több, mint 2000 büntető ügy.
A vádlottal szemben a városi ügyészség vádiratával - a Be. 17. § (6) bekezdésére hivatkozással - a városi bíróság előtt emelt vádat 1 rb. a bizonylati rend megsértésével az adott üzleti év vagyoni helyzete áttekintését meghiúsítva, folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntette miatt [Btk. 289. § (1) bek., (4) bek. b) pont].
A vádirati tényállás lényege szerint a vádlott, mint a - j.-i székhelyű - Bt. képviselője 2003-tól 2008. augusztus 27-ig, a Bt. felszámolásának elrendeléséig nem gondoskodott a beszámolók összeállításáról, a bizonylatok könyveléséről, mérleg, illetve eredmény-kimutatás készítéséről. Ezáltal meghiúsította a Bt. tényleges vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének megismerését.
A városi bíróság a 2010. október 12-én meghozott végzésével megállapította illetékessége hiányát és az ügyet áttette a kerületi bírósághoz.
Indokai szerint, bár a Bt. székhelye J.-ben van, a számvitel rendje megsértésének bűncselekménye esetén azonban az illetékességet a felszámoló székhelye alapozza meg. Utalt arra, hogy - mivel a vádlott lakóhelye máshol van - a Be. 17. § (3) bekezdése alapján sem tartozik az ügy a bíróság illetékességébe.
Ezt követően a kerületi bíróság a 2010. október 28-án meghozott végzésével szintén megállapította illetékessége hiányát, és az iratokat kijelölés végett felterjesztette a Legfelsőbb Bírósághoz.
Hivatkozott arra, hogy a vádiratban felrótt bűncselekmény törvényi tényállásának megvalósítása nem kapcsolódik a felszámolási eljáráshoz. A bűncselekmény elkövetésének helye a Bt. székhelye. Ezért a Be. 17. § (1) bekezdése alapján a városi bíróság az illetékes.
A Legfőbb Ügyészség átiratában - a kerületi bíróság álláspontjával egyetértve - a városi bíróság kijelölését indítványozta.
Kifejtette, hogy a vád szerinti elkövetési idő a felszámolás kezdő időpontjával zárul. A felrótt bűncselekmény tehát - szemben a Btk. 289. § (3) bekezdésbe ütköző magatartással - nem kapcsolódik a felszámolási eljáráshoz. A felszámolóval szemben fennálló kötelezettség megszegése nem tárgya az eljárásnak. Ennélfogva nem lehet az elkövetés helye a felszámoló székhelye, így utóbbi sem az illetékesség alapja.
A Legfőbb Ügyészség indítványa alapos.
A különböző ítélőtáblához tartozó kerületi bíróság és a városi bíróság között felmerült illetékességi összeütközés esetében a kerületi bíróság álláspontja helyes.
A Be. 17. § (1) bekezdése alapján - eltérő rendelkezés hiányában - az a bíróság illetékes, melynek területén a bűncselekményt elkövették.
A Btk. 289. § (1) bekezdése - és (4) bekezdésbe ütköző minősített esete - eredmény bűncselekmény, elkövetési magatartása a beszámoló-készítési, a könyvvezetési, a könyvvizsgálati kötelezettség megszegése, és a bizonylati rend megsértése. Eredménye pedig ennek révén a vagyoni helyzet áttekintésének meghiúsulása, ellenőrzésének megnehezülése, a (4) bekezdés b) pontja esetében pedig az adott üzleti évet érintő áttekintés, illetőleg ellenőrzés meghiúsulása. A vád befejezett bűncselekményt ró fel.
A bűncselekmény elkövetési tárgya - értelemszerűen - a Bt. (törvényi tényállásban meghatározott) üzleti és hivatalos irata. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 7. § (1) bekezdése szerint a cég székhelye a cég bejegyzett irodája, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak - többek között - az őrzése, rendelkezésre tartása is történik.
Következésképpen az adott bűncselekmény a cég székhelyén valósult meg. Az illetékesség szempontjából - értelemszerűen - közömbös az elkövetési magatartás kifejtésének konkrét helye. Jelentősége annak van, hogy ezen iratok tartása a cég székhelyéhez kötött.
Mindezzel összhangban áll a Legfőbb Ügyészség és a kerületi bíróság álláspontja.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy egyik határozat sem tartalmazza a hivatkozott felszámolóbiztos lakóhelyét.
Ennek tisztázatlansága azonban jelen ügyben - a fent kifejtettek folytán - közömbös.
Ekként a Legfelsőbb Bíróság a Be. 20. § (2) bekezdés c) pontjának zárófordulata alapján eljárva, a Be. 17. § (1) bekezdése alapján - figyelemmel a Be. 15. §-ára - a terhelt ügyében való elsőfokú eljárásra a városi bíróságot jelölte ki.
(Legf. Bír. Bkk. III. 1220/2010.)
- Nyomozati szakasz
- Ügyészi szakasz
- Bírósági szakasz
