Magyarországon a THC (a marihuána hatóanyaga) kábítószernek minősül. Hazánkban évente mintegy 20000 alkalommal indul büntetőeljárás kábítószerrel, így a THC-vel, azaz a marihuánával kapcsolatos különböző bűncselekmények miatt. Hazánkban a kábítószer birtoklása és az azzal való kereskedés is büntetendő. Ebben a cikkben a marihuánával kapcsolatos legfontosabb információkat ismerheti meg.
Amennyiben Önnek, vagy hozzátartozójának segítségre van szüksége a szerhasználat miatt, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.
A marihuána (kannabisz) a kender növényből származó virágok, szárított levelek keveréke. A kannabisz növények közül a leginkább elterjedt kender faj tudományos elnevezése: Cannabis sativa L. Ennek az egyetlen fajnak is több változata ismert.
Az egyes változatok a következők: Cannabis sativa L. var. vulgaris (közönséges, termesztett kender), Cannabis sativa L. var. indica (Lam.) (indiai kender), Cannabis sativa L. var. indica subvar. gigantea (óriás kender), Cannabis sativa L. var. ruderalis Janisch. (vadkender).
A hazánkban jelenleg közkézen forgó rendszertani praktikumok, határozó könyvek többségükben szintén C. sativa ssp. spontanea néven külön alfajként írják le a spontán növő vadkendert és határozottan megkülönböztetik a termesztett kender kivadult és meghonosodott alakjától, melyet szintén alfaji rendszertani kategóriába (C. sativa ssp. sativa) sorolnak.
A marihuána a zárvatermők altörzsébe, a kétszikűek osztályába, a csalánvirágúak rendjébe, a kenderfélék családjába és a kender családjába tartozik. A marihuána az alkohollal, a dohánnyal és a kávéval együtt világszerte az egyik legnépszerűbb természetes pszichotrop anyag.
Fő pszichoaktív összetevője a tetrahidrokannabinol (THC). A THC legnagyobb mennyiségben a növény termős virágainak előlevelein, az azokon található mirigyszőrökön található. A szárított virágzatának, illetve leveleinek felhasználásán túl elterjedt a növényből készült gyanta (hasis), valamint az abból készült olaj is.
Marihuánának a nőivarú kannabisz növény szárított felső leveleinek, illetve bimbójának keverékét nevezik.
A női kendernövény által termelt mirigyeket és gyantát különböző módszerekkel a növény többi részétől elválasztva, majd azt összepréselve állítják elő a hasist.
A hasis olaja a hasisból készül, annak oldószeres extrakciójával. A kannabiszból készült ital a „bhang”, elsősorban Indiában fogyasztják. Mozsárban mozsártörővel összetörik a kannabisz leveleit és virágát, majd azt tejhez keverik és különböző fűszerekkel, gyümölcsökkel, cukorral ízesítik.
A marihuána elnevezései: fű, zöld, lant, spangli, mariska, Marley cigije, moly, saláta, cannabis, rakéta, dárda, marihuána, mókás cigi, vicces cigi, bláz, Mari hónalja, zöldség, gaz, ganjah, torpedó, csocsi.
A hasis elnevezései: ásis, barna, csarasz, csoki, gyurma, has, haska, haskó, hess, kő, tégla.
A kender egyike az ember által legrégebben termesztett növényeknek. A kannabiszt már évszázadokkal az időszámításunk előtt jól ismerték már az Asszír birodalomban, az Ókori Egyiptomban és Kínában is.
A kender az egyik legsokoldalúbb felhasználású haszonnövényünk. A kenderfonalat ősidők óta használták ruházati célra, kötelek fonására, vitorlavászon készítésére. Időszámításunk előtti második évezred végén az ókori Indiában már használták pszichotrop, illetve orvosi célra is.
A hinduizmus egyik szent irata, az Atharvavéda a kannabiszt, mint az öt szent stresszoldó növény egyikét említi. A Kínai Birodalom egykori legendás uralkodója, Sen-nung i.e. 2737-ben számos betegség (malária, székrekedés, ízületi fájdalom és női bajok) kezelésére ajánlotta a kannabisz használatát.
I.e. 2000 és i.e. 1400 között fedezték fel indiai orvosok a Canabis sativa euforizáló hatását. Ők a kender növényt alvászavarok, láz, fejfájás, reumatikus panaszok, étvágytalanság kezelésére ajánlották.
A görögök és rómaiak is szálat téptek a növény szárából, de a kábítószer hatás sem volt ismeretlen előttük. A kendert a merev faháncs-szálak helyettesítésére kezdték termeszteni, magjából olajat is sajtoltak és viszonylag gyorsan ismertté vált „hangulatjavító” és gyógyító hatása is.
A Kr. előtti 10. századi wilmerdorfi sír temetkezési urnáinak kendermaradványai is bizonyítják, hogy a növényt ősidők óta ismerték a kontinensen[3]. A szkíták, trákok és a honfoglaló magyarok sámánjai is éltek a növény eksztatikus erejével.
A XVII-XIX. században, Európában a kender termesztése általános volt. A XIX. század közepén az ír orvos, William Brooke O’Shaughnessy mutatta be a növényt a nyugati orvostudománynak, mint fájdalomcsillapító, görcsoldó, szorongáscsökkentő, hányáscsillapitó szert.
A XIX. században Nyugat-Európában széles körben használták a kannabiszt orvosi célból anorexia, asztma, szélütés, izomgörcsök kezelésére, fájdalomcsillapításra. A XIX. század végére az orvosi célú kannabisz kereskedelme gyógyszercégek kezébe került, bár a századfordulóra a kannabisz orvosi célú felhasználását felváltották a különböző – a kannabisznál hatékonyabb – nyugtató és fájdalomcsillapító szerek.[4]
Leginkább cigarettába sodorva (gyakran dohánnyal keverve), pipából vagy vízipipából fogyasztják.
A kender növény közép-Ázsiából származik és könnyedén alkalmazkodik a mérsékelt és a trópusi éghajlathoz. Mind a hímivarú, mind a nőivarú egyedek tartalmazzák a kannabisz fő pszichoaktív hatóanyagát a delta9-THC-t.
A legnagyobb koncentrációban a nőivarú egyedek felső leveleiben és virágaiban található. A növény szárában és gyökerében a legkisebb a delta9-THC koncentráció. A kannabisz természetes kannabinoid tartalma függ a környezettől és a növény genetikájától.
A csapadék mennyisége, a napsütés tartama, a növény származási helye, a növény magassága, a talaj minősége, a művelési technikák, a betakarítás ideje, mind befolyással vannak a kannabisz növény THC tartalmára. Részben a termesztés technológiájának tökéletesítése miatt is, a kannabisz delta9-THC tartalma folyamatosan emelkedik.
Rövid távú hatása: a marihuána már az első szívást követően szinte azonnal hatni kezd az agyra, s a hatás körülbelül 2-3 órán keresztül tart. Közben gyakran tapasztalható égő érzés a szájban, torokszáradás, megnövekedett étvágy és a szemek bevörösödése.
A füvezés által okozott rövid távú hatások közé sorolható a gondolkodás, a problémamegoldó készség, ítélkezés és felfogóképesség, valamint a rövid távú memória gyengülése. A marihuánát szívók viselkedése megváltozik, beszédük zavaros lesz, koncentrációs és koordinációs képességük romlik. Érzékszervi észlelésük – látásuk, hallásuk és tapintóérzékük – is hanyatlik.
Az élettani hatások tekintetében, a marihuána csökkenti a vérnyomást, míg a pulzusszámot emeli. Az alacsony vérnyomás és magas pulzusszám együttesen komoly veszélyeket eredményezhet, ugyanis az inhalációt követő egy órán belül négyszeresére növekedik a szívroham fellépésének valószínűsége. A füvezés következtében továbbá szorongás, paranoia, hallucinációk és pánikrohamok törhetnek ki.
Hosszú távú hatása: a túlzott marihuána fogyasztás számos egészségügyi problémát válthat ki a későbbiek során is. A tartós használat ugyanis szorongáshoz és depresszióhoz vezethet, s az öngyilkosságra való hajlam, valamint a skizofrénia kialakulásának valószínűsége is megnövekedhet.
Szintén említésre méltó a marihuána immunrendszerre gyakorolt hosszú távú hatása, konkrétan az immunrendszer legyengülése. Az immunrendszer legyengülésével, az emberek sokkal hajlamosabbak a betegségek és fertőzések elkapására.
A légzőrendszer tekintetében is elmondható, hogy a marihuána sokkal veszélyesebb anyag, mint a dohány, ugyanis 50-70 %-kal több karcinogén (rákkeltő) anyagot tartalmaz. Ennek következtében megnövekedhet a tüdőgyulladás, valamint a tüdőrák kialakulásának valószínűsége. A füvezés hosszú távon a szexuális életet is hátrányosan befolyásolhatja.[5]
A THC az agy motoros aktivitásért felelős területein fejt ki hatást. Zavart okozhat a motoros koordinációban, megváltoztathatja az egyensúlyérzéket. Fogyasztásakor szintén változhatnak a tanulási képességek, valamint a koncentrációs képességek is. Természeresen a bevitt THC mennyiségétől függ a változás mértéke.
Ezek a változások teljesen megszűnnek a THC szervezetből történő kiürülésével. A magas dózisban bevitt THC alacsony vérnyomásra és a csökkentett bélmozgásra való hajlammal, illetve nyugtató, altató hatásaival változtatja meg a mozgásképességet.
A kannabiszhasználatot szorongás vagy pánikrohamok követhetik, különösképpen alkalmi használók esetében, akik kevés fogyasztói tapasztalattal rendelkeznek. Néhány krónikus használó szenvedhet szorongástól és depresszív elváltozásoktól, az éveken át tartó, megszakítatlan, nagy mennyiségű fogyasztás következtében – szinte kivétel nélkül.
A hatások változhatnak attól függően, hogy az alany előzetesen evett-e, hogy milyen napszak alatt, milyen hőmérsékleten történt a használat. A kannabisz típusa és a fogyasztás környezete is befolyásolja annak hatását.[6]
Ritka esetleírások időszakosan összekapcsolják a marihuána szívását az aszimptomatikus másodfokú (Mobitz I típusú, azaz súlyos tüneteket ritkán okozó) szív blokk, pitvari fibrilláció, jobb oldali His-köteg ági kamrai tachikardia kialakulásával. Szintén előfordulnak ritka esetleírások, amelyek összekapcsolják a nagy dózisú marihuána fogyasztását a szinkópa (ájulás) és a Brugada-szindróma kialakulásával.[7][8]
Nincsenek meggyőző vizsgálatok, amik igazolnák, hogy a krónikus marihuána használat strukturális elváltozásokat okozna az agyban. Két keresztmetszeti tanulmány nem talált eltérést a hosszú időn át tartó marihuána használók és a kontroll csoport agyának vizsgálata során.
Ezek a képalkotó vizsgálatok szintén nem mutattak ki szignifikáns eltérést sem a szürke és fehér anyag, sem az agy-gerincvelői folyadék sem a hippocampus szövetek mennyiségében.
Kilenc krónikus kannabisz fogyasztót vizsgáltak a használat megszüntetését követő 4-36 órában funkcionális MRI-vel és csökkent aktivitást igazoltak a kortikális területeken. Ezek a területek felelősek a komplex információk feldolgozásáért, valamint a motoros funkciókra irányuló figyelemért.[9]
Néhány kannabiszhoz kapcsolható halálos áldozatról készült jelentés időről időre feltűnik a szakirodalomban, azonban a kannabisz fogyasztása és a halálos eredmény közötti összefüggés rendszerint rosszul dokumentált. Létezik egy beszámoló egy 25 éves férfivel kapcsolatban, akinek a halála egy 24 órán kereszül tartó bhang fogyasztás után következett be.
Ebben az esetben azonban a halál, valamint a delta9-THC bevitel közötti összefüggés tisztázatlan, mert az elhunyt kardiológiai előélete túlságosan összetett (rheumatikus szívbetegségben szenvedett és nyílt szívműtéten esett át).[10]
A krónikus marihuána használat pszichológiai függőséget és enyhe megvonási tüneteket okozhat. A fizikai függőség kockázata minimális összehasonlítva az opioidokkal vagy a benzodiazepin típusú szerekkel.
Enyhe elvonási tünetek léphetnek fel krónikus marihuána használatot követően a súlyos marihuána használóknál, a szerhasználat abbahagyását követően. Ezek a tünetek jellemzően érzelmi viselkedési tünetek.
Az opioidok és az alkohol megvonásával szemben klinikailag igazolható fizikai elvonási tünetek általában nem igazolhatóak a krónikus kannabisz használatot követő megvonás után.
A rendszeres kannabisz használatot követő megvonási tünetek a következők: agresszió, düh, szorongás, idegesség, ingerlékenység, nyugtalanság, alvászavarok, anorexia, hányinger, hasi fájdalmak, súlyvesztés, izzadás, megemelkedett testhőmérséklet, megnövekedett nyálképződés.
Ezek a tünetek jellemzően a szerhasználat megvonását követő 1-3 napon belül kezdődnek, a 2-6. nap között érik el a maximumot és 4-14 napig jelentkeznek (197). A marihuána utáni sóvárgás az elvonási időszak túlnyomó részére nem jellemző. Nem minden kannabisz használó számol be elvonási tünetekről miután felhagy a krónikus kannabisz használattal.
Egy kutatás szerint a krónikus kannabisz használók mintegy 40 %-a a szerhasználat megszüntetését követően nem tapasztal klinikailag szignifikáns tüneteket (200).[11][12][13]
A kannabisz fogyasztása után orvosi ügyeleti osztályokon megjelenő betegek legnagyobb része szorongásra és rossz közérzetre panaszkodik. A páciensek jól reagálnak a pihenésre, megnyugtatásra és a külső ingerek csökkentésére.
Ezek a páciensek általában nem igényelnek komolyabb orvosi ellátást, az esetek túlnyomó részében a tünetek maguktól megszűnnek. A legtöbb pszichotikus tünet megszűnik a kannabisz használatát követő 6 órán belül.
Rendkívül ritkán azonban az akut pszichózis fennmaradhat akár egy hétig is, amennyiben azt több mint egy hétig tartó, súlyos, nagy dózisú, rendszeres szerhasználat előzi meg.
Az alkohol gépjárművezetési képességekre való hatását jóval többször vizsgálták, mint a kábítószerek és egyes gyógyszerek hatását a járművezetésre.
Laboratóriumi vizsgálatok az találták, hogy a delta9-THC hátrányosan hat néhány pszicho-motoros és kognitív funkcióra, ideértve az úttartást, koordinációt, éberséget, osztott figyelmet, információfeldolgozást, észlelést.
A fenti teljesítmény csökkenések elsődlegesen az automatikus vezetési funkciókat befolyásolják, kevésbé vannak hatással azokra az összetettebb feladatokra, amelyek tudatos irányítást igényelnek. A THC-vel ellentétben az alkohol inkább az összetett, tudatos járművezetési képességeket befolyásolja kedvezőtlenül, mint az automatikus vezetési készségeket.
Annak a kockázata, hogy a fenti járművezetési képességek csökkenése egy esetleges baleset bekövetkezésének a valószínűségét megnövelje – részben azért, mert a kannabiszt használók hajlamosak túlbecsülni a képességeik gyengülését és ezért igyekeznek kompenzálni azokat – minimális, számos kutatás szerint.
A THC hatása a kognitív és pszichomotoros vezetési képességekre, egyénenként nagy eltérést mutat a kannabisz fogyasztását követő néhány órán belül attól függően, hogy mekkora mennyiségű a THC fogyasztás, milyen az egyén THC toleranciája, illetve milyen a fogyasztó egyéni képessége arra nézve, hogy a képességeiben bekövetkezett csökkenést kompenzálja. A legnagyobb teljesítmény visszaesés a kannabisz elszívását követő 20-40 perc elteltével tapasztalható.
Egy nemzetközi tudományos vizsgálóbizottság tanulmánya 2005-ben összegezte a marihuána szerepét a közúti balesetekben. Arra amegállapításra jutott, hogy a legjelentősebb jelenlegi kockázatfelmérő vizsgálatok szerint az 5 ng/ml THC vérkoncentráció szint alatt a baleset okozásának kockázata nem magasabb, mint a drogot nem használó sofőrök esetében.
A balesetokozás józan sofőrökéhez képest magasabb kockázata csak 5-10 ng/ml koncentráció fölött mérhető. A kanabisz vérkoncentrációja általában 60-90 perccel a belélegzés után 5 ng/ml szint alá csökken. A szakértők szerint ugyanakkor újabb kutatásokra van szükség, hogy ezek az állítások beigazolódjanak.[14]
2017-ben a rendőrség közúti balesetek vizsgálata során – vezetési képességre hátrányosan ható szer fogyasztásának gyanúja miatt – vett vér- és/vagy vizeletmintáit számos alkalommal vizsgálata az NSZKK Toxikológiai Szakértői Intézete (korábban ISZKI Országos Toxikológiai Intézet) igazságügyi toxikológus-szakértők bevonásával.
A szakértők 134 esetben állapítottak meg pozitivitást kábítószerekre és/vagy új pszichoaktív anyagokra. A 134 esetből 25 alkalommal mutatták ki kizárólag THC jelenlétét, további 34 alkalommal pedig más szerek jelenlétével együtt mutatták ki THC jelenlétét.[15][16]
A nyomozóhatóság tapasztalata szerint a növényi kannabiszt jellemzően a Cseh Köztársaságból csempészik vietnámi szervezett bűnözői csoportok, míg Hollandiából magyar elkövetők csempészik Magyarország területére. A főleg nyugat-európai piacra szánt, jobb minőségű „skunk” kannabisz Albániából érkezik. A cseh eredetű növényi kannabiszt gyakran személyautókkal csempészik, míg Albániából teherautókban elrejtve nagyobb mennyiségeket (250-400 kg) szállítanak.
Magyarországon elsősorban a növényi kannabisz fogyasztása a jellemző, a hasis gyanta, illetve a kannabisz olaj használata kevésbé elterjedt. A felnőtt lakosság körében a kannabisz a legelterjedtebb kábítószer. A lakosságon belül pedig elsősorban a fiatalok, a fővárosiak, az 50.000.- főnél nagyobb településen élők, a magasabb iskolai végzettségűek, a nagyobb jövedelemmel rendelkezők, illetve a férfiak körében a legnépszerűbb.[17]
Magyarországon a kannabiszhasználat a vezető indoka a kannabiszhasználó kezelésbe lépésének. Ez a jelenség jórészt azonban azzal magyarázható, hogy a büntetőeljárás elkerülése érdekében válik szükségessé a jelentkezők ellátása.
Magyarországon 2015-ben a regisztrált kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények 52 %-át kannabisszal összefüggésben követték el. Szintén 2015-ben a kábítószer birtoklás miatt ismertté vált 4985 bűncselekmény 57,2%-át kannabisszal követték el. A kínálati (kereskedelmi típusú) ismertté vált 1378 bűncselekmény közül szintén a kannabisszal elkövetett bűncselekményeknek a legnagyobb az aránya.[18]
A BSZKI lefoglalási adatai alapján 2014-ben a marihuána lefoglalások számában jelentős változás nem figyelhető meg, ezzel szemben a hasis lefoglalások számában megfigyelhető növekedés fennmaradt.[19]
A marihuána grammjának átlagos utcai ára 2014-ben 2256 forint volt.[20]
A marihuána hatóanyag-tartalmának vizsgálatát a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (korábban Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet) végzi. 1998-tól állnak rendelkezésre pontos adatok a feketepiacon lefoglalt marihuána hatóanyag-tartalmának alakulásáról.
Ezek alapján az látható, hogy 1998-ban a legjobb minőségű lefoglalt marihuána hatóanyag tartalma 2,5 % volt. 2000 és 2005 között lefoglalt legjobb minőségű marihuána hatóanyag-tartalma már elérte a 6 %-ot. Ekkor ismét jelentősen megnövekedett a hatóanyag-tartalom 10-12 %-ra, ami körülbelül 2011-ig stagnált.
2012-ben újra jelentősen, 20 %-ra emelkedett a feketepiacon lefoglalt legjobb minőségű marihuána hatóanyag-tartalma. Ebben a 2017-es adatokig nem következett be változás. Ebből az állapítható meg, hogy 1998-tól napjainkig a jó minőségű marihuána hatóanyag-tartalma csaknem megtízszereződött.
Mindeközben a feketepiacon kapható marihuána kiskereskedelmi ára nem változott számottevően. A kábítószerekkel kapcsolatban elkövetett bűncselekmények büntetőjogi minősítésénél jelentős szempont a kábítószer mennyisége.
A marihuána Btk. szerint csekély mennyiségű, ha a kannabisz tiszta hatóanyag-tartalma nem haladja meg a 6 grammot. Ha a kannabisz tiszta hatóanyag-tartalma eléri a 120 grammot, az azt jelenti, hogy a kábítószer jelentős mennyiségű. 1200 gramm tiszta hatóanyag-tartalom felett pedig különösen jelentős mennyiségű a kannabisz.
Tekintettel arra, hogy a 2015. évben lefoglalt marihuána tiszta hatóanyag-tartalma legalább 0,2 % legfeljebb azonban 20 % volt, ebből kiindulva meg lehet becsülni azt, hogy mekkora mennyiségű marihuána tiszta hatóanyag-tartalma érheti el a csekély, a jelentős, illetve a különösen jelentős mennyiséget.
A fenti számokból kiindulva 30-3000 gramm közötti mennyiség jelentheti a csekély mennyiség felső határát. Egy jó minőségű marihuánából tehát 30 grammot, a leggyengébb minőségűből pedig 3.000 grammot csak minimálisan meghaladó mennyiség is elegendő ahhoz, hogy a kábítószer meghaladja a csekély mennyiség felső határát. 600 és 60.000 gramm jelentheti a jelentős mennyiség felső határát.
Tehát egy jó minőségű kannabiszból a 600 grammot, a legrosszabb minőségű kannabiszból pedig 60.000 grammot csak minimálisan meghaladó mennyiség már jelentős mennyiséget jelenthet. 6.000 és 600.000 gramm jelentheti a különösen jelentős mennyiség alsó határát.
Amennyiben a büntetőeljárást kannabisz növényre követik el, úgy a csekély mennyiség több mint 5 tő a jelentős mennyiség több mint 100 tő, a különösen jelentős mennyiség pedig több mint 1.000 tő kannabisz növény.
Az utóbbi években ismét megnövekedett az érdeklődés a kannabisz orvosi felhasználása iránt.
[1] SOÓ és KÁRPÁTI 1968, SOÓ 1970, HORÁNSZKY és JÁRAINÉ 1991, SIMON 1992
[2] http://phd.szie.hu/JaDoX_Portlets/documents/document_3162_section_3316.pdf (Utolsó letöltés ideje: 2021.07.20.)
[3] MÁNDY és BÓCSA, 1962
[4] https://www.emcdda.europa.eu/publications/drug-profiles/cannabis (Utolsó letöltés ideje: 2021.07.20.)
[5] https://www.kamaszpanasz.hu/hirek/drog_cigi_alkohol/1358/marihuana-hatasai (Utolsó letöltés ideje: 2021.07.20.)
[6] https://orvosikannabisz.com/orvosok-tanacsa/a-kannabiszhasznalat-legfontosabb-mellekhatasai/ (Utolsó letöltés ideje: 2021.07.20.)
[7] Fisher BA, Ghran A, Vadamalai V, Antonios TF. Cardiovascular complications induced by cannabis smoking: a case report and review of the literature. Emerg Med J 2005;22:679-680.
[8] Daccaret M, Freih M, Machado C Acute cannabis intoxitacion mimicking Brugada-like ST segment abnormalities. Int J Cardiol 2007; 119:235-236.
[9] Daccaret M, Freih M, Machado C. Acute cannabis intoxication mimicking Bugada like ST segment abnormalities. Int J Cardiol 2007;119:235-236.
[10] Gupta BD, Jani CB, Shah PH. Fatal „bhang” poisoning. Med Sci Law 2001; 41: 349-352.
[11] Vandray R, Budney AJ, Kamon JL, Stanger C. Cannabis withdrawal in adolescent treatment seekers. Drug Alcohol Depend 2005: 78: 205-210
[12] Budney AJ, Moore BA, Vandrey RG, Hughes JR. The time course and significance of cannabis withrdawal. J Abnorml Psychol 2003. 112: 393-402.
[13] Kouri EM, PopeHG Jr. Abstinence symptoms during withdrawal of chronic marijuana use. Exp Clin Psychopharmacol 2000; 8: 483-492.
[14] https://drogriporter.hu/marihuana-es-autozas/ (Utolsó letöltés ideje: 2021.07.20.)
[15] Wright KA, Terry P. Moduletion of the effect of alcohol on driving-related psychomotor skills by chronic exposure to cannabis. Psychopharmacology 2002; 160: 213-219.
[16] Kelly E, Darke S, Ross J. A review of drug use and driving: epidemiology, impairment, risk factors and risk perceptions. Drug alcohol Rev 2004; 23:319-344.
[17] http://drogfokuszpont.hu/wp-content/uploads/EMCDDA_jelentes_2018_HU.pdf (Utolsó letöltés ideje: 2021.07.20.)
[18] http://drogfokuszpont.hu/szakteruleteink/kabitoszer-bunozes/kabitoszer-bunozes-tenyek-es-szamok/ (Utolsó letöltés ideje: 2021.07.20.)
[19] http://drogfokuszpont.hu/szakteruleteink/kabitoszerpiac/kabitoszerpiac-tenyek-es-szamok/ (Utolsó letöltés ideje: 2021.07.20.)
[20] http://drogfokuszpont.hu/szakteruleteink/kabitoszerpiac/kabitoszerpiac-tenyek-es-szamok/ (Utolsó letöltés ideje: 2021.07.20.)