Az egészségügyi beavatkozás és kutatás rendje elleni bűncselekmények

Ez a fejlődés azonban nemcsak pozitív hatásokkal jár, hanem komoly kockázatokat is hordoz magában.

A modern orvosi eszközök és biotechnológiai eljárások visszaélésekre is lehetőséget adhatnak, ha nem szabályozzák őket megfelelően.

Ezért a jogalkotók világszerte – így Magyarországon is – egyre nagyobb figyelmet fordítanak az egészségügyi beavatkozások és orvostudományi kutatások törvényi szabályozására.

Magyarországon 1998-ban kerültek be a Büntető Törvénykönyvbe (Btk.) azok a bűncselekmények, amelyek az egészségügyi önrendelkezés, az orvostudományi kutatások és az emberi test jogellenes felhasználása ellen védenek.

Azért volt szükség erre, mert az orvosbiológiai kutatások és a genetikai eljárások olyan új területeket nyitottak meg, amelyekkel a korábbi jogszabályok nem számoltak.

Az új törvények célja, hogy megakadályozzák azokat a visszaéléseket, amikor az orvosi technológiát nem a betegek érdekében, hanem más, nem kívánt célok érdekében használják fel.

A nemzetközi jogi szabályozások szintén jelentős szerepet játszanak ebben a folyamatban.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága már 1996-ban elfogadta az emberi jogokról és a biomedicináról szóló Egyezményt, amely kimondja, hogy az emberi lény érdekei és jóléte minden más társadalmi vagy tudományos érdekkel szemben elsőbbséget élveznek.

Ez azt jelenti, hogy a kutatások és az orvostudomány fejlődése nem történhet az emberi jogok kárára.

A magyar törvények ennek megfelelően biztosítják, hogy az orvosi és genetikai kutatások minden esetben az emberi méltóság és a személyes jogok tiszteletben tartása mellett történjenek.

Ez a bűncselekmény az emberi géneket, a magzatot és az embrió genetikai állományát védi.  

Bár a viselkedési problémákat nem lehet kizárólag genetikai hibákra visszavezetni, a modern orvostudomány számos betegségnél kimutatta a genetikai összefüggéseket. A genetikai tanácsadás segít az embereknek a döntéshozatalban, de a végső döntés mindig a páciensé.  

A génszerkesztés kétféle lehet: ha beteg sejtek genetikai hibáját javítják, az gyógyításnak számít. Az ivarsejtek módosítása viszont – például a születendő gyermek tulajdonságainak befolyásolása – már komoly etikai és biztonsági kockázatokat jelent.

A molekuláris biológia feltárta, hogyan tárolódnak és öröklődnek a sejtekben lévő genetikai információk, ami nemcsak az élet fejlődéséről alkotott képünket változtatta meg, hanem lehetőséget adott annak befolyásolására is. A genetikai betegségek kiküszöbölésén túl a klónozás és az ivartalan szaporítás egyes állatoknál már megvalósult.  

Orvosi szempontból a mesterséges megtermékenyítés három fő lépésből áll: a petesejt hormonális érlelése és kinyerése, a megtermékenyítés (általában több petesejt esetében), majd az embrió beültetése. Az eljárás azonban inkább jogi, társadalmi és etikai kérdéseket vet fel, mint orvosit.

A születendő gyermek nemét csak akkor lehet előre meghatározni, ha ez szükséges egy súlyos, nemhez kötött örökletes betegség felismeréséhez vagy megelőzéséhez.

Az eljárás kizárólag ilyen orvosi indokkal, a feltétlenül szükséges módon és mértékben végezhető el.  

Az egészségügyi törvény (Eütv.) 182. § (1) bekezdése ezt csak ilyen esetekben engedélyezi.

Ha valaki orvosi indok nélkül végez ilyen beavatkozást, az bűncselekménynek minősül a törvény 170. §-a alapján.

Az orvostudományi kutatások terén szintén fontos volt a szabályozás pontosítása.

Az Egészségügyi törvény (Eütv.) előírásai szerint minden orvosi kutatásnak szigorú keretek között kell zajlania, és az alanyoknak mindig megfelelő tájékoztatásban kell részesülniük.

A törvény világosan kimondja, hogy senkit sem lehet akarata ellenére orvosi kísérletnek alávetni.

Ha valaki ennek ellenére így cselekszik, az komoly bűncselekménynek minősül.

Alapvető szabály, hogy senkit sem lehet akarata ellenére orvosi kísérletek alanyaként használni.

Mivel a tudományos kutatásnak káros következményei is lehetnek, különösen fontos erkölcsi szempontból is megvizsgálni azokat a területeket, amelyek veszélyeket hordoznak.

A kutatás nem végezhető el, ha jelentős kárt okozhat, vagy ha az így szerzett tudás sérti az erkölcsi értékeket vagy az egyéni jogokat.

A törvény különösen nagy figyelmet fordít arra, hogy az emberi test tiltott felhasználását pontosabban szabályozza.

Korábban a jogszabályok nem tértek ki arra, hogy a halott magzatok is az emberi test részei közé tartoznak, ezért ezt a pontosítást a jogalkotók szükségesnek tartották.

Ezen kívül az embrió fogalmának meghatározása is fontos volt, hiszen az orvostudomány fejlődésével egyre több olyan embrió keletkezik, amelyet emberi reprodukciós eljárások során hoznak létre, de végül nem ültetnek be.

Ezeknek az embrióknak a jogi státusza kiemelt jelentőségű, mivel az ilyen biológiai anyagokkal való visszaélés etikai és jogi problémákat vet fel.

A genetikai kutatások fejlődésével újabb bűncselekményi kategóriák kerültek be a törvénybe. Ilyen például a genetikailag megegyező emberi egyedek létrehozása, közismertebb nevén a klónozás.

A klónozás kérdése világszerte heves viták tárgya, hiszen az ilyen technológiák alapvetően megváltoztathatják az emberi reprodukció természetes folyamatait.

A magyar jog egyértelműen tiltja a klónozást, mivel ez súlyosan sértené az emberi méltóságot és visszafordíthatatlan etikai problémákat vetne fel.

Képzeljük el például, ha egy ember pontos genetikai másolatát létre lehetne hozni – ez nemcsak orvosbiológiai, hanem filozófiai és társadalmi kérdéseket is felvet.

A jogalkotók ezért úgy döntöttek, hogy ezt a bűncselekményt külön kategóriába helyezik, és szigorúan büntetik.

A szervkereskedelem sérti az emberi jogokat, mivel tilos emberi géneket, sejteket, ivarsejteket, embriókat, szerveket, szöveteket vagy akár egy holttestet jogtalanul megszerezni, eladni vagy üzletszerűen értékesíteni anyagi haszon érdekében.

A törvény ezt a lopott árukkal való kereskedelemhez és a tisztességtelen üzérkedéshez hasonló bűncselekményként kezeli, amely akár 3 év börtönbüntetéssel is sújtható.