BH+ 2012.1.7

A kerületi ügyészség a vádlott ellen 2010. május 7. napján számvitel rendje megsértésének vétsége miatt emelt vádat a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2010. december 7. napján kelt végzésével megállapította illetékességének hiányát, és az ügyet áttette a K. Városi Bírósághoz. Döntését azzal indokolta, hogy a vád szerint a vádlott a bűncselekményt a felszámolás alatt álló gazdasági társaság székhelyén, K-n követte el, így az eljárásra a Be. 17. § (1) bekezdése szerint a K. Városi Bíróság az illetékes.

Ez utóbbi bíróság a 2011. április 18. napján kelt végzésével ugyancsak megállapította illetékességének hiányát. Határozatának indokolása szerint a vádlottnak a vád tárgyává tett mulasztása a felszámoló székhelyéhez kötődik, így az elkövetés helye a felszámolóbiztos tényleges munkavégzésének székhelye, azaz B., ennek következtében az eljárásra a K. Városi Bíróság nem illetékes, ezért az iratokat az eljáró bíróság kijelölése végett a Legfelsőbb Bírósághoz felterjesztette.

A Legfőbb Ügyészség átiratában indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság az eljárás lefolytatására a K. Városi Bíróságot jelölje ki.

A Be. 17. § (1) bekezdése szerint az eljárásra az a bíróság illetékes, amelynek területén a bűncselekményt elkövették. Emellett a (3) bekezdés szerint az a bíróság is eljárhat, amelynek illetékességi területén a vádlott lakik, feltéve, hogy az ügyész ott emel vádat.

A vádlott a K. székhelyű kft ügyvezetője volt. Miután a megyei bíróság elrendelte a gazdasági társaság felszámolását, a vád szerint a vádlott azzal követte el a vád tárgyává tett bűncselekményt, hogy a felszámoló felhívása ellenére nem teljesítette az 1991. évi XLIX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában írt kötelezettségeit.

A hivatkozott törvényhely szerint a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet az ott részletezett beszámolót, zárómérleget és adóbevallást a törvény szerinti határidőn belül köteles a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni.

Annak tehát, hogy a felszámolásra kijelölt szervezet székhelye hol van, a bűncselekmény elkövetése szempontjából nincs jelentősége; ugyanis a kijelölt felszámoló a felszámolást a felszámolás alatt álló szervezet székhelyén végzi, és ott kell teljesíteni a törvényben előírt kötelezettségeket, vagyis az ügyvezető mulasztása is ott következik be.

Így a bűncselekmény elkövetési helye a felszámolás alatt álló gazdasági társaság székhelye, azaz K.

Ennek megfelelően a Pesti Központi Kerületi Bíróság helyesen járt el, amikor megállapította illetékességének hiányát, és az ügyet a K. Városi Bírósághoz áttenni rendelte.

A Be. 17.§ (6) bekezdése szerint ugyanis a megye területén elkövetett gazdasági bűncselekmények miatt az eljárásra a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság az illetékes, azonban kivételt képeznek a pénzügyi bűncselekmények (Btk. XVII. Fejezet III. Cím), valamint a Btk. 289. §-ában írt számvitel rendjének megsértése.

Az eljáró bíróság kijelöléséről a Legfelsőbb Bíróság a Be. 20. § (2) bekezdés c) pontja alapján határozott, mivel a hatásköri összeütközés különböző ítélőtáblákhoz tartozó helyi bíróságok között merült fel. (Legf. Bír. Bkk.III.1077/2011.)