Válás (válóper bontóper)

Számos a felek között rendezendő kérdést vet fel a házasság felbontása a válóper beadása. Válás közös megegyezéssel vagy válás közös megegyezés nélkül? Mik a jelentős különbségek? Hogyan változik a válás menete?

A válás, ha a házastársak végleges elhatározásán alapul, és befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik, vagy eleinte csak egyikük kéri, de a másik fél később beleegyezik a válásba, akkor az  békésen, azaz közös megegyezéssel történik.

Közös megegyezéses válás esetén a bíróság helyett a felek maguk döntenek vagyonuk és – amennyiben van – közös kiskorú gyermekük sorsáról. A közös megegyezést támogatja a bírósági eljárás is. Ha a bíróság az eljárás alatt bármikor esélyt lát a közös megegyezésre, megkísérli az egyezség létrehozását.

Irodánk közvetít a házastársak között a közös megegyezés kialakításában, létrehozásában. A létrejött egyezséget írásba foglaljuk, ellenjegyezzük és a bíróság által jóváhagyatjuk. A közös megegyezés létrehozásánál a legnagyobb empátiával és diszkrécióval állunk ügyfeleink rendelkezésére.

A gyakorlatban szerencsére sok házastárs egyezséget köt, és nem kérik, hogy a bíróság döntsön további sorsukról. Ennek főleg akkor van nagy jelentősége, ha a feleknek van közös kiskorú gyermeke. A közös megegyezéssel a gyermek sorsáról ők döntenek – remélhetőleg a gyermek érdekeit szem előtt tartva – és nem a bíróság.  Ezeket az egyezségeket a volt házastársak sokkal inkább betartják, mint a valamelyikükre nézve sérelmes bírósági ítéletet. A közös megegyezéssel tehát mindenki jól jár.

A közös megegyezéses bontásnak köszönhetően lerövidül a válóper időtartama, mert ilyenkor a vagyon sorsáról a feleknek nem kell megegyezniük. Ebben az esetben általában elég két tárgyalás, amely mintegy 3–6 hónapot vesz igénybe.

Ha a felek valamely lényeges kérdésben – így például a vagyonuk sorsáról nem tudnak közösen dönteni – házassági vagyonjogi pert indíthatnak. Ezt a házassági bontóper bírósága előtt kell megindítani, ahol a bontóper és a vagyonjogi per keresetét össze lehet kapcsolni.

A keresetlevélben határozott kereseti kérelmet kell előterjeszteni, amelyből ki kell tűnnie annak, hogy a felek a házasság felbontását közös megegyezés alapján kérik. A közös megegyezéssel történő válásnál is van felperes és alperes, ezt a házastársak döntése határozza meg.

Az egyezséget tartalmazó keresetlevélnek tartalmaznia kell a közös gyermek szülői felügyeletének gyakorlása, a külön élő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermektartás, a házastársi közös lakás használata, valamint – ez iránti igény esetén – a házastársi tartás kérdéseinek rendezését.

Új változás a régi szabályozáshoz képest, hogy ha a házastársak közös szülői felügyeletben állapodnak meg, a kapcsolattartás kérdésében nem kell megegyezniük, a gyermek lakóhelyét azonban meg kell határozniuk.

A házastársi közös vagyon megosztásáról a jelenlegi szabályozás alapján nem kell az egyezségben rendelkezni.

Ha az a sajnálatos helyzet áll fenn, hogy nincs megegyezés a felek között, a válópert bármelyik házastárs kezdeményezheti a bíróságon. Ehhez nincs szükség a másik házastárs beleegyezésére.

Ez az úgynevezett tényállásos bontás. Ha tehát csak az egyik fél kíván válni, vagy a felek nem tudnak megegyezni a közös megegyezéshez szükséges törvényben felsorolt kérdésekben, illetve a vagyon szétosztásában, akkor a válás a megromláshoz vezető okok feltárásával, a családi élet boncolgatásával, bizonyításokkal történik. Ebben az esetben a döntés a bíróságé, a válóper pedig évekig is elhúzódhat és rendkívül nyomasztó a felekre nézve, különösen a kiskorú gyermekekre.

A bíróság akkor is kimondja a válást, ha csak az egyik házastárs szeretne valóban elválni, és a másik ezt próbálja megakadályozni.

A válópert bármelyik házastárs kezdeményezheti a bíróságon, ehhez nincs szükség a másik fél beleegyezésére.  Ilyenkor az egyik házastárs kérelmére tényállásos bontással bontja fel a bíróság a házasságot. Ekkor sor kerül a házasság megromlásához vezető okok feltárására, ami általában tanúk meghallgatása útján történik. A válópert megindító fél – aki a keresetlevelet benyújtja – lesz az eljárásban a felperes.

A tényállásos bontás hátrányai közé tartozik, hogy a bírósági ítélet valamely pontját az egyik vagy akár mindkét fél biztosan sérelmesnek találja, ezért a felek általában nem tartják be a bíróság döntését. A tényállásos bontás okozta stressz, a hosszú eljárás különösen a gyermekeket viseli meg, így az ő érdekeiket is figyelembe véve mindenképpen érdemes a közös megegyezésre törekedni vagy válási mediációt igénybe venni.