Nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény

A Büntető Törvénykönyv 267. §-a ezért erős védelmet biztosít ezeknek az állami adatbázisoknak, és büntetőjogi felelősséget ír elő mindazokkal szemben, akik akadályozzák, hozzáférhetetlenné teszik vagy megrongálják ezeket a nyilvántartásokat, illetve az azokban kezelt adatokat. 

A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény a nyilvántartások zavartalan működését és az azokban őrzött adatokhoz való hozzáférés biztosítását védi.

Ezek a nyilvántartások a közérdekű, a közérdekből nyilvános, valamint a személyes adatok körébe esnek, és kiemelt fontosságuk miatt a törvényalkotó fokozott büntetőjogi eszközökkel is védi őket.

A jogalkotó célja, hogy a közfeladatot ellátó szervek (például önkormányzatok, állami hivatalok, bíróságok) feladataik ellátása során mindenkor megbízható, sértetlen és pontos adatokkal dolgozhassanak, a nyilvántartások működését pedig sem technikai, sem jogellenes emberi beavatkozás ne veszélyeztesse.

A jogi tárgy tehát az adatkezelés zavartalanságához, valamint a nyilvántartások biztonságához fűződő társadalmi érdek.

Az elkövetési tárgyként egyrészt maguk az adatok jelennek meg, amelyek közé tartozhatnak közérdekű és közérdekből nyilvános információk, illetve személyes adatok (többek között lakcím, egészségügyi információk, büntetett előéletre utaló adatok).

Másrészt maga a nyilvántartási rendszer is lehet az elkövetés tárgya, például az ingatlan-nyilvántartás, a polgárok személyi adat- és lakcímnyilvántartása vagy az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás.

Ezek mind az állami feladatellátás zavartalan működéséhez szükségesek, ezért védelmük közvetlen társadalmi érdek.

A Btk. 267. § (1) bekezdése alapján bűncselekményt követ el, aki az adatkezelő elől elzárja a nemzeti adatvagyon körébe tartozó adatot, vagy jogosulatlanul, illetve jogosultságán túlterjeszkedve akadályozza a nyilvántartás működését.

Ha az elkövető például kódok birtokában hozzáférhetetlenné teszi az adatokat, ideiglenesen vagy véglegesen blokkolja a hozzáférést, illetve technikai támadással teszi használhatatlanná az adatbázist, a cselekmény befejezettnek tekinthető, amikor a hozzáférés ténylegesen ellehetetlenül.

Megvalósulhat ez a magatartás aktív cselekvéssel (például az adatbázis manipulálásával) vagy mulasztással (ha valaki jogosultsága folytán köteles lenne biztosítani a hozzáférést, de ezt szándékosan elmulasztja).

A törvény szándékosságot kíván meg: az elkövetőnek tudnia kell, hogy állami nyilvántartásban kezelt adatokhoz fér hozzá, és azzal a szándékkal jár el, hogy gátolja az adatkezelőt a munkájában.

Abban az esetben, ha az elkövető cselekményével már egyébként is súlyosabb bűncselekményt merít ki (például hackertevékenység során komolyabb rongálást végez, és így magasabb büntetési tétel alá eső bűncselekményt valósít meg), akkor a Btk. 267. §-a háttérbe szorul.

Ez a szabályozás szubszidiárius jellegét jelenti: a nemzeti adatvagyon körébe tartozó nyilvántartás akadályozása csak akkor nyer önálló jelentőséget, ha más súlyosabb deliktum nem illik a cselekményre.

A törvény (2) bekezdésében szigorúbb büntetési tételt állapít meg, ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz vagy haszonszerzés végett történik.

Jelentős érdeksérelemnek tekintendő, ha a nyilvántartás hosszabb időre megbénul, és például több ezer állampolgár ügyeit nem lehet intézni, ami súlyos anyagi és erkölcsi hátrányt okoz.

A haszonszerzési cél azt jelenti, hogy az elkövető pénzügyi vagy egyéb anyagi előnyre törekszik, például zsarolás útján.

A (3) bekezdés szerint akár két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a cselekmény következtében az összes adat hosszú időre hozzáférhetetlenné válik.

A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény a közérdekű adatok sértetlenségét és az állami adatbázisok megbízhatóságát fenyegeti.

Az állami nyilvántartások – például személyi nyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás, adóügyi és társadalombiztosítási adatbázisok – olyan kritikus fontosságú információkat tartalmaznak, amelyek közvetlen hatással vannak az állampolgárok jogaira, valamint az állam működésére.

A jogalkotó célja, hogy megakadályozza ezeknek az adatoknak a jogosulatlan módosítását, törlését vagy illetéktelen hozzáférését.

Az ilyen bűncselekmények elkövetői gyakran informatikai módszerekkel, például hekkertámadásokkal vagy belső visszaélésekkel próbálják manipulálni az adatokat.

Egy állami adatbázis sérülése vagy módosítása nemcsak az érintett személyek számára okozhat komoly következményeket – például jogi vagy anyagi hátrányt –, hanem az államigazgatás hatékony működését is veszélyeztetheti.