Minősített adattal visszaélés

A Büntető Törvénykönyv ezért külön fejezetben és szigorú szankciókkal óvja a minősített adatokat, amelynek legfontosabb normája a 265. §, a „minősített adattal visszaélés” bűncselekménye.

A szabályozás elsődleges célja, hogy az állam és a közfeladatot ellátó szervek zavartalan működéséhez fűződő társadalmi érdek ne sérüljön.

A külföldi minősített adatokra szintén kiterjed a hazai jogi oltalom, így ha nemzetközi szervezetek, európai uniós intézmények vagy más államok közölnek bizalmas információkat, azok jogosulatlan felhasználása vagy kiszivárogtatása is büntetendő.

A minősítés eredménye, hogy bizonyos adatok – veszélyességük vagy érzékenységük miatt – csak meghatározott személyi, fizikai és adminisztratív biztonsági követelmények betartásával ismerhetők meg.

A törvények (így a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény, röviden Mav. tv.) négy kategóriába sorolják a nemzeti minősített adatokat.

A „korlátozott terjesztésű” szint jellemzően a legalacsonyabb, a „bizalmas” közepes veszélyszintet jelöl, a „titkos” már súlyos károkozás lehetőségére utal, míg a „szigorúan titkos” a legsúlyosabb következményeket hordozza.

Minél magasabb a minősítési szint, annál komolyabb védelmi intézkedések (személyi, fizikai, adminisztratív) kapcsolódnak hozzá, és ezzel párhuzamosan a Büntető Törvénykönyv is súlyosabb büntetést szab ki az esetleges visszaélésre.

A hazai jog ezenkívül a külföldi minősített adatokat is védelemben részesíti, amennyiben nemzetközi szerződés, az Európai Unió jogi aktusa vagy kétoldalú megállapodás alapján a magyar szabályozás alá kerülnek.

A minősített adattal visszaélés alapvető esetei közé tartozik a jogosulatlan megszerzés, amikor valaki szándékosan, engedély nélkül szerzi meg a minősített információt.

Ezt gyakran aktív tevékenység kíséri, például titkos dokumentumok letöltése, megszerzése vagy lefotózása.

A jogosulatlan felhasználás akkor valósul meg, ha a tettes annak ellenére használja fel a rendelkezésére jutott adatot, hogy erre nem lenne felhatalmazása.

A törvény kitér arra is, amikor az elkövető illetéktelen személy számára hozzáférhetővé teszi a bizalmas információkat, például kiszivárogtatja azokat a nyilvánosságnak vagy egy idegen államnak.

Egy másik variáció, ha a minősített adat megismerésére jogosult személyt fosztják meg annak elérésétől, így akadályozva a megfelelő állami szerv feladatellátását.

Mindemellett lényeges kiemelni, hogy a gondatlanság is felróható, amennyiben a jogosult személy úgy juthat hozzá, illetve vesztheti el a dokumentumot, hogy nem tesz meg minden szükséges óvintézkedést, holott a szabályok köteleznék erre.

A Büntető Törvénykönyv a büntetés mértékét a minősítési szinthez igazítja.

Korlátozott terjesztésű adat esetében vétség miatt elzárás szabható ki, bizalmas adatra akár egy évig terjedő szabadságvesztés, titkos adatnál bűntett miatt legfeljebb három év, míg szigorúan titkos információ megsértésekor egytől öt évig terjedő szabadságvesztés adható.

Még súlyosabb büntetést kockáztat az, aki ezeknek az adatoknak a felhasználására eleve jogosult, de a megszerzett bizalommal, engedélyekkel visszaél.

Ebben az esetben a fenti büntetési tételek további szigorítást kaphatnak, akár két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésig is eljuthatnak.

A gondatlanságból elkövetett magatartások egyértelműen enyhébb megítélés alá esnek, de a minősítési szinttől függően még így is elzárás, egy vagy két, esetleg három évig terjedő szabadságvesztés járhat érte.

A törvény a minősített adat minősítésének kezdeményezése során is biztosítja a védelmet harminc napig, ha az elkövető tényszerűen tudja, hogy az adatra vonatkozó minősítési folyamat még tart.

A minősített adattal visszaélés olyan bűncselekmény, amely során valaki jogosulatlanul hozzáfér, megszerez, felhasznál, vagy illetéktelen személyek számára hozzáférhetővé tesz olyan információkat, amelyeket a jogszabályok minősített adatként kezelnek.

A minősített adatok lehetnek államtitkok vagy szolgálati titkok, amelyeket az állam különös védelemben részesít, hogy biztosítsa az ország biztonságát, külpolitikai érdekeit és más, kiemelt fontosságú közérdekeket.

Az ilyen típusú bűncselekmények kockázata abban rejlik, hogy a bizalmas információk kiszivárgása sértheti az állam szuverenitását, veszélyeztetheti a nemzetbiztonságot, vagy akár gazdasági kárt is okozhat.

A bűncselekmény elkövetése történhet szándékosan, például kémkedés vagy szabotázs céljából, de gondatlanul is, ha valaki például hanyagul kezeli a titkos információkat és így azok illetéktelen kezekbe kerülnek.