Emberi ivarsejt tiltott felhasználása

Az orvostudomány rohamos fejlődése ma már lehetővé teszi, hogy emberi ivarsejteket (például petesejtet, hímivarsejtet) különféle reprodukciós célokra használjanak.

A törvény viszont egyértelmű korlátokat szab: tilos halott emberből vagy halott magzatból nyert ivarsejteket „emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás” során felhasználni.

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 169. § pontosan ezt rögzíti, és a szabályt már az előkészület szakaszában is büntetendővé teszi. Miért ennyire szigorú ez a megkötés, és mit takar pontosan a tiltott felhasználás?

Az Egészségügyi törvény (Eütv.) és az ahhoz kapcsolódó rendeletek határozzák meg, milyen feltételek mellett és hogyan lehet emberi ivarsejteket begyűjteni, tárolni és felhasználni mesterséges megtermékenyítés céljára.

Az orvoslás etikai és jogi normái egyértelműen tiltják, hogy halott testből vagy halott magzatból kivont sejtek kerüljenek a reprodukciós eljárásokba. Ezzel egyrészt a halott ember és a magzat méltóságát, másrészt a természetes folyamatok rendjét is óvják.

A Btk. 169. § pedig büntetőjogi eszközökkel is megerősíti ezt a tilalmat, a “biológiai határhelyzetekkel” való visszaéléseket megakadályozandó.

A védett jogi érdek több pilléren nyugszik:

• Az emberi test sérthetetlensége: A halál beállta után a személy nyilatkozatképtelen; nem adhat hozzájárulást ahhoz, hogy ivarsejtjét felhasználják.
  
  
• Az élet természetes kialakulásának rendje: A törvény meg akarja előzni, hogy új életet hozzanak létre olyan sejtekből, amelyeket halott szervezetből vettek ki.
  
  
• A halott ember tiszteletben tartása: A kultúránkban kiemelt jelentősége van annak, hogy a holttest ne legyen visszaélések tárgya.
  

A Btk. 169. § kimondja, hogy bűntettet követ el, aki:

• Halott emberből vagy halott magzatból származó ivarsejtet szerez be, illetve
  
  
• Azt emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásra felhasználja.
  
  

A reprodukciós eljárásokat (például in vitro megtermékenyítés, embrióbeültetés, mesterséges inszemináció stb.) az egészségügyi törvény és rendeletek szabályozzák.

Ha ezekhez a folyamatokhoz a sejt forrása halott test vagy halott magzat, a puszta felhasználás ténye már elegendő a bűncselekmény megállapításához – nincs szükség semmilyen káros eredmény (ún. immateriális deliktum).

A bűncselekmény elkövetője lehet:

• Orvos, biológus vagy más egészségügyi szakember,
  
  
• De akár más személy is, aki tisztában van az ivarsejt származásával,
  
  
• És mégis reprodukciós eljáráshoz használja fel.
  
  

A törvény szándékosságot kíván meg: az elkövetőnek tudnia kell, hogy az ivarsejt halottból vagy halott magzatból származik, és ennek ellenére vállalja a felhasználást.

Ha valaki tévedésből (jóhiszeműen) hiszi azt, hogy az ivarsejt élőtől származik, de ez bizonyítható, akkor nem valósul meg a bűncselekmény.

A jogalkotó komoly kockázatot lát abban is, ha valaki megszervezi, beszerzi vagy összehangolja a halottból származó ivarsejt felhasználását, mielőtt a tényleges reprodukciós beavatkozás megtörténne.

Éppen ezért már az előkészületi cselekmények is két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők.

Ez a szankció célja, hogy már a kezdeti fázisban visszatartsa a potenciális elkövetőket, nehogy tényleges beavatkozásig jussanak.

Az emberi ivarsejt tiltott felhasználása (Btk. 169. §) egyértelműen gátat szab annak, hogy halott szervezetből vagy halott magzatból nyert sejtekből új életet hozzanak létre. A jogalkotó ezzel megőrzi:

1. Az emberi méltóságot: a halott nem adhat hozzájárulást,
   
   
2. A természetes életkeletkezés rendjét: biológiai és etikai aggályok merülnének fel,
   
   
3. A halottak tiszteletét: kizárja a testtel való visszaélés lehetőségét.
   
   

Aki ezt a szabályt tudatosan megszegi, bűncselekményt követ el, és a törvény már az előkészületet is szankcionálja.

Ez az eszköz arra szolgál, hogy a modern orvostudomány vívmányai ellenére se lehessen aggályos biotechnológiai módszerekkel életet létrehozni, anélkül, hogy figyelembe vennénk az emberi test és az emberi élet keletkezésének méltóságát.

A fenti összefoglaló a Btk. 169. § szerinti emberi ivarsejt tiltott felhasználásának alapvető szabályait ismerteti, és nem alkalmas arra, hogy minden egyedi szituációra részletes választ adjon.

Konkrét jogi kérdéssel vagy problémával mindig forduljon tapasztalt ügyvédhez, aki az adott eset teljes körülményeinek ismeretében tud segítséget nyújtani.