EH 2010.2213

Az ügyészség a vádlott ellen számvitel rendje megsértésének vétsége miatt emelt vádat 2008. március 27. napján a kerületi bíróság előtt.

A kerületi bíróság megállapította illetékességének hiányát, és az ügyet áttette a városi bírósághoz. Döntését azzal indokolta, hogy a vád szerint a terhelt a bűncselekményt a felszámolás alatt álló gazdasági társaság B. megyében lévő székhelyén követte el, így az eljárásra a Be. 17. § (1) bekezdése szerint a megyei bíróság székhelyén működő városi bíróság az illetékes.

Ez utóbbi bíróság ugyancsak megállapította illetékességének hiányát. Határozatának indokolása szerint a terheltnek a vád tárgyává tett mulasztása a felszámoló székhelyéhez kötődik, így az elkövetés helye a felszámoló székhelye, ezért az eljárásra a B. Megyei Bíróság székhelyén lévő városi bíróság nem illetékes; az iratokat az eljáró bíróság kijelölése végett felterjesztette a Legfelsőbb Bírósághoz.

A Legfőbb Ügyészség - osztva a városi bíróság álláspontját - indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság az eljárás lefolytatására a Pesti Központi Kerületi Bíróságot jelölje ki.

A Be. 17. § (1) bekezdése szerint az eljárásra az a bíróság illetékes, amelynek területén a bűncselekményt elkövették. Emellett a (3) bekezdés szerint az a bíróság is eljárhat, amelynek illetékességi területén a terhelt lakik, feltéve, hogy az ügyész ott emel vádat.

A terhelt a Cs. székhelyű betéti társaság képviselője volt. Miután a B. Megyei Bíróság elrendelte a gazdasági társaság felszámolását, a vád szerint a terhelt azzal követte el a vád tárgyává tett bűncselekményt, hogy a felszámoló felhívása ellenére nem teljesítette az 1991. évi XLIX. törvény 31. §-ban írt kötelességét.

A hivatkozott törvényhely szerint a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet az ott részletezett beszámolót, zárómérleget és adóbevallást a törvény szerinti határidőn belül köteles a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni.

Annak, hogy a felszámolásra kijelölt szervezet székhelye hol van, a bűncselekmény elkövetése szempontjából nincs jelentősége; a kijelölt felszámoló a felszámolást a felszámolás alatt álló szervezet székhelyén végzi, és ott kell a volt képviselőnek is teljesítenie a törvényben előírt kötelezettségeit. Ez akkor is irányadó, ha a volt képviselőtől a felszámoló azt kérte: az iratanyagot küldje el postán B.-re. Ráadásul abban az esetben sem a felszámoló tartózkodási helye lenne az elkövetés helye, ha a kötelesség teljesítésének módjaként a törvény az iratok postára adását írná elő, miután a mulasztás, azaz a postára adás elmaradása ekkor is a felszámolás alatt álló társaság székhelyén következett volna be.

Így a bűncselekmény elkövetési helye a felszámolás alatt álló gazdasági táraság székhelye.

Miután ugyanez a település a terhelt lakóhelye, a Be. 17. § (3) bekezdése szerinti ok - a terhelt lakóhelye - sem alapozhatta meg a kerületi bíróság illetékességét.

Ezért a kerületi bíróság helyesen járt el, amikor megállapította illetékességének hiányát.

Tévedett azonban, amikor az ügyet a B. Megyei Bíróság székhelyén lévő városi bírósághoz tette át.

Az utóbbi bíróságnak az illetékessége hiányát megállapító végzése érdemben ugyancsak helyes volt, azonban eltérő indokkal.

A Be. vádemeléskor hatályos 17. § (5) bekezdése szerint ugyan a megye területén elkövetett gazdasági bűncselekmények miatt az eljárásra általában a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság volt az illetékes, ez alól azonban kivételt képeztek a pénzügyi bűncselekmények, valamint a számvitel rendjének megsértése.

Így a B. megyében lévő Sz. Városi Bíróság volt illetékes az eljárásra az illetékességi területéhez tartozó Cs.-ben elkövetett számvitel rendjének megsértése miatt folyó ügyben.

Az eljáró bíróság kijelöléséről a Be. 20. § (2) bekezdés c) pontja alapján a Legfelsőbb Bíróság dönt, ha az illetékességi összeütközés különböző ítélőtáblákhoz tartozó helyi bíróságok között merül fel. Ezért a Legfelsőbb Bíróság akként határozott, hogy az eljárást a fenti rendelkezéseknek megfelelően a Sz. Városi Bíróságnak kell lefolytatnia.

(Legf. Bír. Bkk. I. 714/2010.)