20+ év büntetőjogi tapasztalat
több, mint 2000 büntető ügy.
több, mint 2000 büntető ügy.
A vonatkozó szabályozás – többek között a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 178–180. §-ában – szigorúan meghatározza, mely magatartások minősülnek bűncselekménynek, így a termesztés, az előállítás, a megszerzés, az ország területére történő behozatal céljából megrendelés, a tartás vagy éppen a szállítás (behozatal, kivitel, átszállítás) is büntetendő lehet.
A cél, hogy a társadalom tagjait megóvják a pszichoaktív szerek káros hatásaitól, ugyanakkor a törvény lehetőséget is biztosít bizonyos kedvezőbb elbírálásokra, ha az elkövető együttműködik vagy teljesíti a jogszabályban meghatározott feltételeket.
A kábítószereknek számos típusa is ismert: ópium, ópiumszármazékok, kokain, hasis, hallucinogének, a pszichotróp anyagok (nyugtatók, altatók és egyéb gyógyszerek), stb. Kábítószernek csak kifejezetten azok az anyagok, szerek számítanak, amelyek jogilag is kábítószernek minősülnek.
A büntető tényállás elkövetési tárgya tehát bármely olyan anyag lehet, amelyet a büntető törvény, annak is az értelmező rendelkezése [Btk. 459. § (1) bek. (1a) pont] első mondata kábítószernek minősít.
Eszerint a kábítószer birtoklása szempontjából kábítószer a 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet 1. mellékletében a kábítószerek 1. vagy 2. jegyzékén szereplő anyag, 2. mellékletében a pszichotróp anyagok 1. vagy 2. jegyzékén szereplő anyag, valamint 3. mellékletében meghatározott anyag.
A „tudatmódosító anyaggal visszaélés” tényállása, továbbá a Btk-ban meghatározott 9 további bűncselekmény vonatkozásában kábítószernek minősülnek a fentieken túlmenően a bódult állapot előidézésére alkalmas, nem emberi fogyasztásra szánt egyéb tudatmódosító anyagok is (csavarlazító, hígító, stb.).
A kábítószer birtoklása gyűjtőfogalomként több fogyasztói magatartást foglal magába. A Btk. 178. § (1) bekezdése részletezi, hogy a termesztés, előállítás, megszerzés, tartás, az ország területére történő behozatal céljából történő megrendelés, az ország területére behozatal, onnan kivitel és az országon történő átszállítás mind ebbe a körbe tartozhat. Ide értendő az is, ha valaki anyagi eszközöket szolgáltat a fent említett cselekményekhez.
A Btk. 180. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy ne büntessék azt, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, szerez meg vagy tart, illetve fogyaszt, ha:
a vádemelésig az elkövetés körülményeit feltárja, illetve lehetővé teszi a kábítószert értékesítő személy kilétének a megállapítását.
Ez a rendelkezés tükrözi a jogalkotó azon szándékát, hogy a társadalom számára kevésbé veszélyes, személyes használatra korlátozódó cselekmények ne feltétlenül büntetőjogi eszközökkel kerüljenek szankcionálásra, hanem inkább a gyógyulás, megelőzés legyen a cél.
A kábítószerek mennyiség szerinti minősítése kulcsfontosságú.
A csekély mennyiség alsó határait a Btk. és az ahhoz kapcsolódó rendeletek határozzák meg (általában a hatóanyag-tartalom alapján).
A jelentős mennyiség az adott kábítószer csekély mennyiségének felső határát hússzorosan, a különösen jelentős mennyiség pedig kétszázszorosan meghaladó mennyiséget jelenti.
Ha valaki olyan kábítószert birtokol, amely nincs felsorolva a jogszabályban rögzített listákon, akkor a tiszta hatóanyag-tartalomból kiindulva határozzák meg, hogy csekély, jelentős vagy különösen jelentős mennyiségről van-e szó.
Ezek az értékhatárok kihatnak a kiszabható büntetés mértékére, így a védekezés során is meghatározó szerepet játszanak.
A kábítószer birtoklásának alapesete – például ha a mennyiség nem kiemelkedően nagy, és nincs semmilyen súlyosbító körülmény (pl. üzletszerűség vagy bűnszövetség) – 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ha azonban csekély mennyiségről van szó, legfeljebb két évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, ebben az esetben vétségnek minősül a bűncselekmény.
Ezzel szemben a jelentős mennyiségű kábítószer már súlyosabb, 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Különösen jelentős mennyiség pedig még szigorúbb büntetési tételt jelenthet, akár 5 évtől 15 évig.
A törvény több könnyítést, ún. privilegizált esetet is meghatároz.
Például csekély mennyiségű kábítószer birtoklása esetén (Btk. 178. § (5)–(6) bekezdés) a kiszabható szabadságvesztés alsó és felső határa általában enyhébb.
A fogyasztás önállóan két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett, és ez a rendelkezés szubszidiárius jellegű: ha valaki például kábítószer-kereskedelmi bűncselekményt is megvalósít, a fogyasztás büntetését „elnyeli” a súlyosabb vétség vagy bűntett.
A Btk. olyan körülményeket sorol fel, amelyek mellett súlyosabb büntetés alkalmazható.
Ilyen lehet, ha valaki üzletszerűen követi el a bűncselekményt, vagy bűnszövetségben (többen, előre megszervezve) dolgozik össze.
Szintén súlyosabban minősül a cselekmény, ha hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy követi el, e minőségét felhasználva.
A mennyiség is fontos szempont: jelentős vagy különösen jelentős mennyiség esetén a törvényi minimum és maximum büntetési tétel is lényegesen magasabb.
Így például a kábítószer birtoklása esetén jelentős mennyiségnél 5–10 év a büntetés, különösen jelentős mennyiségnél pedig akár 5–15 év szabadságvesztés is szóba kerülhet.
Ha a bűncselekményt 18. életévét betöltött személy követi el, és 18 év alattiakat von be a cselekménybe, vagy az oktatási, nevelési intézmények területén vagy közvetlen közelében valósítja meg a kábítószer birtoklását (Btk. 179. §), máris szigorúbb büntetési tételekre lehet számítani. I
lyenkor két évtől nyolc évig, bizonyos súlyosabb esetekben pedig akár öt évtől húsz évig vagy életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, ha nagy mennyiségről van szó vagy bűnszervezetben valósul meg a cselekmény.
Valóban van egy olyan szabály, hogy korlátlan enyhítésre ad lehetőséget a Btk. egyes esetekben, ha az terhelt a vádemelésig lehetővé teszi a kábítószert értékesítő személy kilétének megállapítását.
A 180. § (3) bekezdése egy másik fontos enyhítő szabályt tartalmaz.
Eszerint a bíróság korlátlanul enyhítheti a büntetést, ha az elkövető (aki nem jogosult elterelésre, vagy az elterelés feltételei nála nem állnak fenn) még a vádemelésig lehetővé teszi a kábítószert értékesítő személy kilétének megállapítását.
Ezt a lehetőséget azonban nem lehet alkalmazni, ha a bűncselekményt bűnszervezetben követték el. A jogalkotó ezzel is ösztönzi a fogyasztókat, hogy közreműködjenek a kábítószer-kereskedelem felszámolásában.
Mielőtt élne ezzel a lehetőséggel, érdemes kikérni büntetőügyvéd tanácsát.
A kábítószer birtoklása többféle magatartást ölel fel, és nagyon különböző súlyú esetek fordulhatnak elő: az egyszerű, személyes fogyasztástól egészen a kiterjedt bűnszervezeti tevékenységig.
A jogszabályok ezért részletesen taglalják, milyen mennyiségnél, milyen körülmények között, kinek a bevonásával és milyen célból történik az adott cselekmény.
A büntetőeljárás során gyakran mérlegeli a bíróság, hogy a cselekmény valóban kizárólag személyes szükségletekre korlátozódott-e, és hogy az elkövető együttműködő magatartást tanúsít-e.
Ha kábítószer birtoklással gyanúsítanak, rendkívül fontos, hogy tudatosan és felelősen járjon el.
Joga van nem válaszolni a kérdésekre a rendőrségen.
Ne próbáljon megmagyarázni semmit az ügyvéded jelenléte nélkül.
Minden, amit mond, felhasználható Ön ellen.
Joga van saját ügyvédhez.
Az ügyvéd segít eldönteni, mikor, mit és hogyan érdemes elmondani.
Soha ne írja alá a kihallgatásról készült jegyzőkönyvet anélkül, hogy azt elolvasta volna.
A magyar büntetőjog szerint a kábítószer mennyisége kulcsfontosságú:
Csekély mennyiség: enyhébb elbírálás, akár elterelés is lehetséges.
Jelentős vagy különösen jelentős mennyiség: súlyos bűncselekmény, akár sokéves börtön is lehet a következmény.
Haa mennyiség csekély, akkor:
Lehetőség van elterelésre (6 hónapos drogmegelőzési program).
Ennek elvégzése után az eljárás megszűnhet.
Önnek joga van az Ön ellen indult büntetőeljárásban másolatot kérni az ügyének összes iratáról.
Ne próbálja megsemmisíteni, elrejteni az anyagot (ez rosszab helyzetbe hozhatja, ha ez nem sikerül).
Ne próbálja megvesztegetni vagy fenyegetni hivatalos személyt.
Ne hazudjon – inkább hallgasson amíg nem beszélt ügyvéddel.
A fenti szabályozási rendszerben tehát számos tényező befolyásolja, milyen büntetés várható, ha kábítószer birtoklása miatt indul büntetőeljárás.
A mennyiség, a körülmények, a korábbi büntetőjogi előélet, valamint az együttműködés mértéke mind meghatározó.
A büntetőjog sajátossága, hogy szigorú kereteket határoz meg, ám a tényleges ítélet meghozatala során az egyedi körülmények komolyan számítanak.
Jelen cikk kizárólag általános tájékoztatást nyújt, és nem minősül személyre szabott jogi tanácsadásnak.
