Genetikailag megegyező emberi egyedek létrehozása

Az orvostudomány és a biotechnológia fejlődésének köszönhetően elméletben lehetőség adódna arra, hogy – mesterséges körülmények közt – genetikailag teljesen azonos emberi egyedeket hozzunk létre.

 A Büntető Törvénykönyv 174. §-a azonban nagyon egyértelműen tilalmazza a klónozást.

A jogalkotó ezzel a lépéssel igyekszik megőrizni az emberi génállomány változatosságát, és megakadályozni, hogy a klónok létrehozása kívül essék a társadalmilag elfogadható, etikus orvosi kísérletek körén. 

A genetikai másolatok létrehozása, vagyis az ivarsejtek mellőzésével történő reprodukció, több nemzetközi egyezmény szerint is elfogadhatatlan.

Az Emberi génállomány és emberi jogok egyetemes nyilatkozata elítéli az olyan eljárásokat, amelyek ellentétesek az emberi méltósággal – ide értve a klónozást.

Az Ovideói Egyezmény szintén tiltja az emberek genetikai másolatainak szándékos megalkotását.

Magyarország a saját Büntető Törvénykönyvébe (Btk.) építette be e nemzetközi tilalmakat.

A 174. § szerint büntetendő, ha valaki orvostudományi kutatás vagy beavatkozás révén egymással genetikailag megegyező egyedeket hoz létre.

A büntetőjog ezzel egyértelmű üzenetet közvetít: a mesterséges reprodukció ezen szélsőséges formája túlmutat a hagyományos orvosi célokon, és veszélyezteti az emberi gének sokféleségét, valamint az emberi méltóság alapelvét.

A Büntető Törvénykönyv 174. §-a szerint bűncselekményt valósít meg az, aki genetikailag azonos emberi egyedeket hoz létre.

Ez azt jelenti, hogy a jogalkotó nemcsak a szándékot vagy a kísérletet tekinti relevánsnak, hanem a „materiális” eredményt is: ha a klónozás folytán valóban megkezdődik a genetikailag egyező embrió fejlődése, a bűncselekmény befejezetté válik.

A büntetési tétel rendkívül szigorú, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, amivel a jog a magatartás társadalmi veszélyességét hangsúlyozza.

A klónozás esetén nem két ivarsejt egyesüléséről van szó, hanem egy már létező emberi DNS mesterséges felhasználásáról, amely a természetes öröklődés menetét megkerüli.

A törvényalkotó szerint ez olyan beláthatatlan erkölcsi, pszichológiai és társadalmi következményeket rejt, amelyet a büntetőjog eszközeivel kell megelőzni.

A Btk. 174. §-ban nem szerepel, hogy kizárólag orvosi végzettséggel rendelkezők lennének elkövetők: mindenki felelősségre vonható, aki a klónozás technikai feltételeit előteremti, vagy azt megszervezi.

Bár a gyakorlatban valószínű, hogy többnyire laboratóriumi szakemberek, orvosok, kutatók kerülhetnek célkeresztbe, a törvény nem zárja ki más személyek büntetőjogi felelősségét.

A jogalkotó a megelőzés érdekében az előkészületi cselekményeket is büntetni rendeli.

Előkészületnek minősül például, ha valaki laboratóriumi eszközöket, DNS-mintákat vagy hozzáférést szerez egy engedély nélküli kutatási helyszínhez, kifejezetten azzal a céllal, hogy genetikai másolatokat hozzon létre. Már ez is bűncselekmény, mely három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

A törvényalkotó és a nemzetközi jogi fórumok is abban látnak különösen nagy kockázatot, hogy a klónozás torzíthatja az emberi genetikai sokféleséget, megfoszthatja az újonnan létrehozott egyedeket az „egyediség” alapjogától, és olyan erkölcsi kérdéseket vet fel, amelyek megválaszolatlanok maradhatnak a büntetőeljárás során is.

Emellett a klónozás nem csupán orvosi és jogi, de pszichológiai szempontból is jelentős terhet róna a társadalomra.

Megfelelő védőügyvéd bevonása rendkívül fontos lehet egy ilyen ügyben, hiszen a klónozással vádolt személyeknek számos tudományos, etikai és büntetőjogi kérdésben is felkészült jogi segítségre van szükségük.

A Btk. 174. § szigorú rendelkezései és a klónozás nemzetközi elutasítása azt mutatja, hogy a genetikailag megegyező emberi egyedek mesterséges létrehozását a jog nagyon komoly társadalmi veszélyforrásnak tartja.

A büntetőeljárás az egyik legmegterhelőbb folyamat lehet mindazok számára, akiknek szembe kell nézniük a vádakkal.

A klónozás ráadásul egy rendkívül ritka és összetett bűncselekmény, ezért a nyomozó hatóságok és a bíróságok is intenzív szakértői közreműködésre támaszkodnak.

Egy ilyen ügyben a büntetőeljárás során különösen fontos, hogy a résztvevők ismerjék a jogaikat, a védekezési lehetőségeiket és a várható következményeket.

A vádlott oldalán elengedhetetlen a jól felkészült védőügyvéd részvétele, aki átlátja a büntetőjog és a biotechnológia kapcsolódási pontjait, és meg tudja védeni a terhelt érdekét a hosszadalmas és bonyolult bizonyítási eljárásban.

Jelen cikk általános tájékoztatást szolgál, és nem helyettesíti a személyre szabott jogi tanácsadást.

Az egyedi ügyek megítéléséhez minden esetben célszerű szakemberrel konzultálni.