A büntető törvénykönyv a korábbi szabályozáshoz képest egyértelműbb és egyszerűbb szerkezetet alkalmazva egy fejezetbe foglalja össze a minősített adatokkal és az állami nyilvántartásokkal kapcsolatos bűncselekményeket, kiemelve ezzel a védett jogi tárgy egységességét.
A szabályozás célja, hogy biztosítsa az államtitkok, szolgálati titkok és más védett adatok integritását, valamint az állami nyilvántartások hitelességét és működőképességét.
A minősített adattal visszaélés olyan bűncselekmény, amely során valaki jogosulatlanul hozzáfér, megszerez, felhasznál, vagy illetéktelen személyek számára hozzáférhetővé tesz olyan információkat, amelyeket a jogszabályok minősített adatként kezelnek.
A minősített adatok lehetnek államtitkok vagy szolgálati titkok, amelyeket az állam különös védelemben részesít, hogy biztosítsa az ország biztonságát, külpolitikai érdekeit és más, kiemelt fontosságú közérdekeket.
A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény a közérdekű adatok sértetlenségét és az állami adatbázisok megbízhatóságát fenyegeti. Az állami nyilvántartások – például személyi nyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás, adóügyi és társadalombiztosítási adatbázisok – olyan kritikus fontosságú információkat tartalmaznak, amelyek közvetlen hatással vannak az állampolgárok jogaira, valamint az állam működésére.
A minősített adat és a nemzeti adatvagyon elleni bűncselekmények különös jelentőséggel bírnak a digitális korszakban, amikor az állami információs rendszerek és adatbázisok egyre nagyobb szerepet kapnak a közigazgatásban és a mindennapi életben.
Az ilyen típusú bűncselekményekkel szembeni hatékony fellépés nemcsak az állami érdekek és a nemzetbiztonság védelme miatt fontos, hanem azért is, mert a közbizalom fenntartása érdekében elengedhetetlen az, hogy az állampolgárok megbízhassanak az állami nyilvántartások hitelességében és biztonságában.