BH 2020.3.62

[1] A kerületi bíróság a 2018. december 14-én meghozott és aznap jogerőre emelkedett ítéletével az I. r. terheltet az ellene társtettesként elkövetett garázdaság vétsége [Btk. 339. § (1) bek.] miatt emelt vád alól felmentette és kényszergyógykezelését rendelte el.

[2] A jogerős ítélet tényállása szerint az I. r. és a II. r. terhelt 2017. március hó 21. napján 23 óra 45 perc körüli időben egy McDonald's étteremnél szóváltásba keveredtek egymással, mely során az I. r. terhelt több alkalommal megütötte a II. r. terheltet az arcán. A terheltek mindvégig kiabáltak egymással, kölcsönösen lökdösték egymást, majd a dulakodásukat a közelben lévő üzemanyagtöltő állomáson is folytatták. A terheltek cselekményének a kiérkező rendőrök vetettek véget. A terheltek cselekménye olyan kihívóan közösségellenes volt, hogy alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen.

[3] Az I. r. terhelt az elkövetéskor az elmeműködés olyan kóros állapotában szenvedett, amely képtelenné tette magatartása társadalomra veszélyes következményeinek felismerésére és arra, hogy a felismerésnek megfelelően cselekedjék.

[4] A bíróság az I. r. terheltet a Btk. 17. § (1) bekezdésében írt büntethetőséget kizáró okból, kóros elmeállapota miatt az ellene a Btk. 339. § (1) bekezdésébe ütköző társtettesként elkövetett garázdaság vétsége miatt emelt vád alól a Be. 566. § (1) bekezdés d) pontja és (2) bekezdése alkalmazásával felmentette, és a (3) bekezdése alapján elrendelte kényszergyógykezelését (Btk. 78. §).

[5] A jogerős ügydöntő határozat ellen a főügyészség a Be. 651. § (1) bekezdése alapján, a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában foglalt okból, az I. r. terhelt javára felülvizsgálati indítványt terjesztett elő.

[6] Ebben kifejtette, hogy a garázdaság vétsége - mely jelen esetben valóban személy elleni erőszakkal valósult meg, de - nem tartozik a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában felsorolt személy elleni cselekmények sorába, ezért a kényszergyógykezelés intézkedés alkalmazását nem alapozhatja meg.

[7] Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a jogerős határozatot változtassa meg, és az I. r. terhelt tekintetében a kényszergyógykezelés elrendelésére vonatkozó rendelkezést mellőzze.

[8] A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt változatlan tartalommal fenntartotta.

[9] A Kúria a felülvizsgálati indítvány elbírálására a Be. 660. § (1) bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, melyen a megtámadott határozatokat a Be. 659. § (5) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján bírálta felül, emellett vizsgálta a Be. 659. § (6) bekezdésében meghatározott esetleges eljárási szabálysértéseket is, ilyet azonban nem észlelt.

[10] A felülvizsgálati indítvány alapos.

[11] Az irányadó tényállás alapján a kerületi bíróság az I. r. terheltet a Btk. 17. § (1) bekezdésében meghatározott büntethetőséget kizáró ok alapján törvényesen mentette fel az ellene garázdaság vétsége miatt emelt vád alól, és helyesen alkalmazta a Be. 566. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint (2) bekezdésében írt szabályokat, ugyanakkor tévesen hivatkozott a Be. 566. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezésre. Eszerint ugyanis, ha a kóros elmeállapot miatt felmentett vádlott kényszergyógykezelésének feltételei fennállnak, a bíróság elrendeli a vádlott kényszergyógykezelését.

[12] A Btk. 78. § (1) bekezdése szerint a személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni. Csak e feltételek együttes fennállása alapozhatja meg a kényszergyógykezelés intézkedés alkalmazását.

[13] Az intézkedés elrendeléséről történő döntést megelőzően a bíróságnak elsőként abban kell állást foglalnia, hogy a terhelt által megvalósított, a törvényi tényállás elemeit kimerítő magatartás személy elleni erőszakos, avagy közveszélyt okozó büntetendő cselekménynek tekintendő-e.

[14] A Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontja taxatív felsorolást ad a személy elleni erőszak bűncselekmények köréről. Ezek az alábbi bűncselekmények:

a) a népirtás [142. § (1) bek.], az emberiesség elleni bűncselekmény [143. § (1) bek.], az apartheid [144. § (1)-(3) bek.],

b) a hadikövet elleni erőszak [148. §], a védett személyek elleni erőszak [149. § (1)-(2) és (4) bek.], az egyéb háborús bűntett [158. §],

c) az emberölés [160. § (1)-(3) és (5) bek.], az erős felindulásban elkövetett emberölés [161. §], a testi sértés [164. § (3)-(6) és (8) bek.],

d) az emberrablás [190. § (1)-(4) bek.], az emberkereskedelem [192. § (1)-(6) bek.], a kényszermunka [193. §], a személyi szabadság megsértése [194. §], a kényszerítés [195. §],

e) a szexuális kényszerítés [196. §], a szexuális erőszak [197. § (1)-(4) bek.],

f) a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése [215. §], a közösség tagja elleni erőszak [216. § (2)-(3) bek.], az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése [217. § (1) bek.],

g) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [254. § (1) bek.], a lázadás [256. § (1)-(2) bek.],

h) a bántalmazás hivatalos eljárásban [301. § (1)-(2) bek.], a bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában [302. § (1)-(2) bek.], a kényszervallatás [303. § (1)-(2) bek.], a jogellenes fogvatartás [304. §],

i) a hivatalos személy elleni erőszak [310. § (1)-(3) és (5) bek.], a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak [311. §], a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak [312. §], a nemzetközileg védett személy elleni erőszak [313. § (1) bek.],

j) a terrorcselekmény [314. § (1)-(2) bek.], a jármű hatalomba kerítése [320. § (1)-(2) bek.],

k) a rablás [365. § (1)-(4) bek.], a zsarolás [367. §], az önbíráskodás [368. § (1)-(2) bek.],

l) a zendülés minősített esetei [442. § (2)-(6) bek.] és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak [445. §].

[15] A garázdaság vétsége a fenti felsorolásban nem szerepel.

[16] A kényszergyógykezelés elrendelését nem alapozhatja meg garázdaság bűncselekményének az elkövetése, még akkor sem, ha az személy elleni erőszakos magatartással történik, mivel a Btk.-nak a személy elleni erőszakos bűncselekményeket taxatíven meghatározó rendelkezése a törvény egészére irányadó, és ebben a garázdaság nem szerepel (BH 2017.211.).

[17] Nincs ugyanakkor törvényi értelmező rendelkezés a közveszélyt okozó cselekmények körére, így ebben a körben azt kell vizsgálni, hogy a Btk. mely bűncselekmények viszonylatában határozza meg tényállásszerű eredményként a közveszélyt. Ilyen a közveszély okozása (Btk. 322. §), valamint a terrorcselekmény [Btk. 314. § (4) bek.].

[18] A Btk. 339. § (1) bekezdésében írt garázdaság vétségét valósítja meg, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

[19] Következésképpen a garázdaság vétsége nem sorolható a közveszélyt okozó cselekmények körébe sem.

[20] A kényszergyógykezelés alkalmazását lehetővé tévő feltételek egyike - nevezetesen, hogy az I. r. terhelt által megvalósított bűncselekmény nem tekinthető sem személy elleni erőszakos, sem közveszélyt okozó cselekménynek - hiányzik, így vele szemben az intézkedés elrendelése törvénysértő volt.

[21] Ezért a Kúria a kerületi bíróság ítéletét az I. r. terhelt tekintetében a Be. 662. § (2) bekezdés a) pontja alapján megváltoztatta, és a kényszergyógykezelés elrendelését mellőzte, egyebekben a terhelt tekintetében az ítéletet a Be. 662. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta.

(Kúria Bfv. II. 759/2019.)