hónap időtartamra lehet elrendelni. Miután ez az időtartam lejárt, és a feltételei változatlanul fennállnak, kérni lehet a hosszabbítást. 

Családon belüli erőszak miatti bántalmazáskor a leggyorsabb, legkézenfekvőbb megoldás az ideiglenes megelőző, majd pedig azt követően nyomban a megelőző távoltartás kezdeményezése. Ezek elrendelését úgy lehet kérni, hogy bejelentést kell tenni a rendőrségen.

Ezt nemcsak a bántalmazott kezdeményezheti, hanem a rendőrség, a hozzátartozó, az egészségügyi alkalmazott, a gyermekvédelmi szolgálat munkatársa bejelentésére is megindulhat az eljárás. A rendőrség ekkor haladéktalanul ‒ legfeljebb 12 órán belül ‒ lefolytatja az eljárást.

Ezt az eljárást lefolytathatják a helyszínen is, de a rendőrség épületében is. Ha a rendőrség úgy ítéli meg, hogy az eset körülményeiből hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére lehet következtetni, elrendeli az ideiglenes megelőző távoltartást legfeljebb 72 órára. 

A megelőző távoltartást vagy a rendőrség, vagy pedig maga a sértett kezdeményezi az illetékes járásbíróságnál. Arról pedig a bíróság polgári nemperes eljárásban dönt. Ez az eljárás kérelemre indul meg. 

A büntetőeljárásban, a távoltartás csak akkor rendelhető el, ha a feltételezett elkövetőt már kihallgatták gyanúsítottként és a fent részletezett feltételek fennállnak. Ezt akár a sértett kérésére is elrendelhetik.

A sértettnek annyi feladata van, hogy egy úgynevezett indítványban kéri az ügyészségtől, hogy rendelje el. Ennek alapján az ügyészség pedig haladéktalanul megküldi az iratokat a nyomozási bírónak, aki dönt az indítványról. A bíróság távoltartási végzése tartalmazza, hogy mennyi ideig köteles magát távol tartani a végzésben meghatározott személytől.

Ha az arra kötelezett valamilyen okból megszegi a távoltartás szabályait, szabálysértést követ el. Akkor is, ha a csak a személyes holmijait szeretné elhozni abból az ingatlanból, amelyet nem látogathat meg.

Előfordulhat az is, hogy a bántalmazás tovább folytatása céljából jelenik meg ismét a bántalmazottnál. Bármilyen okból szegi is meg a távoltartás szabályait, szabálysértést követ el, és ezért akár elzárással is sújtható. Ez azt jelenti, hogy vele szemben a bíróság akár 60 nap – több szabálysértés esetén pedig 90 nap – elzárást is alkalmazhat.

Az ilyen – elzárással is sújtható – szabálysértést a rendőrség úgynevezett gyorsított szabálysértési eljárásban is elbírálhatja. Ha tehát a rendőrök a helyszínen tetten érik azt, aki éppen megsérti a távoltartást, a helyszínen őrizetbe is vehetik ‒ legfeljebb 72 órára. A szabálysértési bíróságnak ez idő alatt kell elbírálnia a szabálysértést. 

Ha a távoltartás hatálya alatt álló terhelt megszegi a bíróság végzésében foglaltakat, súlyosabb következményekkel számolhat. Ugyanis a bíróság eljárása során tudomást szerez arról, hogy a távoltartás szabályait megsértette a terhelt, rendbírsággal sújthatja, súlyosabb esetben őrizetbe veheti, bűnügyi felügyeletét, lábbilincs alkalmazását rendelheti el, sőt le is tartóztathatja a terheltet.

Ennek sokféle oka lehet, mindenkinek magának kell eldöntenie, mikor kér külső segítséget. Attól azonban, hogy nem fordulnak már az első alkalommal a rendőrséghez, még tehetnek óvintézkedéseket egy kedvezőtlen forgatókönyv esetére. Már az első bántalmazás alkalmával érdemes a látható sérüléseket dokumentálni, esetleg látleletet beszerezni.

Szintén segítség lehet egy később megindítandó eljárásban az, ha a bántalmazásról (bántalmazásokról) lehetőleg minden alkalommal beszámol a sértett a családjának vagy a barátainak. Később ugyanis ők a tanúvallomásukkal bizonyítékot szolgáltathatnak a hatóságoknak a bántalmazásokról. Szintén bizonyíték lehet az eljárásban egy hangfelvétel vagy egy videofelvétel is.

Az okos telefonokon ma már ingyenesen is elérhetők olyan applikációk, amelyek képesek hangfelvételre vagy telefonbeszélgetés rögzítésére. Lényegesen megkönnyítheti a későbbi bizonyítást, ha a bántalmazásokról, fenyegetésekről hang- vagy képfelvétel is a hatóságok rendelkezésére áll.

Ez előfordulhat. Ennek a célja az is lehet, hogy annak elrendelését fel szeretné használni a kérelmező egy később megindítandó gyermekelhelyezési perben. Aki valótlan tények állításával távoltartás elrendelését kezdeményezi, és azt valótlan tények alapján elrendelik, szabálysértést követ el, ezért pedig akár 150 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal is sújtható.

Minden ügy, minden élethelyzet és minden gyermek más és más. Nincs minden élethelyzetre egyaránt vonatkozó szabály sem. Azt azonban érdemes figyelembe venni, hogy semmiképpen sem szolgálhatja a gyermek érdekét az, ha az egyik szülő a másikat bántalmazza.

Nem a távoltartás, hanem a bántalmazás van kedvezőtlen hatással a gyermek fejlődésére. Hogy miként kell a gyermekkel erről az élethelyzetről kommunikálni, hogyan lehet megkönnyíteni számára ennek a traumának a feldolgozását, érdemes kikérni szakember tanácsát.